halkabban
2008.09.07
|
|
0 0
1428
|
Baranyi Ferenc:
Elfognám szél-szerelmedet
Mióta biztosan tudod, hogy létezésed éltet engem: képzelt fölény duruzsoló biztonságát se szítja bennem kétségeid sóhaj-szele- hamuvá lett lobogó gőgöm, elfognám szél-szerelmedet, hogy örökké nálam időzzön Már gyermekláncfű-bolyhait lefújtad mind a kétkedésnek, a „szeret - nem szeret" pihék úgy fogytak el, ahogy remélted; szeret - vallott a sorsvirág s lehet: e vallomás a veszte...
Talán szeretlek? - megszeretsz. Szeretlek! - s talán nem szeretsz te. Úgy vagyok, mint aki magát megadta épp a harcmezőkön, s várja, hogy ellensége most elfogja vagy szívébe lőjön, rejtélyességem fegyverét önként, feladva félredobtam s hogy foglyul ejts - azt várom én végleges-kiszolgáltatottan.
|
|