A Folyamköz egészét a kaššûk Kr. e. 1747–1731 között foglalták el, lesöpörve az amurru dinasztiát a trónról. Első királyuk, Gandaš néhány évig még együtt uralkodhatott a Hammurabi-dinasztia utolsó királyával, Samsu-Ditanával, mielőtt a terület egészét birtokba nem vette. A munkásjegyzékek tanúsága szerint a kaššûk már az előző századokban jelen voltak Mezopotámiában, különösen annak középső részén. Valószínűleg a Zagrosz hegyeiből ereszkedtek a Turnatu (Dijála) völgyén át a folyóparti síkságra, s ott főleg a mezőgazdaságban helyezkedtek el. Hammurabi fia, Samsu-Iluna még visszaverte egy támadásukat uralkodásának 9. évében, de a siker részlegesnek és átmenetinek bizonyult.

E nép képviselői magukat galdunak vagy galzunak hívták, kaššûknak csak az akkádok és az amurruk nevezték őket. Az Ószövetségben kasszitákként, a görög forrásokban κίσσιοιként szerepelnek. Államuk neve: Kār-Duniaš, más olvasatban Kur-Teniz. Ragozó nyelven beszéltek, ennek emlékei galdu–hurri és galdu–akkád szószedetekben is fennmaradtak. Jobbára akkádul, néha szumírul írtak, sok – főleg lótenyésztésre vonatkozó – kifejezésük bekerült az akkád nyelvbe.