Örülök, hogy ilyen jól éreztétek magatokat Lappföldön. Sajnos én keserű szájjal jöttem haza, mert én dolgozni voltam. A KARA szerződést bontott, és elbocsájtott bennünket, méghozzá aljas rágalmakkal illetett bennünket. Az Arja nevű hölgy egyenesen utálja a magyarokat, ez nem túlzás.  A Destination Lappland- nak is útban voltunk, nem kaptunk elég óraszámot, arra hívatkoztak, hogy nincs munka.

Egy nap mit látok? Kínaiakat! Ezek szerint ők olcsóbban dolgoznak mint mi. Nekik volt munka. Faházakat takarítottunk. 17 magyar ment ki, mára alig nyolcan vannak!!!

5 hónap helyett dolgoztam 8 hetet! meg van a kela kártyám, magyarul feldughatom a s......m-be. Kaptam volna 500 euró segélyt, ha ott maradok, ebből 350eu a lakbér, szép, nem?  Ha hiszitek, ha nem, szégyelltem, hogy haza küldtek, pedig nem is tehettem róla. Ki bolondítják az embert, utána megalázzák! Képzeljétek el, hogy azt mondták, hogy nem takarítottuk ki a házakat! És küldtek egy másik brigádot, hogy takarítsák ki! Hát azt hittem meg őrülök! Az nap 6 házat kaptunk csak, hát húztuk az időt, mindent lefényeztünk, hogy legalább a 4 óránk meg legyen, hát nem lett meg, és helyette ezt kaptuk, hogy nem takarítottuk ki egyiket sem. Ezt képzeljétek el!

  A lakhatásról meg ne is beszéljünk. A 17 embernek két faház volt kibérelve. Elég szorosan voltunk, voltak problémák. De tűrtünk, mi nem nyaralni mentünk! A lakbér  263 euró volt, a falutól 7,5-km-re laktunk. Hát szép volt, csend is volt az igaz. Csak akkor volt probléma ha kellett egy kenyér. Volt 3 autó, de feleslegesen azok sem jártak be, ha nem kellett. Jelenleg nyolcan vannak még ott, össze költöztették őket, egy házba. Kevés az óraszámuk. Vajon megtűrik őket április 30-ig?

 Hát Isten óvjon minden magyart a KARA-tól, és Arja-tól. Na meg DESTINATION LAPPLAD-TÓL, Helenatól, és a FINNEKTŐL.