Sziasztok

 

Találtam egy nagyon kedves verset.

 

 

Folyóként folytak fejemben a gondolatok,

mikor rájöttem,lassan harminc vagyok.

S gomolygó ködfoltok úsztak a víz felett,

míg Bryan egy kopott gitáron pengetett.

 

 

És szállt a dala,hogy tizennyolc maradok,

addig a napig,amíg meg nem halok,

s kipróbálok mindent,amit még ki lehet,

életem vidám lesz,szabad és önfeledt.

 

 

Ezuttal köszönet Adams-nek a dalért, 

amely akkor egy lelki fröccsel felért,

és én igérem neki,hogy tizennyolc maradok,

akkor is,ha nyolcvan leszek,amikor meghalok...

 

 

S ha nem érem meg e szép korhatárt,

akkor is szeretem majd még a gitárt,

mely azt pengi fülembe unos-untalan,

életem ne legyen öreges céltalan.

(Bryan Adams "18 til i die" című dalához)

 

 

Pussz Mindenkinek