Keresés

Részletes keresés

Topikcím:Neo- Kunok román bosnyák szerb mix?
Topikleírás:A modern neo-kunok balkáni népek keverékei, akik Mohácsot követő népirtásoknak köszönhetik főként bevándorlásuk lehetőségét? Rövidebben: KUNOK NEM LÉTEZNEK. Anyagi politikai érdekek miatt választották a neo-kun identitást a török kiverése után az új, sokféle etnikumból kikerülő multi-etnikus új bevándorló telepesek. BŐVEBBEN: Hosszabban: https://www.nyest.hu/renhirek/kunok-legyunk-vagy-magyarok "A török hódoltság alatt A 150 éves török uralom legjobban az ország középső részét sújtotta. Török fennhatóság alá kerültek a kunok által lakott területek is. A népességfogyás, a pusztulás lassú tendenciáját egy-egy hadjárat különösen felgyorsította. Sokan elmenekültek, időről-időre közülük néhányan megpróbálkoztak a visszatelepüléssel, majd újra menekülniük kellett. A hódítók falvakat gyújtottak fel, embereket hurcoltak el vagy öltek meg. A Kis- és Nagykunságban már a török időkben megindult a lakosság cseréje. Sok földtelen ember próbált az Alföldön új életet kezdeni. A Nagykunságban 1577-ben 178 őslakos családra 131 betelepülő család jutott. Utóbbiak között olyanok is voltak, akik a törökök által még jobban kiszipolyozott területekről menekültek ide. Erre az Oláh, Bosnyák, Rác családnevek utalnak (Bellon Tibor 1979:29.) Azonban a végjáték volt a legtragikusabb. 1683-ban a Bécs ellen vonuló törökök krími tatár segédcsapatai (a kunok rokonai!) rabolták végig a vidéket, később pedig az ellenkező irányból jöttek a törököket hazafelé kergető katonák rabló-fosztogató csapatai. Az újratelepítés és a régi kiváltságok elvesztése A törökök elűzése után a Habsburg kamarai bizottság a lakatlan területekre a Habsburg-házhoz hű jövevényeket kívánt telepíteni. Ezt a célt a Nagy- és Kiskunság (valamint a Jászság) esetében úgy kívánták elérni, hogy a területet idegen földbirtokosnak adják el. Találtak is ilyen vevőt: a Német Lovagrendet. A lovagok ötszázezer forintért szerezték meg a területet. Az adásvételi szerződés kimondta a korábbi kun kiváltságok megszűnését. Az új földesúr beiktatása 1702-ben történt meg, ünnepélyes keretek között. A lovagrend azonban nem tudta megoldani a terület birtokba vételét. Egyrészt közbejött a Rákóczi-szabadságharc, másrészt a kun és jász vidékek megteltek a máshonnan menekülő jobbágyokkal, akik éppenséggel a nagyobb szabadság miatt költöztek ide. Nagy volt tehát a földesúrral szembeni ellenállás. A Lovagrend meg sem próbálkozott azzal, hogy magánföldesúri birtokon, robotszolgáltatásra alapozva művelje meg földjei egy részét. Inkább különböző bérleti viszonyok alapján szedett be jövedelmet. Egy idő után azonban a Német Lovagrend belátta, hogy a helyiek ellenállása miatt sosem tud teljesen birtokon belülre kerülni. Területét eladta a pesti Invalidus rendháznak. A Redemptio A kun jogok reményében ideérkező népesség összefogva a kevés számú kun őslakossággal az 1700-as évek első felében folyamatosan küzdött az ősi kiváltságok visszaszerzéséért. Ez egységbe fogta a sokfelől érkezett népességet. Az egyre erősödő népi ellenállás konok kunokká tett mindenkit. A függetlenségért folytatott harc közben kibontakozott a kun etnikai tudat reneszánsza. A küzdelem sikerre vezetett. 1745 tavaszán Mária Terézia aláírta a Redemtióról szóló diplomát, ezzel ismét érvénybe léptek a kunok ősi jogai (szabad tisztviselő- és lelkészválasztás, pallosjog, mentesség a vámok és a földesúri szolgáltatások alól). A földesúri jogok alóli megváltást támogatta Pálffy János nádor is, aki a régi rend szerint tisztségénél fogva a kunok legfőbb elöljárója volt. Mindenkinek fizetni kellett. Aki többet fizetett, több földhöz jutott. A visszaszerzett jogok a földhöz kötődtek, ezért a két Kunság és a Jászság népe arra törekedett, hogy idegen ne juthasson be közéjük. Ez tovább erősítette a közösség összetartását. Az embereket büszkeség töltötte el, hogy ők kunságuk révén különleges jogokat élveznek. Került mindez 575 900 forintba, valamint még 1000 lovas katona felszerelésébe, továbbá a nádor és a többi tisztségviselő fizetésének megadásába. A kunok és a jászok utódai még évekig, évtizedekig törlesztették a Redemtióra fölvett kölcsöneiket. Okos, jó beruházás volt. Megalapozta a terület gazdasági fellendülését. A földesúri függőségtől magukat megváltó kunok a jászokkal együtt önálló közigazgatási egységet is kaptak, a Jászkun Kerületet. Az általános jobbágyfelszabadítás után a Jászkun Kerület létezése okafogyottá vált. 1876-ban egy közigazgatási reform keretében a Nagy- és Kiskunság, valamint a Jászság területét különböző vármegyék között osztották szét."
Kulcsszavak:
Megjegyezhető URL:
Kép: [nincs]
Létrehozó:Anti-conspiration
Létrehozás dátuma:2018.09.11 08:32
Státusz:aktív
Index Fórumok

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!