Kedves Robi!

Köszönet illet az érdekes cikkekért, melyeket a vasúttal kapcsolatban mindannyiunk számára közzétettél.

Megerősít abban a szilárd meggyőződésemben, hogy a vasutat nem szabad leépíteni. Még akkor sem, ha pillanatnyilag az utasforgalom gyér egyes vonalakon. Ennek okait sokan elemezték, nagyon sok tényező váltotta ki. Változhat a helyzet, viszont a tönkrement pályákat csak nagy költséggel lehet újra üzembe állítani.

Mindjobban előtérbe kerülnek, mégpedig óhatatlanul, a máris alktulis környezetvédelmi, hosszabb távon pedig gazdasági érdekek. Nincs tisztázva, hogy a vasútnak - valamikor az ország második katonaságának nevezték - milyen szerepe van a honvédelemben.

Szomorú látni a lepusztult, nyílászárók nélküli állomásokat, a sínek mentén burjánzó gaztengert, a szörnyű állapotban levő, takarítatlan vasúti kocsikat.

Két korosztály számára - öregek és fiatalok - nem megoldás a forgalomnak közútra terelése. Számos funkciót pedig csak a kötöttpályás közlekedés képes megoldani.

Tisztelettel:
Gál Zoltán