Sziasztok!
Elolvastam az itt szereplő összes hozzászólást, de még mindig nem nem tudom mi lenne a jó megoldás kisfiam számára.
Szóval ő 33 hónapos. Nagyon szépen, dallamosan beszélt, mondókákat, dalocskákat teljesen önállóan mondott, énekelt.
Ma két hete kezdet el dadogni. A mondatok, szavak elejét nem tudja kimondani, van hogy az első szótagot, van amikor csak az első hangot.
Amikor elkezdődött nekiestem a nettnek és azt a megállapítást tettem, hogy ez valószínűleg élettani dadogás. A gyermekorvosunk is (bár nem hallotta, csak elmondtuk a tüneteket) azt mondta várni kell.
De most néhány napja egyre rosszabbodik a helyzet. Most már a dadogáshoz társulnak mozdulatok (kézfej ökölbe szorítása, hunyorgás, görcsös mozdulatok), lehetséges, hogy ilyen rövid idő alatt rögzül? Rettenetes nézni a küszködését. Még nem kerüli a beszédet, de azt látom rajta, hogy zavarja ez a helyzet.
Próbálok a javasoltak szerint viselkedni: kivárom, hogy kimondja, nem javítom, de nagyon nehezen viselem mert saját tapasztalatból tudom milyen nehéz dolga lesz, ha ez igazi dadogás.
Nálam volt gyerekkoromban dadogás, eléggé elhúzódott, de nem kezeltették. Elmúlt ugyan, de nagy stresszhelyzetben még jelentkezik.

Mit gondoltok ez még belefér az élettani dadogásban, vagy már nem, mit célszerű tenni?

Nagyon szépen köszönöm előre is, ha tudtok segíteni!

Emeske