Baranyi Ferenc:

 Egyszer majd minden összeköt...

 

Ölelésünkben összeér:
talán a szív, talán a vér. 

 

Az éjszakában összeköt:
talán a fény, talán a köd. 

 

Mi hát - mi egybetart - a lánc?
Talán szeretsz. Talán csak kívánsz. 

 

Mindegy. Most hozzám tartozol.
S enyém leszel valamikor. 

 

Egyszer majd minden összeköt:
a szív, a fény - a vér, a köd.