A tervezők papíron, az eléjük tolt katalógusokból dolgoznak, közük nincs az élethez. Kell egy szakember, aki tényleg ilyenekkel foglalkozik és akkor jó lesz vagy tudd te, hogy pontosan mit akarsz és verd ki belőlük, hogy azt és úgy csinálják. Fűtéslemezt érdemes az egyik gyártótól ( spec-profil Kft). Ha személyesen mész, akkor lehet alkudozni is.
Nekem is hasonló rendszerem van, csak nem NGBS-től. Én azt feltételezem, hogy a fűtési karakterisztikán kellene állítanod, ha van ilyen.
Nálam is volt hasonló jelenség, hogy kattogott a rendszer. Szerintem az okozta, hogy túl nagy volt az előremenő hőmérséklet, emiatt az osztó gyűjtőnél nagyon gyakran lezártak a szelepvezérlők. Így lassan lehűlt a rendszerlemez 24-25 fokra. Majd nyitott a vezérlő, amikor úgy számolta, hogy melegíteni kéne a helyiséget és ráengedte a 35 fokos előremenőt. (Ilyen esetben "sokkolta" a lemezt és emiatt pattogott)
Emiatt állítottam a fűtési karakterisztikán. A fűtési karakterisztika adja meg a rendszernek, hogy a kinti hőmérsékletet figyelembe véve, milyen előremenő víz hőmérsékletet állítson elő.
Jelenleg 26 fokos az előremenő (6 fok van kint) , ha változik a kinti hőmérséklet, pl. hűvösebb lesz, akkor ezt változtatja, de nagyon lassan. pl kint változik, hűvősebb lesz 3 fokkal, akkor is csak mondjuk 27 fokra megy fel az előremenő.
Ami fontos, hogy a szelepek az esetek 80% nyitva vannak valamilyen %-ig.
Én a helyedben azt próbálnám meg, hogy milyen alacsony előremenővel lehet még kifűteni a helységeket és arra is figyelni, hogy a szelepek általában nyitva legyenek.
Családiház felújítás előtt állok, és lecserélném (átalakítanám) a meglévő padló+radiátoros fűtést fal/mennyezet fűtés/hűtésre. Tudtok ajánlani olyan szakit, aki segítene megtervezni a rendszert?
Plusz költség , hibalehetöség , meg energiafogyasztás . Ha nem gyakori a kézi beavatkozás , akkor nincs miröl gondolkodni . Nálam a fütésszezon elején klíma bekapcsol és csak -5°C kintinél vált gázkazánra . Tavasszal meg kikapcsol . Kicsi a ház és jó beosztású , na meg jól höszigetelt . :-)
Teljesen működőképes amit írsz és én is elgondolkoztam már többször is hasonlón, viszont mivel a gyakorlatban annyira ritkán kell beavatkozni, ezért semmi nyűg nincs a kézi állítással. Amúgy meg, én is laikus vagyok, csak barkácsolgatok...
Mint laikus csak arra gondoltam , hogy 24°C bentinél lehetne a stabil 26°C a visszatérö és egy léptetömotoros keveröszeleppel állítani a megfelelö elöremenöt , a térfogatáram konstans mennyisége mellett . Ha ilyen vezérlés lenne , akkor nem kellene kézzel állítgatnod az elöremenöt , meg a keringetöszivattyút . Maximum a szobatermosztát beavatkozna , mert átmeneti idöben a 26°C-os visszatérö is sok a folyamatos üzem esetén .
Nálunk általában olyan max. 5 Celsius különbséget szoktam látni az előre is a visszatérő ág hőmérséklete között, de sokszor még annyit sem, inkább 3 C.
Nagyon ötletes a rendszer vezérlés . Egy kérdésem lenne ! Nem szoktad mérni , hogy hány fokos a visszatéröd az egyes elöremenö hömérsékletek esetében ?
Leírom a saját rendszeremet, csak gondolat ébresztőnek, hátha van más út is mint szétbombáznod az egész házat. Én kondenzációs kazánnal fűtök egy 500-as puffert. Ezt mindig megkapom mekkora hülyeség, de a gyakorlat nekem nem ezt igazolta. (egyébként a puffer megvolt már előtte is, az lett volna a plusz munka ha kiveszem) Szóval a kazán annyit csinál hogy felfűti 42C-ra a puffert, kikapcsol, majd ha 30C alá esik akkor újra felfűti, igény szerint. A hőleadó oldalról semmi vezérlése nincs, csak a puffer hűlése alapján dolgozik. A mennyezetbe nekem ugyan úgy ESBE szeleppel keverve megy a víz, viszont nem ciklikus módon. Ősszel bekapcsolom a mennyezet keringetést, tavasszal pedig kikapcsolom. Közben pedig 5-6 hónapon keresztül 0-24-ben kering a pufferből kikevert víz a mennyezetben. Ezzel egyrészt nálam az égvilágon semmi hőtágulás nincs (mondjuk gondom enélkül sem volt) illetve extrém alacsony előremenővel tudok fűteni, mivel 24 órára elosztva kell bevinnem a napi szükséges hőmennyiséget. Általában 26C előremenővel indítok (most még nem fűtünk) és kb. -10C alatti kinti hőmérsékletnél kell a 33-35C előremenő, március-áprilisra pedig újból vissza térek szép lassan a 26C-ig. Nálam napok, akár hetek telnek el 1C előremenő változás esetén is. Nekem ez a módszer teljesen bevált, most lesz a 7. szezonja ha jól számolom, soha semmi gondom nem volt ezzel a fűtési elvvel. Hátha fel tudsz használni valami ötletet belőle... persze magát az alap problémát ez nem változtatja, hogy rosszul lett összerakva a rendszered...
Az NGBS szerint ez nagyon ritka jelenség. Három-négy darabról tudnak sok száz megvalósult munkából. Én egy embert találtam egy Facebook-os fórumon. Neki ugyanez a jelensége, szintén NGBS és ICON rendszerrel. Viszont Ő csak bérelte a lakást és elköltözött, nem járt utána a problémának. Ahogy érzékelem, tényleg ritka jelenség lehet, legalábbis Magyarországon.
Szerintem mindegy , hogy elnyújtva , vagy gyorsan éred el a 23-35°C közti értéket , mert a csövek egyformán megnyúlnak , vagy összehúzódnak a hömérséklet hatására és így mozognak a felületen . Ha valami 1méteren 23-35°C között hosszban változik 1mm-ert , akkor annak az anyagnak mindegy milyen gyorsan végzed a felmelegítést , vagy lehülést . Tehát vagy gyorsan fog ropogni , vagy lassacskán . :-(
Nem tudom a fűtés-hűtés milyen szakaszokban, milyen program szerint működik, azonban ez a gondolatmenet nem tűnik rossz iránynak. Például, ha a 35 fok relatíve nem is sok előremenő fűtési vízhőmérsékletnek, az ugrás akkor is lehet nagy, mondjuk egy 23 fokra lehűlt plafonhoz képest. Az biztos, hogy a vezérelt szelep állító motorok a gyűjtő elosztok alján (nem tudom hogy hívják ezeket pontosan) sokszor lezárják teljesen a fűtést és a hűtést is. Amikor a pattogás kezdődik, akkor - több megfigyelésem alapján - épp nyitnak ezek a szelepek. Azaz, percekkel előtte nyithatnak. A pattogást én is elő tudom idézni bármikor, ha épp csukottak a szelepek. Csak változtatok az igényelt hőmérsékleten. Mondjuk, hűtésnél épp 25 fok van a szobába és átállítom 24-re az igényelt értéket, akkor nyitnak a szelepek és perceken belül meg lesz az eredménye hanghatás szempontjából. Még látványosabb, akarom mondani hallhatóbb a hatás fűtésnél. Itt rejtőzhet valami megoldás a háttérben. Esetleg, csak enyhülést hoz, de már az is érték. Köszi az ötletet. Erre a program dologra rákérdezek az ICON támogatásnál. A keverőszelepeket úgy kéne vezérelni, hogy lassan emelje a hőmérsékletet, mondjuk 23 és 35 fok között. Persze, lehet, hogy ez nem megvalósítható, de laikusként nem látom az akadályát. Az is lehet, hogy ez nem hozna igazi megoldást. Pattogna csak keveset, viszont nagyon hosszan, szinte folyamatosan. Viszont, egy próbát megér!
Köszi a választ, de ez rendben lehet. ESBE ARA keverőmotorok szabályozzák. Kettő, mert két kör van. Ha jól rémlik 659-es a száma és egyenáramú változat. A legmelegebb előremenő mostanában 35 fok alatt volt. A leghidegebb, nyáron 18 foknál nem volt lejjebb, azaz én csak ilyet láttam. Természetesen, éjszaka is meg-meg szoktam nézni, pattogás közben, bár nem mindég. Sokszor csak fekszem és tűnődök azon, hogy mennyi mindent csinálhatnék abból a pénzből, amit majd a javításra kell költenem vagy ha nem ilyen rendszert választottam volna némileg olcsóbban, ami kapásból jól sikerül.
Mennyezetfűtés hibájával kapcsolatban lennék kíváncsi a tapasztalatokra.
Már próbáltam többféle módon utánajárni valami kézzelfogható magyarázatnak. Sajnos a generálkivitelező megtagadta az együttműködést, úgyhogy ezen irányú javaslatok felejtősek. Ez már jogi kategória, annak minden bonyodalmával együtt. Addig is (több év is lehet, és a saját kivitelezésben megoldott javítást isa kötelessége fizetni, ha a bíróság úgy dönt, valamint, az sem számít hogyan dönt a bíróság, annak még érvényt is kell szerezni, ha lesz még kin) jó lenne behatárolni a hibát. Persze, ez egy bontással lesz a legcélravezetőbb, de megdöbbennek, hogy mennyire nincs ennek a munkának kialakult gyakorlata.
Szóval:
A hőszivattyú és gázkazán kombóval támogatott mennyezetfűtésünk az egész (!) házban pattog. Fűtésnél napi nyolc-tízszer minimum. Hűtésnél sűrűbben, de csak 3-4-5 pattanás fél-, egyóránként. A fűtésnél durvább a helyzet, mivel 2-3-5 percen keresztül folyamatosan és néha még egynéhány perc szünet után ismét egy-két percen át. Annyira durva, hogy rendszeresen előfordul hajnal öt óra tájban, hogy felriadok rá a hálószobában.
A rendszer NGBS előre gyártott paneles ICON vezérléssel. Weishaupt hőszivattyúval és kazánnal. A Weishaupt mérnöke tervezet valamennyire együttműködve az NGBS szakembereivel. Ezt tudom, mert eleve beszéltem velük, de azóta is próbálnak valamennyire (bár egyre kevésbé, mert talán kényelmetlen vagy egyszerűbb így). Természetesen, a felelősség a generálkivitelezőé. A szerelést a Weishaupt oldalán listázott, ajánlott víz-, gázszerelő végezte. Akiről, most már tudom, sokat szerelt ilyen fűtéseket, de konkrétan NGBS rendszert még soha. Ennek ellenére, ez aligha lehet probléma, bár a csőlírát is kifelejtette a külső és a belső hőszivattyú egység között (ez már pótolva lett). Viszont! Természetesen a gipszkartonozást és festést nem Ő végezte.
Amit még tudni lehet.
Minden szobában pattog. Olyanban is, ahol lett felragasztva beltéri polisztirol stukkó és olyanban is (több is van) ahol nem. Néhány helyen, ahol a csövek futnak és a gyűjtőelosztó is található, valamint részben az egyik falsík előtt véget ér a gipszkarton így látszik a tartószerkezet (beépített szekrény van tervezve ezekre a helyekre) látszik, hogy a gipszkarton hozzáér a vakolathoz. Itt festés és glettelés sincs, csak a nyers gipszkarton. Sehol nem használtak dilatációs szalagot. Ezt láttam is, de nem tudatosult, illtetve még hiányosak voltak az ismereteim és a probléma sem jelentkezhetett. Azaz, azt láttam, hogy az oldalsó profilok simán bele lettek fúrva a falakba. A tetőtérben, ráadásul ferde síkokban vannak elsősorban a fűtőpanelek és a gipszkarton is ferde síkokkal találkozik Ytong, kevés helyen téglafallal és a tartókeretek a fa gerendákhoz lettek rögzítve. A nagyobb szobákban vannak falsíkból kiemelkedő spotlámpák, de az átmérőjük alig 10 centi. Rögzítésük egy azonos egységet képező sín, amin a két furat közelebb van, mint tíz centi. Elfúrni sem lehetett, mert az 5 centi vastag paneltartó idom tengelyét ilyen rövid távon könnyű tartani. Még gipszkartonozás előtt láttam, hogy a villanyszerelő mindenhol a gerinc idom közepén jött ki a vezeték "kiállással". Több szobában, azonban a fűtőpanelektől távol (tudom hol vannak a panelek, egyrészt mert van egy térképem, másrészt már hőkamerát is kölcsönöztem) a szoba meghatározott szélein van a lámpa. Sőt, néhány kisebb helyiségben (pl, két wc) nincs is a plafonon lámpa, mégis pattog mindenhol. A gipszkarton érkezésekor megnéztem néhány táblát és a Rigips megfelelő, plafonfűtéshez való táblái voltak. Ezt egy NGBS ismertetőben nézet meg, milyen kívánalmai vannak a kiépítésnek. Igaz, abban szerepelt a dilatációs szalag is, de azóta ezt frissítették a honlapjukon és már nem írják javasolt elemnek. Rigips Varió glettanyagot használtak a festők. Állítólag ez való a mennyezetfűtéshez.
Azért mondtam el ezt a sok mindent, mert már többféle találgatást hallottam, mi okozhatja a pattogást.
Az első és egyben legvalószínűbbnek tűnő problémaforrás, de már ez is megkérdőjelezhető, a gipszkarton és a fal, azaz a vakolat között nem hagytak ki helyet a dilatációnak. Ez így van. A látszó helyek többségénél ténylegesen vagy lényegében hozzá ér a gipszkarton a falhoz. Csak 1-1 mm a rés. Ezt a lehetőséget erősen alátámasztja a következő.. A 2020. januári beüzemelés után három hónappal az egyik helyiségben megrepedt a fal vakolata bő egy méter hosszan a plafon gipszkartonja mentén, attól 2-3 cm távolságra, egy nagy durranás-pattanás által, amit hallottunk, mivel épp abban a helyiségben tartózkodtunk, amikor történt. Egyértelműnek tűnik, hogy a kiszáradó vakolatot olyan nyomás érte oldalról a plafon sík felől, hogy elrepedt. Igen ám, de ez azóta sem történt meg máshol. Sőt! Sehol a plafonon nincs repedés, ez némileg ellentmond ennek a feltételezésnek, mivel bő másfél éven át ez a borzalmas pattogás máshol nem hagyott látható nyomot. Azért, nem zárja ki és én még mindég ezt tartom a legvalószínűbbnek.
Következő felvetés egy gipszkartonos csapat vezetőjétől származik, aki megnézte a szerelés közben készült képeket és úgy látta, hogy rossz Rigips rögzítő "fülekkel" lettek feltéve a tartók. A Youtubon van is németnyelvű Rigips filmecske amiben plafonfűtés kialakításáról van szó és bizony ott másfajta rögzítő füleket használnak, amik csúsznak és nem egy iylen éles szélük van. Talán az a baj, hogy hőtágulásnál ezek a fülek egy picit elmozdulnak a profilokban egy gyors pattanással, egy-egy millimétert arrébb ugorva. Igen ám, de más gipszkartonos ezt lehetetlennek tartja és nem is látja problémásnak a rögzítést. Van aki azt mondja, hogy a Rigips Vario glettanyag használata is hiba, mert még azt a piciny rést is eltömíthette, amit itt-ott hagytak a gipszkartonosok. Ezt persze, a generálkivitelező adta utasításba a festőknek (természetesen, megkérdeztem tőlük). Csakis szilikonnal szabadna a széleket tömíteni, már ha egyáltalán, mert egyébként nem is kell, hiszen egy fél centi rés nem ronda vagy eltakarható a beltéri polisztirol stukkóval. A lámpák esetleges elfúrását is említették, azért is kölcsönöztem hőkamertá, hátha észreveszem. Észre is vettem volna, még ha nem is tökéletes a kép, de a csavarok is látszanak, ha csak a rögzítő sínek vannak fenn (leszedtem a lámpatesteket). Nem, nincsenek elfúrva. Kicsi távolság a két csavar között. Ez még akkor is nagyon ferde felrakást feltételezne, ha nem egészen a tartóprofil közepén lenne a vezeték kivezetése. Ráadásul az elmélet ott hibádzik, hogy ha bele is fúrnak egy-egy panel szélébe, egy darab lecövekelő csavar nem nagyon okozhat problémát, mert így is van tere a dilatációnak a panelek tekintetében. És így el is jutottunk az utolsó feltételezéshez.
A gipszkartonos csapat fúrta el a gipszkarton paneleket sok helyen. Így lehetséges, hogy a fűtőpanel több helyen meg lett fogva csavarral a szélein. Ez nem sértette meg a csöveket benne, de nem tud dilatálni, ezért ahogy a feszültség nő, pattanással szabadul meg tőle, amit a gipszkarton csak felerősít. Azonban ez tömeges panel elfúrást feltételez. Vajon van ennyire béna gipszkartonos csapat?
Szívesen veszek bármilyen észrevételt. Elsősorban műszakira gondoltam, a jogi rész nagyon szövevényes és kellő megfontolást igényel, még ha a kár hatalmas is, a mai munkadíjak mellett.
