jahorka
2008.09.19
|
|
0 0
1433
|
Weöres Sándor:
TÜNDÉRSZERELEM
"Árnyad voltam, nedves moha közt bujdokoltam, fölém-simuló tótükörben mindenem fájt, sások éle összevagdalt, bocsáss be, bocsáss be!"
"Ott a felhő puha ágya, selyem holdfény borul rája, ne gyere az én szobámba."
"Lángod voltam, forróságodat sírva hordtam, kopár égen meddő szívemtől perzselődtem, mégis fáztak a virágok, bocsáss be, bocsáss be!"
"Ott a felhő puha ágya, bársony holdfény borul rája, ne gyere az én szobámba."
"Lelked voltam, lelketlenek közt bandukoltam, fakó vízben merev-szemű halakat láttam, s fáradt bivalyt bámulni a hídról, bocsáss be, bocsáss be!"
"Legyél újra kezem árnya, legyél újra szemem lángja, ne gyere az én szobámba."
"Árnyad voltam, lángod voltam, lelked voltam, bocsáss be, bocsáss be --"
|
|