Pedig erről van szó :)

  A Valóság, (Buddhaság, felébredettség, "nirvána", "üresség", Tao, Gnózis, stb.) egy megtapasztalható, megélhető tudat-állapot. Amíg nem élek meg valamit, hiába olvasok róla, nem láthatom. Vagyis nem is tudhatom, nem ismerhetem. Hiába nézegetem képen New Yorkot, olvasok élménybeszámolókat, össze sem lehet hasonlítani azzal, amikor majd ott leskelődök kifele a Szabadság-szoborból :)

  A tudó látó. Tudás=látásmód: a szanszkritban: darsana. Mert amit lát, azt tudja is, és azt tudja, amit lát: valódi, elsőkézből eredő ismerete lesz róla. Erre meg kell érni:

"Mire a tanuló megérik, mestere is megjelenik." Hiába áll mellettem 10 "mester", nem fogják tudni beletölteni a fejembe, szívembe a tudást. Hisz az az ő tudásuk csak.

  Ha meg nem lépünk túl az ideák (szavak) szintjén akkor tényleg teljesen lesz a káosz, mert ahány ember, annyi értelmezés.