A megadott három (de csak két különböző) linkelt kép szépen olvasható; hogy melyik képről mi a kérdés, az kevésbé világos. A "Pázmán alá írt" megjegyzés alapján:
1849 március
58. 23. Anna, Pázmán János, Kóniecs Boris, Rk, cseléd, Tölös [Töllös, Tapsonyhoz tartozó puszta], Gönye György, Nagy Anna, Káplán. 59. 25. Anna, Bujtor Jósef, Horvát Juli, RK, cseléd, Tapson, Farkas Jósef, Tóth Éva, dto.
1856
6. 14 Jan, 14 Jan. Juliána, leány, törvényes. Pázmán János, Pintér Borbála, RK cseléd. Moritzfa [Móricfa, Tapsonyhoz tartozó puszta] 1 sz. Horváth János, Szokolits Erzsébet, cseléd. Ugyanaz [Boronkay József plébános]. 7. 14 Jan., 14 Jan. József, fiú, törvényes. Krenusz Balázs, Csima Erzsébet, RK közrendű. Tapsony 106. Kerék József, Bogyo Erzsébet, kézműves. Ugyanaz.
Péter555555: Ahogy almirena is írta, a harmadik link a másodikkal megegyezik. Julianna anyjának neve, szerintem is az, amit az indexelő írt, Pintér.
StephanusHan: A Familysearch-ös családfa szerint György Gyomán halt meg 1903-ban. A halotti bejegyzésben születési helyét Újpanátnak adták meg, de az anyja vezetéknevét Hartmannak írták, tévesen. A felesége Hangyal lány volt, és a fiuk, Ádám Sarkadon született, 1852-ben. Az Eberhardt (Kemény) – Reinhardt házaspárnak 1828-ban meghalt egy fiuk (Károly) Újpanádon, az ő keresztelési bejegyzése sincsen meg.
A ha a Hangyál család eredete nem is derül ki belőle, de az index fórumon van a Nevek, családnevek magyarul, ott a név eredete kiderülhet.
Zoltán 1971: Amit tudunk róluk, János 1767-ben 49 évesen, Sámuel 1780-ban 68 évesen halt meg. Tehát az egyik 1712, a másik 1718 körül született. A rimaszombati református anyakönyv valamiért nem érhető el a Familysearch-ön, pedig a levéltárban 1771-től megvan. Sőt a rimaszombati református egyház története szerint korábbról is meg kellene lennie valahol: „... az 1771-ik évben tőlük a vallás szabad gyakorlásának joga a templommal és iskolákkal együtt büntetésből elvétetett, a lelkészek, tanítók, tanulók a városból elűzettek s az egyháznak összes ingó és ingatlan javai (épületei, földei, harangjai, szentedényei, alapítványai, s anya- és jegyzőkönyvei) elkoboztattak s – az anyakönyv kivételével, melyet 1889-ben szerzett vissza Schopper rozsnyói püspöktől Csider Károly akkori főgondnok – mai napig sem adattak vissza.”https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/gomor-kishont-varmegye-894E/a-gomori-ev-ref-egyhazmegye-irta-czinke-istvan-97E0/a-rimaszombati-ref-egyhaz-97F9/
Nagyjából egyetértek freyyával, erre az időszakra már kialakultak a nevek. Ha elérhetőek lennének a rimaszombati református anyakönyvek látnánk, hogy milyen aranyban voltak magyarok, szlovákok és németek. Teljesen nem tudjuk kizárni, hogy a nevük idegen hangzása miatt lecserélték Rimaszombatira, bár gondolom akkoriban még kevésbé volt jellemző az ilyesmi. És azt sem, hogy eredetileg ők nem is Rimaszombaton születtek, nevet sem változtattak. Benedek Gyula könyve (Szolnok megye újjátelepülése a Rákóczi-szabadságharc után 1709-1730) csak 1730-ig írta össze a Szolnok megyei betelepülőket. Szerintem érdemes lenne érdeklődni karcagi helytörténészeknél (pl.: a már említett Elek György), hogy mit érdemes átnézni a karcagi vonatkozású iratokból, ami előbbre vinne abban, honnan vándoroltak be a Rimaszombatiak. Létezik egy szolnoki családfakutató klub is, de nem ismerem őket. A céhkataszterben nem találtam lakatos céhet a rimaszombati céhek között, pedig a XVII. században már létezett ilyen.
Tamás112233: Az AdatbázisokOnline-on van egy MNL címereslevelei nevű adatbázis. A nemességet nem csak a nemesi levél bemutatásával lehetett bizonyítani. De egy próbát megér az 1929-es iratok kikérése.
Tényleg nagyon élesszemű és tapasztalt, ilyen szövegek kibetűzésében jártas valaki segítségét szeretném. Esetleg ha elírás lenne (nem jön ki értelmes név), akkor mire lehet gondolni, milyen nevet takar az írás?
A Magyar nemzeti levéltárnak az iktatókönyveinél találtam meg azt a bejegyzést, hogy nemeségi igazolást adtak be, továbbá az alábbi könyvben is benne van GERŐ JÓZSEF : A m. kir. belügyminiszter által igazolt nemesek 1867–1937.
Tehát ha csak az iktatószámot tudom akkor nekem az iratókat megfogják keresni?
Be kell iratkozni a Magyar Nemzeti Levéltárba (MNL), megvárni, amíg visszaigazolják és elektronikusan lehet kikérni dokumrntumot. Melyik levéltárban van?
Igen benne van, megtaláltam, címer sajnos nincsen, de megpróbálom kikérni az 1929-évben beadót dokumentumot, amire megkaphata a nemesi igazolást, hátha szerencsém lesz. Esetleg valakinek tapasztalata van arról, hogy hogyan kell kikérni levéltáros doksikat?
Sziasztok, leírnám mit találtam hátha valaki tud adni segíteni.
Az 1650-es évekbeli a családfámban találtam armális nemesi őst, és valaki akinek úgyszintén van köze ehhez az őshőz 1929 évben a belügyminisztériumtől kért nemesi igazolást. a Kérdésem az lenne, hogy szerintetek ha megprobálom kikérni ezeket az íratokat, akkor lehet számithatók akkár arra is, hogy meglesz az armális levél vagy akkár a nemesi címer is? Gondolom ahhoz, hogy megkapta a nemesi igazolást, ezek be kellet neki adnia?
A 18. század vége felé lett csak kötelező a vezetéknév használata, az sem biztos, hogy korábban volt nekik egyáltalán. Ha más lett volna, kétlem, hogy a költözés miatt megváltoztatták volna.
Tisztelt Prelleg, ajm! Nagyon köszönöm, hogy vetté(te)k a fáradtságot, és segítet(te)tek konkrét információval, útmutatással. Sokat lendített a régi szálak gombolyításában.
Most a tanácsát, véleményét kérném a nálam jártasabb (szinte összes ) tagnak, ha amit tudunk , Kacagra 1745-ben települt a testvérpár, akik a leírás alapján lakatos (vélhetően mesterek) voltak, nálunk, Karcagon már Rimaszombati vezetéknévvel szerepelnek az iratokban, igy a családi hiedelem és talán a logika alapján is Rimaszombat városából érkeztek. - Jó e az elképzelés, hogy a szülőváros a vezetéknév névadója? - Ha igen, valószínű, mivel vélhetően fiatalok , maximum középkorúak lehettek, ha levéltári adatokban keresek céhre, foglalkozásra bontva Rimaszombaton 1745 és előtte testvérpárt Sámuel - János néven, az eredeti, születési vezetéknévre is rá tudok találni? Ha ez, ezek a felvetések nem (biztos hogy) járhatóak, esetleg tippet, tanácsot szeretnék kérni, hogyan tovább. Jelenleg a www.mnl.gov.hu Magyar Nemzeti Levéltárral vagyok kapcsolatban, innen kaptam 1715 - 1720-as lakossági összeírás adatokat. Rimaszombat(h) Hont megye, Kishont járásában található ebben. Mivel (vélhetően) kicsit korábbi az időpont a keresett testvérpár aktív , felnőtt korától itt közvetlenül nem találtam azonos vezetéknévvel János és Sámuel testvért. Céhes adatokra kaptam javaslatot az MNL munkatársától,
https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/cehkataszter/informacio , és javasolták a területileg illetékes levéltárral a kapcsolatfelvételt. Ezeken kívül van, lenne még keresési javaslat? A Rimaszombat városi könyvtár felajánlott 5 euró/év díjért egy könyvtári tagságot, de a kapcsolatatrtó mellékesen megírta, inkább múzeum, levéltár irányába kellene tovább keresnem, ha a foglalkozás, testvérek neve alapján szeretnék továbbjutni.
Köszönöm előre is ha már csak véleménnyel, javaslattal tud a tagság segíteni. R. Zoltán
A szlovákiai indexekhez tartozó képek majdnem mindig adatvédelmi okból hiányoznak: ugyanazon a filmen (illetve a film digitális leszármazottjában, a képcsoportban) vannak védett időszakból származó bejegyzések, vagyis száz évnél újabbak (a legutóbbi frissítéstől számítva, ami lehetett akár öt évvel ezelőtt). Már jópár éve állítják, hogy dolgoznak ezen a "mindent vagy semmit" helyzet javításán, de még eddig nem láttam eredményét.
A képhiány másik gyakori oka a szerződési korlát: az adatgazda nem járult hozzá a képek nyilvános közzétételéhez. Ez általában azért van, mert valahol máshol fizetősen hozzáférhetőek. (A németországi anyakönyvek például az Archion-on vannak, tehát az FS-en csak az index van.)
Akkor elvileg azok már megvannak, elvégre a mai technológiával néhány hét alatt simán be lehet szkennelni mindet. Vagy talán még annyi idő sem kell. Vajon hol és mikor lehet nézegetni majd őket?
Köszönöm Prelleg. A nevek nekem is megvoltak, csak most látom, hogy stimmel az anya neve minkét esetben. Az Új-Panát születési hely is valószinüleg.( Bár most nézem végig az összes Új Panáti oldalt és eddig nem találtam. ) 1829-ben született egy Georgius nevü fiú, ő még Új-Panáton, utána 1831-ben Gyulán Adamus, és 1834-ben szintén Gyulán Michael. az én ősöm az apai üknagyanyai ágból Michael volt. Az anyjuk Anna Reichart volt, akit úgy irtak, ahogy éppen eszükbe jutott.... Itt még felfele is van valamennyi adat, csak az a nagy kérdés, hogy Eva Eberhardt nekik testérük volt-e, mert ennek sehol nem találom nyomát. Kb 1825-26-ban születhetett, és ez már az apai üknagyapai ágán van, szóval ha testvérek, akkor a két ág itt is összefonódik.
StephanusHan: Csakhogy Eberhardt téren is bonyolítsam a helyzetet, még két házasságkötést találtam gyulavári Eberhardt Ádám lányaival. Borbála Mészáros Ádámmal házasodott össze, Zsófia pedig Deim Károllyal. Mind a ketten használták a Kemény nevet is.
hor-vathy: Szerintem azért nem láthatóak a képek, mert a filmen vannak bérmálási bejegyzések az 1930-as évekből. Az egyházi anyakönyvek feltöltése azért is jó, mert kevésbé szigorúak a védelmi idők. Ott még ha jól tudom mindig a 30-60-90-es határ él. + míg az állami anyakönyveknél 1980 utáni időszakba ki tudja mikor nézhetünk bele egyházinál majd ez sem lesz akadály. (Tudnék örülni a református anyakönyvek digitalizálásának, ha már a római katolikusok, evangélikusok, unitáriusok és izraeliták is megtették.)
Múltkor megpróbáltam összefoglalni az állami anyakönyvi projektről tartott előadást, most már elérhető videón keresztül is. Angol nyelvű, magyar felirat nincs rajta, de az automatikusan létrehozott angolt be lehet úgy állítani, hogy automatikusan magyarra fordítsa. https://www.youtube.com/watch?v=jPXV-dILpec (A konferencia többi előadása is elérhető az MNL OL YouTube csatornáján, a viták viszont nem.)
(Remélhetőleg nem csak a Pest vármegyei anyakönyvek lesznek digitalizálva.)
Eddig az állam nem foglalkozott anyakönyvek digitalizálásával, helyette inkább azzal volt elfoglalva 2012 óta hogy tudja egyre jobban korlátozni a hozzáférést a polgári anyakönyvekhez, az egyházak meg fizetés fejében hozzáférést adtak.
Kíváncsi vagyok, ha a MOL befejezi a polgári anyakönyvek fényképezését akkor felrakják az internetre vagy csak a levéltárak számítógépein lehet majd megnézni, kinézem belőlük a másodikat.
Fene tudja. Annak mi értelme volt, hogy az egész országban végigfényképezhették a polgári anyakönyveket, csak Pest megye nem engedte? Máshol is lehetnek bekattant emberek. Vagy rájöttek, hogy mennyire keresett manapság az ilyesmi, és inkább pénzért akarnak közzétenni saját adatbázist.
