Éerdekes, a rádióigazgató úr, meg a peticiózokat az alábbi esetben nem hallottam hözöngeni.......
------
Bochkor Gábor és Boros Lajos Bumerángja: egy falat a reklámtortából
Az Országos Rádió- és Televíziótestület (ORTT) elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli - az 1996-os médiatörvény eme passzusa valódi politikai lépésre sarkallhatja a szimbolikus döntések világába "terelt" államfőt. A reálpesszimisták persze erősen kétlik, hogy Mádl Ferenc és Medgyessy Péter - a Országgyűlés tavaszi ülésszakáig - képes pontot tenni a Körmendy-Ékes Judit tavaly év végi lemondása után kirobbant utódlási harc végére. Az MSZP ugyan minden lehető csatornán beajánlja saját favoritját, Ladvánszky Györgyöt - aki jelenleg is az ORTT delegáltja -, a szabad demokraták "egy közelebbről meg nem nevezhető" indokra hivatkozva eddig ellenszegültek a felsőbb pártakaratnak.
A Heti Válasz a kormányfő környezetéből úgy értesült: Medgyessy a baloldali vonzalmairól ismert Horvát János nevét is bedobta már az államfőnek, egyelőre eredménytelenül. (Horvátra és családjára az SZDSZ humánpolitikusai is jó szívvel gondolhatnak. A tévés személyiség hitvese, Belia Anna a liberális műhelyeket virágoztató Soros Alapítvány igazgatójaként tevékenykedik.)
Mindazonáltal a médiahatóság exelnökének távozásáról és az új vezérjelöltek "kiválasztódásáról" szóló hírekkel a sajtó mintegy kipipálja az ORTT-témát. A vezető orgánumok többsége fel sem figyelt arra a december eleji közleményre, mely szerint az ORTT bal- és jobboldali tagjai (még Körmendy-Ékes előterjesztése alapján) úgy döntöttek: visszavonják a Sláger Rádió műsorszolgáltatási szerződésének felmondásáról szóló testületi határozatot, s további öt esztendőre elköteleződnek a "bumerángadó" mellett.
Attól a Slágertől esett tehát transzba a médiahatóság, amelyik korábban megtagadta a rá eső évi 1,3 milliárd forintnyi adó befizetését a műsorszolgáltatási alapba. A kihágás után - a médiatörvény értelmében - az ORTT nem lehetett volna ily nagyvonalú, a testület mégis tovább ügyködött a '60-as, '70-es évek legnagyobb slágereinek átmentése érdekében: az 1997-ben megállapított 1,3 milliárdos díjat 2004-től 2009-ig évi kerek 200 millióra csökkentette.
"Ez röhej!" - kiálthatna fel a mutyizások ellen beoltott közönség. Ám az információ valamiért "beragadt"; az újonnan kialkudott összegnek csak a "frekvenciabitorló" Sláger bennfentesei örülhettek. (Emlékezetes: alig jelentették be a választási szervek a tavaly áprilisi voksolás végeredményét, a Sláger - a rádiós piac örök másodikja - levélben kérte a kormányfőtől, hogy hallassa hangját a műsorszolgáltatási díj újraszabályozása érdekében. Az adó vezetői eséllyel apelláltak Medgyessy jóindulatára - hiszen a politikus "emberközeli" kampánya egykor éppen a Boros-Bochkor-féle Bumerángban teljesedhetett ki.) Lapunk információi szerint a közelmúltban a másik országos kereskedelmi adónak, a befizetési kötelezettségeit példásan teljesítő Danubius Rádiónak is kijutott a jóból: az 1997-es frekvenciaosztáskor kialkudott 1,2 milliárdos műsorszolgáltatási díját szintén 200 millióra csökkentette a médiatestület. Persze ezt is "fű alatti", egyhangú döntéssel.
Az ORTT-Sláger viszony rendezése érdekében minden követ megmozgatott a rádió többségi tulajdonosa, az amerikai Emmis-médiacsoport - teregette ki a szennyest a HVG múlt heti számában Kozák Márton, az MTV Közalapítvány szabad demokrata kurátora. (E logika szerint a Danubiust uraló brit GWR Radio Ltd. sem tétlenkedhetett az alkuidőszakban.) Más elemzők rámutatnak: Kozák messzire ment - legalábbis földrajzi értelemben. Szerintük a rádióvezetők baloldali kötődéseinek felemlegetése plasztikusabban írja le a kormányváltás utáni Magyarország "működési mechanizmusait".
A Sláger Rádió vezérigazgatója, György Gábor nem más, mint a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának szocialista exelnöke. Szintén nem mellékes, hogy a 30-50 éves korosztályt célzó adó kommunikációs teendőit a közelmúltig Horn Gyula egykori sajtóügyi főtanácsadója, Matkó István látta el - az M&H Communications nevű családi cégén keresztül. (Matkó elvhűségét jelzi, hogy - megkésve bár, de törve nem - 1987-ben a Szovjet Kommunista Párt politikai főiskoláját is elvégezte.)
Az MSZP-közeli Wallis-csoport érdekkörébe tartozó Danubis Rádiót szintén egy régi ismerős, a pártállam utolsó éveinek főbizalmija, Sándor István vezérelgeti.
A hét című műsor egykori arca persze a Váci úti Danubius-házban székelő másik Wallis-céghez, a Café Reklám Kft.-hez is igen közel áll. (Úgy tudjuk, a Café-team a Danubius mellett a MTV arculatának alakításáért is felel. A baloldali médiabefolyást jellemző további mellékszál, hogy a tv2 szerkesztő-műsorvezetője, Szarvas László szintén az egyik Café- társaságnál "fusizik" - stratégiai igazgatóként.)
Mindezek után aligha véletlen, hogy a Sláger és a Danubius piaci érdekeit Ladvánszky György szocialista tag képviselte a leghangosabban az ORTT és a nyilvánosság előtt. Lapunknak nyilatkozva megismételte a Viharjelzés a rádiófrontról című szakértői jelentés megállapításait. Ezek szerint: a piac szégyene, hogy a két kereskedelmi rádióadó - egyhetednyi árbevétel reményében - ugyanakkora összeget kénytelen befizetni a műsorszolgáltatási alapba, mint az évi 45 milliárdos forgalmat lebonyolító vezető tévécsatornák. Méltánytalan megsarcolni a Sláger-féléket - olvasható az opuszban -, hiszen a rádiók a reklámtorta alig öt-hat százalékáért versenghetnek, a nagyobb szeletet a televíziók szakítják ki maguknak. A két országos kereskedelmi adót előnytelenül érinti, hogy új, regionális versenytársak is megzavarták köreiket - vagyis az évek során "egyre több lett az eszkimó, és kevesebb a fóka". Arra a cáfolhatatlan tényre kevesebb szót vesztegetnek a tanulmány szerzői, hogy az 1997-es frekvenciaharc idején maguk a pályázók - vagyis a Sláger és a Danubius tulajdonosai - verték fel a műsorszolgáltatási díj összegét. (A Danubius a magas befizetései ellenére a mai napig nyereséges tudott maradni, Ladvánszky kedvenc szakértői tehát némileg túlkongatják a vészharangokat.)
Az ORTT döntnökei - mint láttuk - tavaly decemberben kritikátlanul bedőltek a "független" elemzésnek. Nyilván elkerülte a figyelmüket (vagy mégsem?), hogy az anyagot a Sláger Rádióval egyébként szerződésben álló Matkó-féle M&H Communications készítette. Az összjáték eredménye: az az adó, amelyik 1997-ben birtokon belülre került, majd erőt mutatott és ellenállt a médiahatóság fizetési felszólításainak, 2002 végnapjaiban újra nyert. A tisztességesen eljáró Danubius is élvezheti György Gáborék "akaratátvitelének" gyümölcseit, ugyanakkor az országos hálózatba szerveződő regionális rádiók (Juventus, Rádió1), illetve a kereskedelmi tévék egyelőre kimaradtak az újfajta osztozkodásból. Amíg nincs meg Körmendy-Ékes utódja, aligha számíthatnak kiigazításra. Az ügylet legnagyobb vesztese azonban a közszolgálati jellegű médiamutatványokat elősegíteni hivatott műsorszolgáltatási alap lehet - hiszen az ORTT milliárdokról mondott le a Sláger-, illetve a Danubius-büdzsé feljavítása érdekében. A kereskedelmiek szószólójaként is fellépő Ladvánszky szerint - a piaci kényszerek következtében - 2005-2006-ra a teljes műsorszolgáltatási díjrendszer bedőlhet. Ez tükörfordításban a befizetési kötelezettségek teljes megszüntetését jelenti. A tv2 és az RTL Klub tulajdonosai előre köszönik a szocialisták végtelen jóindulatát.
