Eddig ugye arra gondoltam, hogy ez az alábbi mozdony egy O&K mozdony volt, de gyakrolatilag teljesen megegyezik a MÁVAG 85. szerkezetszámú gépekkel, a kéményt leszámítva.
Erre az utóbbi képen megadott névből következtettem és a KBK oldalon lévő listából, ahol kizárásos alapon a Villám mozdony egy O&K gyártmány volt. Mostmár viszont úgy gondolom, hogy ez a későbbi Mackó mozdony, csak először egyenes kéménnyel rendelkezett, aztán később cserélték le Klein rendszerű kéményre. Amellett, hogy ez egyértelműen egy 85. szerkezetszámú gép, például a füstszekrény ajtaja, a kallantyúk elhejezkedése, a lámpatartó szerkezet is megegyeznek. Egy másik érv, hogy az első kép úgy van megadva, hogy 1936-ban készült, a Villámot pedig 1929-ben már leselejtezték. Persze simán lehet, hogy ez mind véletlen és gyártott az O&K licenc alapján 85. szerkezetszámú gépeket, de erről nem tudok.
Ha! Még jó hogy nem jöttek rá, hogy a burzsóázia vizet is iszik, akkor azt is betiltották volna... Bár szerintem a fő érzelmi indíttatás ugyanaz volt, mint akkoriban nyugaton: a vasút egy régi, elavult, unalmas és halott technika, a jövő az közúté. (Meg persze, hogy a döntéshozók haverjai mind benne voltak a autógyártási bizniszben...) Ezzel csak az a probléma volt, hogy valójában a közúti közlekedés rossz és csak kevés esetben éri meg jobban, mint a vasút. De gondolom erről nem kell meggyőznöm az itt összegyűlteket. ;)
Volt ennek egy "a múltat végkép eltörölni", vesszen a régmúlt "burzsoá-reakciós" technika, amit az egyház és az arisztokrácia használt. Szerintem volt ebben egy erős érzelmi indíttatás, kit érdekeltek a számok.
A "Tatabánya 1961" filmben a YouTube-on is ilyen ízű megszólalást hallunk, amikor a 3. percnél feltűnnek a bánya gőzmozdony vontatású vonatai.
Váltsunk témát! Tudja valaki, hogy 1940-ben, vagy 41-ben melyik minisztérium rendelte el az erdélyi, Szászlekencei vonal kisegítésére a járműküldést? Sajnos sem a HM, sem a Közlekedési és Kereskedelmi Minisztérium rendeletgyűjtőjében nem találtam erre vonatkozó rendeletet. Anno a járművek részére kiadott katonai behívókra is volt példa, legalább is a közúti járművek esetében. A levéltárban annyi ide vonatkozó információt találtam, hogy bérleti díjat fizetett a MÁV a járművekért, ebben pl. az AEGV kevesellte a bérleti díjat és akkor a HM közvetített. Persze az AEGV azt is kevesellte, a végeredményről viszont nincs további infóm.
Csatolok egy légi felvételt 1960-ból és egy mai Google Maps felvételt, mert kicsit átláthatatlannak éreztem ezt a szöveget egymagában.
Fentről lefelé a nyilak: kitérő a fejtésnél, 300+ m-es kitérő a mészkemencékhez, csonka a fejtéshez, eredetileg terelővágány, 100 m-es kitérő, csonka a fejtéshez, eredetileg a csonkás-völgyi leágazás, csonka a fejtéshez. Az utolsó kettő között A vörös híd. Persze nem tudom, hogy a vasút hídja után nevezték-e Vöröshídnak, illetve hogy vörös volt-e az a híd, de én úgy képzelem el. ;)
És a mai képen ugyanaz a sorrend, de a lila nyil mutat arra a fejtésre, amiről az újságcikk szólt, elmondása alapján tehát 1964-ben nyitották. Ez a bánya és a mészégetés is a vasút bezárásával szűnt meg...
Érdekes, mert Wikipédia szerint Czinege különösen szeretett Kaszón vadászni, azt a kisvasutat ott meg meghagyták...
Igen, évi 126.000 tonna. Az is tetszik nekem benne talán a legjobban, hogy a legtöbb kisvasúttól eltérően, itt nem egy árucikk szállítása volt a kizárólagos feladat, hanem vittek fát, követ, meszet, tömbkövet faragni, almát stb. Dehát mit sem számított és ez is már csak volt...
A bezárás előtt közvetlenül még nagyban tervezték, hogy átalakítják a dunai rakodót kézi kezelésűről darus kezelésűre, kocsinként 2-2 konténer kialakítását, hogy gyorsabban és hatékonyabban menjen a rakodás. Sem az eredeti tulajdonos erdőgazdaság, sem a bányák, sem az almás, sem a vízügyi igazgatóság, sem a helyi lakosok, a vasúti dolgozók meg pláne nem akarták, hogy megszűnjön, de aztán csak megoldották. A mozdonyok is 13-15 évesek voltak, ez vasúti járműnél még szinte a tervezett üzemidő fele, aztán a legtöbb C50-es még ma is zötyög, Süttő és Vöröshíd között 10 éves volt a pálya, Vöröshíd és Bányahegy között 18 éves, Vízválasztó és Pusztamarót között 13 éves, Felsőbikol és Vízválasztó között lehetett a legrégebbi, a háborúban tankok széttaposták, tehát utána cserélhették, ami azt jelenti, hogy az sem lehetett 25 évnél idősebb. Ezt aligha nevezném "teljesen elavult"-nak. Nem értem miért kell azt megszüntetni és lerombolni, ami egyszer már megvan. De persze ez a legtöbb kisvasútnál így volt.
Érdekes, hogy ez 1963-ból van és azt bizonygatják, hogy mennyire fellendült a forgalom és több kocsit kell beszerezni, nem csak teher-, de személykocsit is, mert hát milyen jól ki volt az is használva, aztán 5 év múlva már a bezárást sürgették, mert hogy milyen kihasználatlan és elavult... Most akkor melyik?
Igen, valójában nem is egy hosszabbításról volt szó, hanem a már éptíés óta létező Vöröshíd állomáson nyitottak egy újabb fejtést, abba egy csonka vágánnyal. Egy térkép szerint volt egy 100 m-es kitérő (ez a helyszín alapján passzol is), illetve egy 200 m-es kitérő a mészkemenckék kiszolgálásához, de ez a helyszín alapján inkább 300+ m. Ezeken kívül volt még Vöröshíd és Alsóvadács között nagyjából félúton egy kitérő, az ottani fejtés kiszolgálására. utána következett az újságcikkben tárgyalt új fejtéshez vezető csonka, utána a hosszabbik kitérő, a rövidebbik kitérő, majd abból visszafelé elágazva egy csonka, ez eredetileg azért épült, mert az állomás egy meredek szakaszon volt, szóval a kocsimegfutamodás veszélye miatt terelővágánynak szánták. Ez után volt egy újabb csonka, ez volt eredetileg a Csonkás-völgybe vezető szárnyvonal, aztán jött maga a vörös híd, majd egy újabb csonka az ottani fejtésbe.
Igaz, itt is írtak már mindent: Bikol, Bikolpuszta, Marótpuszta, Pusztamarót, Maróth, Gerecse Gerecs, Vadács, Vadacs stb.
Mondjuk Vöröshídon - Vöröshidán viszonylag könnyű félreolvasni, elírni. ;)
A "vöröshidai" kőbányához csak egy rövidke, pár tíz méteres iparvágány ágazott ki, jól tudom?
Az archívumokban keresgélők munkáját nem könnyíti meg, amikor a Vörös-hídból Vöröshida lesz, Tornyópusztából Tornyapuszta (vagy fordítva), Vitányvárból Vidámvár, Vöröskopolyából Vöröskoponya, Hangita-hegyből Hangitó-hegy, és még lehetne sorolni.
Ez mi a fene lehet? Súlyos pályahiba? Filmforgatás?
Május elsején Balatonfenyves GV és Csisztafürdő között valamennyi vonat helyett pótlóbusz szállítja az utasokat. (30852, 30857, 30854, 30855, 30864, 30865, 30856, 30853, 30866, 30863).
Nem tudom melyik képre gondoltál, de egyik sem a Gerecse. A 94. szerkezetszámú mozdonyok abban különböztek a 85. szerkezetszámúaktól, hogy szinte minden dimenzióban kisebbek voltak.
A legjobban onnan felismerhető, hogy a 85.-nél a füstszekrény túllóg a főkereten, míg a 94.-nél egy vonalban érnek véget.
Sajnos, azt hiszem, hogy a képfelirat téves, és a képen a MÁVAG 94 szerk. számú, "Gerecse" nevű mozdony látható... De lesz itt olyan, aki ennél pontosabb választ tud adni.
Megjegyezném, hogy Nagybörzsönyben és Süttőn volt két külön Villám, az süttőiről csatoltam képet (gyakorlatilag megegyezik a 85. szerkezetszámú gépekkel, csak a kéménye más), a későbbi Villám (4866 gysz. 106/4 jelleg) viszont Nagybörzsönyben és Süttőn is járt.
"Viszont: a mozdony 1925-ös gyártású. Létezik, hogy négy évig eladatlanul raktáron állt (pl. az ekkor már Magyarországon is kibontakozó gazdasági világválság hatására)?"
Én el tudom képzelni, eleve elég rövid szállítási határidővel vállalták. Vagy másfél hónap csak a mai világban tűnik rövidnek? :)
Tisztelettel rákérdeznék egy másik érsekségi mozdonyra, aminek létezéséről dokumentumom van: O&K (Berlin-Drewitz) 1923/10726. 3/3, szertartányos, 50 HP mozdony. A hercegprímási uradalom a börzsönyi üzem részére az O&K -tól néhány hónapra bérbevette, de arról nincs adatom, hogy oda is került volna . 1924. januárjában víznyomáspróbát és kazánvizsgálatot kértek rá.
Az Ouk 393 gyári számu mozdony sosem volt Magyarországon. ezáltal süttön sem. Ráadásul a villámhoz annyi köze van, hogy at esetleges zivatarokkor a Villám bekecspott. Amugy pedig a z ide irt mozdony B-n2t volt mig a söttöi gép a C-n2t. volt. v
- 1929. február 29.: Esztergomból megrendelik a Magyar kir. Állami Vas-, Acél –és Gépgyáraktól;
- 1929. március 2-án a gyártó visszaigazolja a megrendelést, és április 15-re ígéri a szállítást;
- 1929. április 17-én kifizetik a vételárát (15E P.)és kérik Szobra szállításá;
- 1929. május 1-én a mozdony feladásra kerül Szobra;
- 1929. május 8-án Esztergomból bejelentik a M. kir. Vasúti és Hajózási Főfelügyelőségnek a mozdony megérkezését és intézkedést kérnek a műtanrendőri próba megtartására.
Viszont: a mozdony 1925-ös gyártású. Létezik, hogy négy évig eladatlanul raktáron állt (pl. az ekkor már Magyarországon is kibontakozó gazdasági világválság hatására)?
