Nem is épp az aranyköpésekre gondolok, hanem arra, hogy mennyire szépen ki tudják fejezni magukat, mennyire körül tudják úgymond rágni magukat a dolgokon és mindezt csak a szavakkal.

A szövegírók nagyon ott voltak a toppon ennél a sorozatnál.

Audreyban az tetszik, hogy bár kissé szabadszellemű (bár ebből is visszavett mostanság, talán azzal, hogy Joey lett ép a szobatársa) és vadóc, de ettől függetlenül hihetlen aranyos, lehengről dumája van és arany szíve. Az első évadban ilyen volt Jen is, amikor még sokkal inkább New York-i lány volt. Csak Audrey egy fokkal még vadócabb, mint anno Jen volt.

Jen ugyanezen okból kedvelem, vadóc, bájos, hatalmas szövegei vannak és kedves, jó szívű. Örültem amikor végre nagy nehezen barátnők lettek Joeyval. Szegény mindig annyit próbálkozott előtte, de Dawson mindig közéjük állt valamilyen szinten.

Jack-et meg nem véletlen kedvelem. Egy azon cipőben járunk... :D

Majd talán a másik három szerepről is írok valamit, de már későre jár. :)

Ja és tetszenek a más sorozatokból ismert színészek felbukkanása vagy épp mellékszereplőként megjelenése. Mint pl Brenda Strong, aki Audrey anyját játszotta és egy évvel később a máig népszerű Desperate Housewives elmaradhatatlan narrátora.

Vagy Chad Michael Murray. Most hirtelen csak ők ketten jutnak eszembe, de tudom, hogy több is volt :) De most ugye épp az 5. évadnál járok, és ők ott bukkantak fel. :)