A Kr. e. 6. század végére a szkíták nagy hatalomra tettek szert, az 510-es években az Akhaimenida Birodalmat fenyegették. Ez időben a perzsák ismert nagy uralkodója, Dareiosz vezetett hadat ellenük. A perzsa források a szkítákat szaka néven említik, amely az iráni nyelvű nomádok általános neve lett a perzsában. Dareiosz hadjárata során egészen a Boszporoszig ment, átkelt rajta, majd Thrákián át a Dunáig vonult. Itt görög segédcsapatokkal egészítette ki seregét. Végső soron a perzsák sikertelenek maradtak, mert a szkíták visszahúzódtak a Dunától északra, saját területeikre, ahová a perzsa seregek már nem tudták követni őket. Ezekben az években a szkíták a perzsa–görög nagypolitika szempontjából is fontos történeti szerepet játszottak.

A szkíták politikai történetét, a fenti történeti epizódot leszámítva, meg sem kísérelhetjük most nyomon követni. A kép túl töredezett lenne, ami egyrészt a források hiányosságából, másrészt a szkíták politikai szétszórtságából ered. Nem volt ugyanis {33} egységes birodalmuk, csupán lazán kapcsolódó törzsek szövetségét hozták létre. Mint minden nomád alakulatnál megfigyelhető, a vezető – itt feltehetően iráni nyelvű etnikum – mellett más etnikumok is részt vehettek benne. A szkíták alkonya a Kr. e. 4. század végén kezdődött. Ekkor fokozatosan újabb iráni nomád csoportok vették át az uralmat a szkítáktól, először a szauromaták, majd a velük közeli rokon szarmaták. Pomponius Mela (Kr. u. 1. század) szerint a szauromaták a Tanaisztól keletre, a szarmaták a Tanaisztól nyugatra helyezkedtek el. Plinius (Kr. u. 1. század) szerint viszont a Tanaisz vidékén mindenütt csak szarmaták laknak. Kétségkívül a szarmata terminus egyeduralkodóvá, az új törzsszövetség egyedüli nevévé vált, így az is elképzelhető, hogy aszauromata és szarmata elnevezés ugyanannak az iráni törzsszövetségnek időben elkülönülő két neve.

Forrás:http://209.85.129.132/search?q=cache:yQTPPt0AgN8J:magyartortenelem.lapunk.hu/%3Fmodul%3Doldal%26tartalom%3D10527+Pomponius+Mela+hun+ugor&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu