A krétai mûveltségrôl:
Maximilian Ahrem: Das Weib in der antiken Kunst (Verlag Diederichs, Jena, 1914)

" A kiràlyi palotàk korunk minden kényelmével ellàtva, kivàlo csatornàzàssal, vizöblitéses àrnyékszàkekkel, fürdôszobàkkal. A görögök egyàltalàn nem ismertek ilyen fényûzést; mindennapi éleuk kezdetleges volt."

Gerhart Rodenwald ( Propyläen Kunstgeschichte):
"Sem nemzetségét sem nyelvét azon népnek nem ismerjük, amely a krétai müveltség megteremtôje és hordozoja volt. Hatalmas irattàrak talàltattak, de még megfejtetlenek. Valoszinû hogy nem indogermànok voltak."

Magyar Adorjàn szerint a krétai iràs nagyon hasonlit az indiai, de àrja hindu elötti, dravida iràshoz.

Rodenwald azt is megjegyzi, hogy a krétai müveltség egyik föltünô sajàtsàga, hogy nincsenek nagy templomai, mig màs müveltségeket templomaik jellemzik. A krétai müvészet nem vallàsos tàrgyu, inkàbb az életbôl vett dolgokat àbràzol. Ez pedig egyezik azzal, hogy a "mohendzso-dàròi" magas dravida ösmüveltségnek sem voltak templomai, s hogy Priscus a hunoknàl nem szòl templomokrol...-irja M.A.
A krétaiaknak kivàlo lakàskulturàja volt, amilyet a késôbbi okor màr nem ismert. Szàmos àbràzolat maradt fönn a bikàkkali jàtékokrol, amelyet azonban sohasem kellett megsebesiteni, sem megölni, mint ahogy manapsàg, eldurvult szokàs szerint, de nemmagyar népeknél.
Egyik ilyen jàtékleiràsa nagyon hasonlit az alfôldi magyarsàgnak "bikahajszàjà"-hoz. (Ethnogràphia 1928. 106.o. -pünkösdi szokàsok).
Rodenwald sejti azt is, hogy Kréta pusztulàsàt az elsô bevàndorlo àrja görögök okoztàk (bàr a mai tudomàny inkàbb valami vulkànkitörésnek, cunami-katasztrofànak tulajdonitja ezt).
Szerinte a hoditok Krétàt nemcsak elpusztitottàk és kiraboltàk, hanem onnan rabszolgàul müvészeket, kézmüvveseket is hoztak szàrazföldi településeikre. Miàltal örökölték a krétai müveltséget, de a krétai müvészetre annyira jellemzô viràg és szépség àbràzolàsa helyett véres harci és vadàszati jelenetek àbràzolàsàra tértek.