Indiával az Indussal és a Gangesszel pont ugyanaz a lehet baj mint a KM-el. (Sumer relációban) A tavasz tavaz. Elmos mindent az ár és sárral betemet. (A régészeti emlékeket is, bár azért a KM mintha ebben kissé nagyon-nagyon bővelkedne, mégha az őskort is nézzük) Ebből lesz a lösz. A legvastagabb löszréteg Indiában van a Gangesz völgyében. Állítólag van vagy 5 km. A Missisipi völgye is afféle rekorder. A KM? Ma a geológusok az ilyen vastagságú összetömődött igazi élettápláló talaj megkövesült, kiszáradt, kiszikkadt eredményét zoolitnak hívják, mint kőzet, melyet sok alkalmazásban bevetettek. Még a gyógyításban is. (A KM éppenséggel nem túl szegény ebben, valszeg a jégkorszakot követő folyók áldásos tevékenysége miatt)
Fontos azonban azt is figyelembe venni, hogy a Himalája a monszum miatt egy elképesztő téli vízgyűjtő (kb. 20000000 km2, s az átlaghótakaró 10 m vastagságú, igaz ebből sok az örök hó birodalma). A tavazó tavaszi árakhoz nagy és letelepült népességnek, a nagyon régi időkben pláne nem volt könnyű alkalmazkodni. A KM-beli folyók áradásai, amig nem emeltek 8-20 m-es gátakat melléjük, nem voltak ilyen szélsőségesek. A Kárpátokból induló ár már eleve kissebb területe (alig 150000 km2 :-))) és a dél-észak irányú csapadékos óceáni hatások nem megléte miatt sokkal jobb életfeltételeket biztosítottak. Még ma is élnek azok a módszerek a KMben, ahol a tavaszi áradás volt a hajtómotorja az élelemszerzésnek. Az árterületen áss ősszel egy gödröt, mi megmarad hosszú évekre. Nem kell túl nagy. Amikor visszahúzódik az ár, akkor abban a gödörben rengeteg halat találsz. (Különben lapáttal kell kitermelni)
Ui: Na persze mit keverem én össze a történelmet a geográfiával, geológiával meteorológiával, meg mindenféle mással!?
Szóljatok kérlek rám!! :-((
