hát igen, megpróbálnak kisajátítani mindent, de

azért vannak bíztató jelek,

már kezdik elemezni, hogy uráli nyelven beszélő csoportok is voltak a szkíták között,

legalább is az Andronovo kultúra északi részén, pont ott a dél-uráli területen. régészetileg az orosz régészet ugorok nyomaira bukkant, az első lótartó nomádok között, illetve a nyelvi kapcsolatoknak is vannak nyomai i.e. 3000 körül a proto-indo-eu és az uráli, főleg ugor, ill. magyar között,

 

de hogy a konkrétumokat nézzük: pl. a mai magyar férfi lakosság kb. 30-60 százaléka az R1a1 haplocsoportba tartozik, ami a szkítákra jellemző.

 

Ezt Kr.e. 2500 körüli szibéria-szkíta sírokból kimutatták 5 leletből.

 

De, ami fontosabb, hogy ugye beszéltem az ásziai hunok Egyin Gol völgyi nekropolisáról, amiről leírtam, hogy uráli eredetű népi elemeket tartalmazott,

mert az N3 haplocsoportot mutatták ki 2 leletből, ami az északi finnugor népekre jellemző. (ezen Tat allélnak a honfoglaláskori előfordulásáról már volt szó régebben 2 leletnél a 7-ből.).

Na most ezt tovább elemeztem egy friss kutatás alapján, 2009. márc.,

ami a mai magyar férfi lakosság eredetvonalait sorolta haplotípusokba.

És itt a leggyakoribb haplotípusnak (5 a 214-ből) férfi leszármazási vonala teljesen megegyezik az ázsiai hunoknál a nekropolis középső idejéből kimutatott legnagyobb család 3 férfi tagjáéval és ezt a családi vonalat a manysiknál is megtaláltak 1 esetben. (a női vonalnál kimutatott két manysiról már beszámoltam)

valamint ezen kívül két női vonalnak számító európai U5a1a-et is találtak, ami szintén finnugor eredetű mtDNS-nek számít.

 

Ill. még kimutattak egy Q haplocsoportot is, az pedig az osztják népekre jellemző, az uráli-szamojéd szölkupokra, ill. a jenyiszeji ketekre, akik valaha szintén a Bajkál vidékén éltek Dél-Szibériában.

 

hasonló haplotípusokat egy-két géneltéréssel Észak-India kaszttársadalmából is kimutattak és a vizsgálatokból tudható, hogy kb. 2000-1500 évvel ezelőtt vált szét ez a leszármazási vonal, ami pont megegyezik a hiungnuk i.e. 50-ben történt északi és déli hunokra szakadásával, amikor is az északiak kicsit később északnyugatra vonultak a déliek meg egy része szintén a KM-be (az avarok, várhunok) másik részük pedig Észak-Indiába, Sveta Huna, azaz fehér hun néven.

 

ami meg konkrétan a szkítákat illeti, már utaltam rá, hogy a források alapján nem képeztek egységes csoportot sem nyelvileg sem antropológiailag.

de ami fontos, hogy pl. a kurgán szót, amiről a kurgán-kultúrát elnevezték, török erőd kölcsönszónak tartják ami a szlávból ment át az angolba, a magyar alakja, ami a szláv kurgán átvételének mondanak a kórhány, de szvsz ez

magyar etimológiájú szó és kör alakú földhányást, hantot, dombot jelent.

 

és ami még érdekes, hogy pl. az indo-európai horde szó, amit szintén török átvételnek írnak, a török-mongol orda, sereg szóból, ami a hun nyelvben is megvolt.

de ennek török, mongol belső etimológiája nincs, azt a nyelvészek is bizonytalannak írják és vannak írások, miszerint egy ismeretlen nyelvből (a hiungnu korban) ment át a törökbe és a mongolba is. de ez szvsz nem ismeretlen, hanem szintén hun vagy magyar.

ugyanis ez szintén abból a fentihez is kapcsolódó magyar hór szóból származik, ami a magyar hord, hordani, hordalék, horda, stb. szavaknak a töve. és ebből képződött mind a török mind a mongol orda szó.

 

tehát a genetikai és nyelvi adatok alapján a magyarok elődei a szkíták között éltek a ló háziasításától fogva, majd később az ázsiai hunok közé tartoztak más uráli: ugor és szamojéd népekkel együtt. tehát kimondhatjuk, hogy a külföldiek által a legelsők között lesöpört, mesének írt magyar krónikai adatok teljesen pontosak minden téren a sumér eredetről már volt szó, majd a szkíták, a hunok, avarok és magyarok.

 

ugyanakkor a finnugor elmélet is helyes, vázlataiban, csak az okozta a kavarodást, hogy a magyari népek délre is vándoroltak Mezopotámiába, majd keletre Mongólia területére, de később visszatértek az eredeti helyükre az uráli régióba, ahonnan, ahogy a magyar krónikák szintén leírják, másodízben jöttek ki Szkítiából a honfoglalás előtti időkben.

 

de ami elképesztő, hogy eddig egyetlen hun genetikai vizsgálat történt, és szinte teljesen le lehet belőle vezetni a történelmi forrásokban szereplő adatokat.