http://index.hu/tudomany/tortenelem/2009/05/20/1500_eves_torz_koponyak_a_magyar_temetokben/

"A germán népeknél – elsősorban a gepidáknál – megfigyelhető koponyatorzítást fiatal gyermekkorban, nem sokkal a születés után kezdték. Az agykoponyát erős textilcsíkokkal pólyálták be, leggyakrabban két, egymásra csaknem merőleges szorítókötést alkalmaztak. Az egyik a homlok felső harmadától futott a tarkón át a nyakszirt felé, így az agykoponya csúcsosan felfelé és enyhén hátra növekedett. A másik kötés a koponyatetőn át futott keskeny sávban a horizontális bandázsig. Egyes esetekben egyenesen az áll alatt kötötték meg. Ez a horizontális bandázs helyben tartásáért volt felelős, de hatására a fejtetőn egy enyhe árok alakult ki.

A koponyatorzítás nem járhatott tömegesen komoly és hátrányos élettani következményekkel, ezt az bizonyítja leginkább, hogy a germán korban széles körben elterjedten alkalmazták. A férfiak és a nők maradványai között egyaránt megfigyelhető. Sőt a divat úgy elterjedt a gepidáknál, hogy nemcsak a legfontosabb központjaikban, de a szállásterület perifériáján a néhány síros kis temetőkben is fellelhető.

... A kis számú ismert hun koponya között szintén előfordul a koponyatorzítás. A nyugat felé nyomuló hunok legyőzték a germán törzseket, azok vezetőit házasságok révén integrálták és a germán harcosok a hun hadsereg részévé váltak.

Kézenfekvő a feltevés, hogy a germánok a fölöttük uralkodó hunok divatját is követték ... A szarmata kori koponyatorzítás gondolatát a régészek egy része még elutasítja, de két magyar antropológus, Bernert Zsolt és Hajdu Tamás nemrég összegyűjtött és leírt néhány olyan torzított koponyát, amely a régészeti datálása szerint szarmata kori. Az aquincumi Gázgyári római kori köztemető vizsgált hatszáz sírja között is találtak egy, a Kr. u. 3. századra datált sírt, amelyikben a nyakszirtcsont alakja koponyatorzításra utal. A Budapesten, a Csúcshegy oldalában talált Kr. u. 2--3. századi temetkezés is bizonyíték lehet a koponyatorzítás divatjának a Római Birodalom területén való előfordulására. A Kárpát-medencei mesterséges koponyatorzítás szokása a germán kor után háttérbe szorult. Az egyik legismertebb torzított koponya mégis a Tiszavasvári temetőből került elő."