Nagyrészt igaz, amit írsz, csak kissé leegyszerűsítve.

Annyiban kell pontosítani, hogy a "nagyközönség", amely a rádióhallgatók túlnyomó többségét adja (és jól le van nézve a magukat az igényesség letéteményesének tartó sznobok által), két nagyrészt egyforma táborra oszlik, amik közül csak az egyik a Top50 kedvelő. A másik meg a 10-20-30 éve közismert zenéket szereti, és nem unja meg őket soha, valamint ebbe a repertoárba csak már kellően rongyosra játszott "új" számok kerülhetnek be idővel. De a két tábor nem igazán kompatibilis! Ezért alakult ki egymás mellett a Danubius és a Sláger, egymásnak nem is voltak igazán versenytársai. De a két új rádió ezt még nem igazán látta be, egyelőre a megújulás jegyében vegyíteni próbálják a Top50-es, a slágeres, meg a szűkebb rétegnek tetsző zenéket, de az eredmény csak két majdnem egyforma katyvasz lett (a Class enyhén karakteresebb). De mivel hirdetőkből, tehát hallgatottságból élő adókról van szó, nem lesz választásuk, mint dönteni egyik vagy másik közkedvelt stílus mellett, lehetőleg a két adónak nem egyformán.

(A slágerzenét ráadásul lehet az új rádiók szándékának megfelelően változatosabban is csinálni, mint a Sláger rádió tette, 30-40 évnek épp elég a zenei termése hozzá.)

A műsorvezetés az meg egy egész más kérdés, az nem olyan egyszerű, mint a zene...