A ráma megigazítható. A titán visszamattítása-csiszolása nem olyan egyszerű történet, konkrétan a homokfúvott (semmilyen direkcióval nem rendelkező) felületet nem is nagyon lehet reprodukálni (gyárilag is "sörétező" kamrában csinálják), de finom mattító-korongon szálra lehet húzni.
A szerkezet viszont tényleg azért dilemma, mert ehhez a werkhez egészen konkrétan semmiféle pótalkatrészt sem lehet beszerezni - ha szükséges volna - és ami még szomorúbb, hogy nagyon magasra pozícionáltsága és ára ellenére valójában nem egy kiemelkedő minőségű és remekbe sikeredett konstrukció, egy erősen a DD-modulokra hajazó (szerintem konkrétan részben azokból építkező...) "olcsósított" himbás rendszerrel, aminek sok olyan baja tud lenni a vékony lemezkarok-emelők miatt, ami korrekt módon csak új alkatrésszel oldható meg - ami viszont ugye nincs...
Nem is tudom, mit mondjak, nagyon nem szívesen foglalkozom vele én sem, nem csak, hogy hálátlan szerkezet, de ha egyszer gond van vele, akkor sokszor nem is hozható már igazán rendbe - a márkaszerviz ugyan csillagászati árat kér, de az a helyzet, hogy egyáltalán nem is szervizelik-javítják ők sem ezeket, hanem minden esetben egész egyszerűen kicserélik újra...
Viszonylag új addikció a karórás téma, ahol próbálom kiélni magam. A zsebórák és ezek szerkezetei egyelőre periféria számomra. Bár lehetséges hogy hosszú távon az egyelőrén van a hangsúly. :)
Hát igen. És utólag kissé vicces, hogy akkoriban azon fanyalogtunk, hogy mindenki csak 2824-et tokoz, most meg örülnénk ha 2824-et, és nem Powermaticot tokozna. És így 15 évvel később is majdnem ugyanaz a lemez forog, csak olcsósított 2824-gyel, meg Sellita utángyártásokkal, miközben minden sokkal drágább lett.
"Jó lenne a fentihez hasonlóan sok-sok szakmai tapasztalatokba bepillantát nyerő vleményt olvasni."
Akkor szerintem nézz át a zsebórás topikba, ott el lehet merülni szakmailag.
Uhh, de jo volt újra elolvasni egy ilyen hsz-t, amit akkoriban nyilvan elolvastam, de a felet sem ertettem, most azert mar kicsit jobban képben vagyok :)
Ezzel tök egyetértek - no, de a topic nem igazán pörög mostanság, ellentétben a fénykorával. Tessék hozni ilyen - jobb, ontopic - témákat, és akkor nem kell a sznobizmus lelkivilágával foglalkoznunk. :))))
Tudjátok...-én olyan kaliberű hsz-okat szeretnék, mint pl:
-kinek mi a véleménye az AS 1906-ról
-miért lett a Doxa annyira kifényezve, pedig hát...
-egy olyan kifinomult werknek, mint az Unitas 6300 N, hogyan adhattak egy gagyi spiáter óratestet??-ha már a Nato rendelte meg az Atlantic Worldmaster-t, hogyan alacsonyodhatott ennyire le stb-stb.
Szóval aki "villantani" akar, az ezt már régóta nem a karórájával teszi. Akkor meg miért nem lehet itt inkább történetekkel, érdekességekkel, werk-eredetekkel, cégtörténetekkel anekdotákkal foglalkozni??
"Viszont itt, ezen a fórumon is leszólják a kínai tokot"
Kicsoda? És ha igen, konkrétan miért nem azzal beszéled meg? Aki valamennyire ért a témához és nem vérbeli sznob, az alapból nem szól le semmit - csak ami tényleg rossz, vagy legalábbis messzemenően aránytalan - azt viszont származás nélkül.
Igen, a "Swiss Made" sokak szemében valóban értéknövelő, és ezért is sajnálatos, hogy a svájci óraipar ezzel visszaél - mert ugye ennek a feltétele az, hogy az óra jelenleg 60%-a (korábban 50+ %-a) papíron svájci előállítású legyen, csak mivel ezt értékben mérik, így bizony olyan is megeshet, hogy egy olcsó kínai tokba kínai bérmunkával készült szerkezetet drága svájci munkaerővel beszereltetve is teljesül...
"De konkrétan hallottam órásmester szájából, hogy a Certina full kínai trágya lett, és ennek egyik bizonyítéka, hogy nem szerepel a tokon a "swiss made" felírat."
Ezt lécci megint beszéld meg a konkrét órásmesterrel, esetleg felvilágosíthatod arról is, hogy hülyeségeket beszél... Egyébként minden szakmáról elmondható, hogy senki sem ért azon belül mindenhez egyformán jól, meg vannak jó és kevésbé jó szakemberek, meg vannak valódi kontárok is...
A brand-építés és marketing meg egy külön üzletág, attól, hogy valakinek sikerült egy komoly és sikeres brandet felépíteni, még lehetnek konkrét termékei igencsak problémások - és fordítva is igaz, attól, hogy valami nem egy széles körben ismert és respektált világmárka, lehet műszakilag kiváló, és nagyon jól bevált termék. A luxusiparban pedig generálisan nem érdemes semmi észszerűséget keresni.
PESTI TOK: Ismerem a sajnálatos történelmi hátterét.
A többiről meg: Tudom, hogy a nagy márkáknak "már nem kell" odaírni, mert ott mindenki tudja/tudni véli, hogy svájci.
Viszont itt, ezen a fórumon is leszólják a kínai tokot, és az "ŐSZINTÉN ÓRÁKRÓL" műsorban is rendszeresen elhangzik, hogy a "swiss made" csak a svájci gyártásé lehet, és sokak szemében érték növelő.
De konkrétan hallottam órásmester szájából, hogy a Certina full kínai trágya lett, és ennek egyik bizonyítéka, hogy nem szerepel a tokon a "swiss made" felírat.
(Meg érdekes a márkák elfogadása is. Emlékszem nemrég még a Hublot vagy a Steinhart hulladék kategóra volt, és lenézték őket. Manapság meg elfogadott, sőt, a Hublot nagybetűs LUXUS márka lett. Vagy az Edox. Sokan a létéről sem tudtak, ma meg... . De én azt sem tudtam, hogy a Tissot kezd feljönni az USA-ban, mióta összeállt az NBA ligával.)
Nem, nem kell a tokon (is) Swiss Made feliratnak lennie (nem is szokott, bár megesik, de minek). És nem egészen értem a kérdésedet, miért olyan fontos ez? Mi van, ha egy Lange vagy Nomos órának német tokja van (már, ha az van neki, a Nomos esetében minimum gyanakodnék távol-keleti beszállítókra)?
Eleve, a tokgyártás, a mutató- és számlap-készítés külön iparág volt, olyan cégek, mint a Patek, Vacheron, JLC és külső beszállítóktól rendelték (és rendelik szerintem ma is) a mutatókat, számlapokat, a tokok jó részét is.
Régi Patek arany zsebórán simán találsz pl: Singer tokot, arany számlap hátulján is ilyen jelölést. A Rolex talán 2-3 éve vette meg a számlap-gyártóját (vagy vett benne többségi részesedést), ja, nagyjából egy évtizede vásárolta ki az Aeglert is - amelyik egész fennállása alatt (a Grüen mellett) valójában mindig is gyártotta a szerkezeteit.
Az óraipar - mint a luxusipar általában -legenda-gyártásból él elsősorban. Abból, hogy sikerül például veled is elhitetni, hogy nem szimplán egy jól elkészített ipari tömegterméket vettél, hanem valami rendkívül egyedit, amit Karthauzi-szerzetesek szigorú titoktartás mellett szenteltvízbe mártott csavarhúzókkal heftöltek össze föld alatti katakombákban. A valóságban az ipari-gépipari termékeknél pont a nagy szériában tömeggyártott dolgok szoktak a legjobbak lenni, és az egyedileg farigcsáltakkal van a legtöbb gond - pont, mint az autókkal, ha villantani, vagyonoddal dicsekedni akarsz, vegyél Ferrarit, Lamborghinit, Bugattit, Rollsot - de ha probléma és stressz-mentesen simán csak közlekedni akarsz, vegyél egy kiforrott tömegautót...
A pesti aranytokkal meg amúgy mi a baj? Persze, értem, a vérbeli sznobnak ez kevéske - de ha ismernéd a dolog hátterét, értenéd, miről van szó. Az 1920-40-es évek a protekcionista gazdaságpolitikáról szólt mindenhol, csillagászati, több 100%-os behozatali vámok voltak például a nemesfém tárgyakra, ezért hozott létre sok svájci óragyár például az USA-ban saját tokozót (LeCoultre, vagy a közismert Longines-Wittnauer páros), mert a szerkezetet önmagában lehetett alkatrészként vámolni - így nálunk egy pesti aranytokos Omega, Doxa, IWC a legegyszerűbb fémtokos árának a duplájába, az "eredeti aranytokos" árának viszont felébe-harmadába kerülhetett - bőven volt tere, és ezek a tokok nem is voltak rosszabbak a gyáriaknál.
Jórészt vélelem, amit leírsz, semmi több. Fogalmunk sincs, hogy a drágább-minőségibb órák vásárlóinak mekkora hányada az, akinek igazándiból fogalma sincs arról, mit vesz, és csak "villantani akar".
Bizonyos, hogy van ilyen, de szerinted ez 99%, a valóságban meg biztosan sokkal kevesebb. De lehet, hogy a szalonban Rolexet vásárlók többsége akkor is valóban ilyen - és?
Nem csak óráról, bármiről hallhatsz magasztaló és elmarasztaló vélemény egyaránt. Nekem úgy tűnik, mint ha neked magadnak nem is lenne szilárd és kialakult véleményed és egyéniséged, csak állandóan a környezeted reakcióit lesed, és azoknak akarsz megfelelni. Ez azért elég szomorú dolog, ideje volna ebből kinőni...
Egy autóval vagy egy nagyon puccos étterembe meghívással pedig tényleg még csak-csak lehet "villantani", órával egyre kevésbé, nem értenek hozzá, nem nagyon nézik meg (és olcsó órák is tudnak kinézni látványosan, tűnhetnek értékesnek), egyébként is annyi az eredetitől kézen hordva, ránézésre meg sem különböztethető hamisítvány, hogy nincs ennek már valódi presztízsértéke, ez az idő elmúlt.
Tanuld meg leszarni figyelmen kívül hagyni mások véleményét. Írtam tegnap: egy 50 rongyos órában is tök jól elvagyok, nem bizserget, ki mit mond róla. Ettől függetlenül szívesen olvasgatok itt ilyen témában, de nem metszek eret magamon, ha az enyémmel ellentétes véleményt olvasok.
Miért lenne trollkodás, hogy rávilágítok, hogy az ember a külső alapján ítél, és a drága és ez által minőségi óra 100 vásárlóból 99 esetében nettó "villantás" azaz magamutogatás eszköze? Ezt a gyár is tudja, és reagál is rá. Pl.: https://www.ablogtowatch.com/new-release-2024-rolex-deepsea-is-a-322g-dive-watch-in-yellow-gold/ Persze tudom, TE, kizárólag műszaki, történelmi, szakmai oldalról nézed.
Vagy ez a "Azt vedd ami tetszik, és magadnak vedd az órát! De ne vegyél ... ÉS ITT EGY REGGELIG TARTÓ FELSOROLÁS..., hogy mit ne!
Mind a kettőt gyakran látom embereken, szeretik, veszik, viselik. Ennek ellenére itt IS, miket írnak? Egyik mondatban, hogy vedd és örülj neki! Másik mondatban meg jön a "túlárazott", "kukázható P80-as", "kínai tok", tömegáru", "2 pálcás", "homage"... És nem gond az őszinte vélemény, sőt! De akkor tartsunk már ki a vélemény mellet.
Mint a kajánál, igen, finom a paprikás krumpli savanyúsággal, fehér kenyérrel, forrón, de ne mondjuk már, hogy a legjobb kaja a világon, és micsoda séf mester aki főzte! És nem kell a másik véglet sem, a 3 Michelin csillagos étteremben, 100.000 forintos vizet inni, beluga kaviárral. De..., néha kell "villantani", így az üzletfeleket/leendő üzletfeleket, vagy a neked tetsző nőt, nem a sarki kolbászsütőbe viszed, hanem egy normális, picit drágább helyre. (És ezt fordítsd le órákra!)
Hja, max annyi az elképzelhető, hogy öltönyhöz-nyakkendőhöz ne viselj bumszli színes G-Shockot, az autód meg ne legyen rozsdás, lepukkant, retkes, füstokádó valami.
Tényleg ne vedd rossz néven, de ezeket igenis te találtad ki. Ilyen egyszerűen nincs.
Van olyan multis/nagyvállalati kör, ahol van dress-code, de ennyi. Olyan sehol a világon nincs, ahol kinéznek, ha "nem menő az órád", a parkolóra meg annyit, hogy én valóban ismerek ezekből a körökből embereket, és van CEO, aki Honda Jazz-al jár, a hivalkodás pedig mostanság már kimondottan nem kívánatos.
Most minden dicsekvés nélkül, ebben az országban talán öt olyan ember van, aki javított-karbantartott már százmilliónál nagyobb értékű órát/órákat, és én közéjük tartozom (szerintem te még csak nem is láttál ilyet élőben messziről sem) - és teljesen ismeretlen számomra az a világ mégis, amiről beszélsz.
Írod folyamatosan, hogy itt ebben a topicban is lefikáznak mindent, ami Rolexnél "hitványabb" - kicsoda? Már úgy értem, rajtad kívül kicsoda? Ez a topic évtizedek óta pont arról szól, hogy nem sznobok, hanem tényleg órakedvelők járnak ide, és ebbe minden belefér.
"Barátom fia multihoz ment dolgozni, ott konkrétan közölték, hogy a divatóra és az olcsó öltöny itt nem játszik."
Ez meg már bocsáss meg, de akkora kamu, hogy nem is minősítem. Ha ilyen elvárásai vannak egy cégnek - akkor biztosítja is a hozzá valókat, a céges telefon és autó mellé akkor az öltönyt meg az órát is, ha van ilyen elvárás, de nincs, sehol, soha nem is volt. Eleve az emberek 9x%-a sem az öltönyökhöz, sem az órákhoz nem ért, mindegy mi van rajtad, úgysem tudja/akarja értelmezni.
Most próbálom elképzelni a szitut, mikor valaki próbálja lesasolni egy másik ember kezén fityegő krumpliról, hogy Rolex vagy Steinhart, urambocsá Casio felirat figyel-e rajta...baromság.
