A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Teljesen kihagyod a dolgoból azt, hogy itt a különböző inerciarendszerekben levő megfigyelők észleléseiről van szó, és abszolút, mindentől független értékekről beszélsz.
Úgy kérdőjelezed meg a relaticitáselmélet állításait, hogy pont a relativitás lényegét hagyod ki belőle.
Ez olyan, mintha az autó működését úgy cáfonád, hogy kihagyod belőle a motort, majd bebizonyítod, hogy az nem tud eljutni sehová.
A relativitáselmélet jelenleg használható, mert működik. Ennyit tudunk.
Nem tilos jobbat létrehozni, csak használhatóbb legyen, és jobban működjön.
De nem a mese szintjén, mert az a fizikai/matematikai modell nagyközönség számára leegszerűsített, lefordított meseverziója, analógiákkal, hétköznapira lefordított, behelyettesített fogalmakkal. Tudományos ismeretterjesztésnek kiváló eszköz, de új elmélet, új fizikai/matematikai modell nem ezen a szinten születik, és bírálódik el a tudományos közösségben, a tudományos fórumokon (szaklapok, konferenciák).
Tudja jól ez a jóember is, csak ez a menekülési útvonala, az "egymáshoz képest" behozása. Jól elszórakoztunk vele korábban a Doppler tárgyalásánál: leszögeztük, hogy vagy az egyik, vagy a másik rendszerhez képest veszünk helyet, helyváltozást. A szuperfizikus sűrűn bólogatott is. Aztán amikor megjelent az észlelési időköz nevezőjében, hogy c + v, rögtön lecsapott rá, mint gyöngytyúk a takonyra, hogy "haha, ott egymáshoz képest c + v sebesség van !"
A relativitáselmélet alapja az volt, hogy éter nem létezik, nincs kitüntetett rendszer, és minden rendszerben ugyanannyi a fénysebesség.
Ezzel szemben a Szuperfizika éppen ennek az ellenkezője. A fényközeg létezésére épült. Tehát van kitüntetett rendszer, és csak ebben terjed a fény minden irányban azonos sebességgel.
Egy kajakos 5 km-t evez egy tavon egyirányban, majd visszafordul és visszatér a kiindulási helyére. Tegyük fel, hogy 1 óra alatt evezte le a 10 kilométert.
Ha a kajakos ugyanezt megcsinálja egy folyón (amelynek sodrása van), akkor vajon ugyanúgy 1 óra alatt teszi meg föl és le a 10 kilométert? Esetleg több vagy kevesebb idő alatt?
Mit mond a józanész?
Azt mondja a józanész, hogy ugyanúgy 1 óra alatt teszi meg, hiszen amennyit a folyó lefelé segít, annyit akadályoz felfelé.
Mit mond a képlet? Azt, hogy több idő alatt teszi meg a 10 km-t folyón. És ez igaz is.
És mit mond a kajakos? Azt, hogy kevesebb idő alatt teszi meg. És neki is igaza van.
szuperfizikus, a cseik halandzsafizikus föltette neked a kérdést, miért függ az inga lengésideje a gravitációtól, és te válaszoltál (súlyos röhögés)
1. A halandzsafizikus a kérdésével olyan tájékozatlanságot árult el magáról, amivel már általános iskolások is körberöhögik.
2. A "válaszod" annyiból állt, hogy idekopiztad a lengésidő képletét, és a pusztán matematikai értelmezését (tört értéke hogyan függ a nevezőjétől). Tekintve, hogy elemi matematikai lépésekre sem vagy képes - ezt megmutattad az Einstein-féle sebességösszegző képletnél -, még azt is csak a guglival másoltad ide.
A legröhejesebb viszont az, hogy a fizikai szemléleted is annyira csökevényes és diszfunkcionális, hogy az inga lengésidő-gravitáció elemi összefüggésre semmilyen (általános iskolai szintű) fizikai utalást sem tudtál tenni.
"A képleteket megérteni könnyű, amit leírnak vele, azt nehezebb, mert ellentmond a mindennapi tapasztalatnak."
Én nem hiszek abban, hogy a képleteket azért lehet nehezen megérteni, mert ellentmondanak a mindennapi tapasztalatnak. Ha a képletek mögött szavakkal is elmondható fizikai valóság rejlik, akkor megértik az emberek, még akkor is, ha ellentmondanak a mindennapi tapasztalatnak.
"Erre mondják egyesek, hogy ha az így leírt valóság nem felel meg a mindennapi józan észnek, hát akkor annál rosszabb... a valóságnak."
A józanész néha becsapja az embert, de ez nem jelenti azt, (amit manapság tesznek), hogy teljesen kikapcsolják a józanészt a képletek kedvéért.
Mondok egy példát.
Egy kajakos 5 km-t evez egy tavon egyirányban, majd visszafordul és visszatér a kiindulási helyére. Tegyük fel, hogy 1 óra alatt evezte le a 10 kilométert.
Ha a kajakos ugyanezt megcsinálja egy folyón (amelynek sodrása van), akkor vajon ugyanúgy 1 óra alatt teszi meg föl és le a 10 kilométert? Esetleg több vagy kevesebb idő alatt?
Mit mond a józanész?
Azt mondja a józanész, hogy ugyanúgy 1 óra alatt teszi meg, hiszen amennyit a folyó lefelé segít, annyit akadályoz felfelé.
Mit mond a képlet? Azt, hogy több idő alatt teszi meg a 10 km-t folyón. És ez igaz is.
És mit mond a kajakos? Azt, hogy kevesebb idő alatt teszi meg. És neki is igaza van.
Most magad is láthatod, hogy mit jelent ma a fejlődés.
A tanítás révén sikerült elérni a tudós szakembereknek, hogy már nem a fizikai jelenségeket akarják megérteni az emberek, nem a jelenségek okaira kíváncsiak, hanem csak a képlet, a képlet, a képlet.
És amikor az emberek a képletekből akarják megérteni a valóságot, az már a butulás felé viszi őket.
