Beleért a shock layerbe. Az nem jó hely. 2500-6000 fokos plazma.
Oda durva cucc kell. Az a szerencse hogy mikor megtöri a shock layert kialakul egy másodlagos shock layer, de az már sokkal kevesebbet tud elvinni mert eleve plazma áramlik már ott. De így is 1500-2000 fok körül kaphatnak azok a csempék.
Hmm, a threadben lentebb azt találtam, hogy a csempék erősségéről van inkább szó, hogy ne potyogjanak le olyan könnyen. Mindenesetre érdekes, amit Dr Phill Metzger ír a hővezetéssel kapcsolatban. A Shuttle csempéit is említi.
Úgy indultunk, hogy a kazánképlet miatt acéltartály megoldhatatlanul nehéz lesz, föl sem fog tudni szállni. Fölszállt, de előjöttek más megoldhatatlan hibák... minden tesztrepülés az előző megoldhatatlannak vélt hiba megoldásáról és egy újabb megoldhatatlan hiba felszínre kerüléséről szól... a megoldhatatlan hibák sora olyan hosszú, hogy végül egészen a Marsig fog érni.
Ha megerősítesz valamit az növeli az önsúlyt ami eleve hurráoptimistán volt számolva. akkor több üzemanyag kell, nagyobb test erősebb motor, de az már amúgy is túl van hajtva.
A 100T hoz gyakorlatilag teljesen új rendszer kéne. Sokkal nagyobb.
Platon, kicsit elhamarkodottnak érzem az egész megoldás temetését az első reentry teszt után.
Amiről szó volt: a szárny tengelye mentén jutott át/ a csempék alá/ a nem védett területre a forró plazma. Ez egy kritikus terület, hiszen a szárnynak mozognia kell, tehát itt ezt a részt fixen nem lehet lecsempézni telibe.
Más: Elon szerint a másik elülső flap is komolyan melegedett, de nem sérült annyira, mint a videón látszó. A hátulsó szárnyak rendben voltak - amennyire az adatokból látszott.
Ez azt jelenti hogy a hőmérséklet 1200 fok fölé ment. Kérdés mennyivel?
Mik a lehetőségek.
Létezik egy 1500 fokot is kibíró megoldás az un. RCC Ez volt a space shuttle belépő élein.
De ez nagyon törékeny, emiatt veszett oda a Columbia. És mivel ez egy PF gyantás megoldás sokkal nehezebb mint a csempék
A másodlagos ablatív layerrel meg az a baj hogy akkor ennyit a rapid reusabilityről.
Deja Vu
Megint a Space Shuttle tervezési hibái köszönnek vissza.
Az egész egyre nehezebb, egyre több karbantartást igényel két felszállás között és egyre csökken a hasznos teher. Amire a válasz a felskálázás, de a motor már amúgy is túl van hajtva de már 350-400 baros kamranyomású motorokról beszélnek.
Ide már rettentően egzotikus anyagok kellenek, pláne ha újrahasznosítható. Ezek meg horror árban vannak.
( mármint kétszer erősebb, nem? amúgyis elonnál az időt szorozni kell x-szel, a képességeket/kapacitást meg osztani.. monstre gyertya: talán spórol az árammal :D )
Közben Elon videójáték streamelés közben(!) /Starlinken keresztül, kis teszt, kis reklám/ megemlítette, hogy ITF5 egy hónap múlva lesz kb, és hogy a hővédő csempék ki lesznek cserélve (egy kb 5-ször olyan erősre), és pár egyéb dolgot is.
Pl. az 5-ik repülésen meglesz a Mechazilla első Booster elkapása - de a Booster olyan pályán fog jönni, hogy az öböl, a tenger felett fel lehessen robbantani, ha nem minden 100%.
Annak viszont nagyon jó. Ha minden úgy működik ahogy a Princeton fizikus csapata gondolja sok év kísérletezés után, akkor ez fog minket elvinni a Marsra.
Nem, nem a starship. Annak még a hold is nagy probléma.
Ez pl. nagyon bíztató project. Konkrétan épül a prototípus. Idén Statikus tesztek, 2027 re In Orbit Demonstratort terveznek. PFRC alapú megközelítés, úgyhogy szilárd elméleti megalapozása van. Szorítsunk nekik.
Csak hát ugye attól, hogy szerencsés esetben mondjuk 2027-re van egy megfelelő motor, még úgy min. egy, két évtized, hogy meglegyen a finanszírozás meg a mission architektúra.