Kapcsoló/konnektor szigetelés nem csak nálam volt szükséges (ld. 2413). Nálam a motoros redőny tápellátása és az éjjeli szekrény fejmagasságban levő lámpakapcsolója egy csatornában megy - nem túl szakszerűen. Így egy szelesebb éjszaka a légmozgás bent is érezhető. Másik ilyen hely a teraszon létesített konnektor és a párja a fal belső oldalán. Itt teljesen átfúrják a falat a villanyszerelők, így biztos a légmozgás. Összességében ezek is rontják a fűtés hatásfokát.
A fal/mennyezet kombinációt javaslom fűtésre, padlót "csak" hogy ne legyen hideg a padló. Nekem a cső a falon/mennyezeten kívül megy, fólia nélkül.
A garázsban a fűtést ugyanúgy méreteztük, mint a lakrészeket, 27 nm és 4 kör (35 fok előremenő, -15 fok külső mellett). A garázs padlófűtés végül is felkerült a falra, mivel a garázs padlóra nem került szigetelés, így nem akartunk 15 cm betont átfűteni. De az egésznek nincs túl sok jelentősége, mivel a garázs az épületen belül van, az összes fűtőkört elzártam, így -15 foknál +13 fok van a garázsban.
Hogy el van-e, az nem kérdés. Az illető, aki csinálta egy hozzá nem értő alak volt, a legtöbb pénzből megépített fürdőszobánkat nem tudjuk használni, mert nem szigetelte le az oda menő melegvízcsöveket. Pech. A kérdés, hogy a falfűtés mennyire rossz. Úgy emlékszem, hogy elég sűrűn, kb. 10 centiként kígyóztak anno a falon a csövek, ezért nem is értem a dolgot. Lehet hogy ez annak a jele, hogy levegős a rendszer? Vagy annak mi lehet a jele vajon?
A probléma az, hogy a sok szerelő közül mindegyik hozzáértőnek vallotta magát, aztán mégse lett jobb a fűtés. Egyébként újabb probléma: ahogy emlékszem, hogy milyen csövek lettek beépítve a falba, milyen távolsággal, ahhoz képest csak viszonylag ritkán helyezkednek el vízszintes meleg részek a falon. Gondolom ahhoz, hogy megállapítsam, hogy ez normális-e elő kellene kaparnom valahonnan az egész leírását, hogy hogy lettek beépítve. Most úgy két 10-15 centis meleg rész között kb 40 cm távolság van amúgy.
Mindkét kritikus falfűtéses szoba 4 fala közül 2 a "szabadba néz", tehát a fal másik oldalát nem fűti semmi. Egyébként ez téglafal, amit kívülről hungarocell hőszigetelés borít, amin vakolás és festés is van. (vagy a vakolás van belül, azon a hungarocell és festés? ) Van még egy falfűtéses szoba, ahol ugyancsak ezek a jellemzőek, viszont ott érdekes módon mindig meleg van, pedig ott is 2 fal a szabadba néz... Egyelőre a finomhangolás annyit segítene a termosztáttal, hogy 17 vagy 17,2 fok legyen :) Nagyságrendileg mennyibe kerül egy ilyen rendszerhez való termosztát és annak a beszerelése?
"-itt minden évben járt már ilyen-olyan szerelő, de mindegyik csak a másikat szidta és értelmes tanáccsal nem tudott segíteni, mindegyik mást mondott."
Szerintem pedig kezdj keresni egy hozzáértő szerelőt, addig felesleges bármivel is kisérletezgetned..Mivel a csövek már a falba és a padlóba vannak/ezeket talán nem rontották el/ ezzel már nem lehet mit kezdeni, viszont az osztógyüjtő és akazán között még csodákat lehet csinálni. Nekem a legkisebb teljesítményű Vaillant kazánom van és 270nm fűtünk vele/fal-padló/ és tökéletes.
Nem tudom mennyibe kerül egy termosztát, de nem biztos, hogy most tudunk rá pénzt áldozni... Amikor itthon vagyunk, akkor gyakorlatilag egy kapcsolónak használjuk: legyen fűtés vagy ne legyen. Éjszakára és amikor nem vagyunk itthon, olyankor próbáljuk meg úgy belőni 26 és 28 fok közé hogy időnként bekapcsoljon a fűtés, időnként ne (ha folyamatosan menne a fűtés, akkor sok lenne a számla és feleslegesen meleg lenne ha egyáltalán nem akkor pedig teljesen lehűlne a ház) Nagyobb probléma, hogy nem tudom belőni hogy a keringő víz hőmérséklete ne 45 fok legyen és mégis meleg legyen a hátsó kis falfűtéses szobákban (estére úgy, hogy megy a számítógép már majdnem elérte a hőmérséklet a 20 fokot. hurrá.) Egyébként új termosztát esetén miben javulna helyzet? (javítani, beállítani, finomhangolni stb. a mostanit nem lehet?)
még egy érdekes dolog: a visszamenő csöveken két csap van: az egyik amire a feltöltéshez/átmosáshoz lehet slagot csatlakoztatni és a másik, ami túlnyomás esetén leenged. Utóbbit kézzel is meg lehet nyitni és jön belőle a víz, de ugye arra nem lehet csövet csatlakoztatni. A másik csap megnyitásakor "köp" egy adag vizet, de aztán semmi. Ha slagot nyomunk rá akkor csak nő a csőben a nyomás, de víz nem megy a rendszerbe. Talán most nem ez a legnagyobb probléma, mert a 1,5 bar nyomás megvan a csőben (a kimenő oldalon töltöttünk rá jobbhíján.. ). Egyszer egy szerelő próbálta levegőtleníteni, de egyik levegőtlenítő szelepen se jutott el odáig, hogy már ne levegő hanem víz jöjjön, a túlnyomásérzékelő mindig kioldott. Talán ez se jó jel?
Jó kis lista! Köszönöm, hogy megosztottad! Idén őszre tervezem, hogy felrakatom a helyiségenkéntit. Most kicsit bután néznek ki a kikandikáló kábelek a szobákban, de hát "addig nyújtózkodj..."
Az indirekt tároló felé menő csövekre már húztam 10mm-es csőszigetelést. Ez nem nagy befektetés (240Ft / 2m), úgyhogy vlszleg az előremenőkre is rakok a kazánházban.
Szeretném segítségeteket kérni. A kb. 200 négyzetméteres (?) házunkban már 9 éve van fal/padlófűtés. Őszintén szólva minden fűtési szezon kezdetekor megbánjuk, hogy ilyen rendszerünk van. Az elvileg viszonylag kis teljesítményű kazánunk úgy-ahogy felfűti a házat (jó lassan.....) és onnantól meleg is marad ha állandóan megy a fűtés. Viszont ez csak a ház azon részeire vonatkozik amik közel vannak a kazánhoz és főleg ahol padlófűtés van (annak a csöve vastagabb, vagy mi. ) Míg jelenleg a nappaliban 21 fok van, az én szobámban (a ház túlsó vége, egyik legkisebb szoba) és a többi kis, falfűtéses szobában 17!!!! (ha állandóan megy a fűtés és a kimenő/visszajövő hőmérsékleti adatok az eget verik, akkor esetleg 19-20-ra fel lehet fűteni) Pedig a nappali, konyha padlófűtése a kimenő és visszamenő oldalon is felére van kézileg leszabályozva, az én szobám falfűtése pedig mindkét oldalon teljesen megnyitva) Régen úgy 5 éven át csak a visszamenő köröket szabályoztuk (kézileg, imbuszkulccsal, de egy szerelő azt mondta, hogy a külsőt kell. (kinek higyjünk?) Külön szobánkénti termosztátos vezérlés nincs, illetve csak egy termosztát van ami az egész fűtést szabályozza. Egyébként azzal kapcsolatban valami: 5 és 30 fok közé van skálázva. Ha 27 fok alá húzzuk, a fűtés soha nem fog bekapcsolni, 28 fok körül hébe-hóba, maximumon pedig állandóan megy a kazán, ez normális???) tehát mostmár a kimenő köröket szabályozzuk (le) pl a nappalit, konyhát ahol padlófűtés van. De ezzel azt érjük el, hogy a kimenő és visszajövő hőmérsékletek a normálról ( 40-30) felmennek 55-40 körüli (csöveken mért) adatokra, ami tudtommal már káros a csövekre. Ilyenkor persze vissza lehet venni a kazán hőmérsékletén, de akkor meg azért nem lesz meleg a falfűtéses szobákban. A tavalyi fűtés utáni gázszámlánk egyébként havi 20000 volt, pedig soha nem volt több 20 foknál a házban szinte.. Nem tudom ez normális-e. A kazán egyébként egy évente karbantartott viszonylag kis teljesítményű Vaillant. (megnézhetem a konkrét típust, teljesítményt) A csövekben a nyomás megvan (1,5 bar) talán levegőtlenítve is van... A háromállású keringetőszivattyút a közepes vagy nagy teljesítményű állásban használjuk.
Kérem segítsetek, itt minden évben járt már ilyen-olyan szerelő, de mindegyik csak a másikat szidta és értelmes tanáccsal nem tudott segíteni, mindegyik mást mondott. Nyitott vagyok mindenféle kísérletezésre a rendszerrel, írjatok tapasztalatokat akinek esetleg már volt hasonló problémája.
hogyan lehet egy konnektort, kapcsolót szigetelni? - erre gondolok: szigetelés javítása, hőhidak kiküszöbölése (konnektor/kapcsoló, ablak, redőnyök)
illetve plafonfűtés/hűtés kérdés:
idén épül a házunk, 1 szintes nappali, szobák + garázs kb 160 nm, monolit födém, padlás nem fűtött. A terv az hogy padló és plafon fűtés/hűtés lesz, de a garázst nem akarom fűteni - esetleg vmi temperáló 5-10 fokot a padlóban.
Hogyan célszerű felszerelni a plafonra a csöveket? - bele a födémbe, vagy a födém alá?
vmelyik hozzászólásban olvastam, hogy felesleges felfűteni az egész födémet - azaz ne építsük bele a csöveket a födémbe - tegyünk hővisszaverő fóliát a födém alá, és úgy a csöveket.
- helységenkénti termosztátos vezérlés (összesen 9 db) - érzékeny (+-0,2 fokos) termosztátok - szelepmozgató motorok az osztó-gyűjtőkön (helységenkénti termosztát vezérléssel) - a fűtőfelület méretezésétől függő, legalacsonyabb előremenő a kazánból - időjárásfüggő előremenő-szabályozás - keringetés csak hőigény esetén (helység termosztátok jelzése alapján) - "folyamatos" (nem idővezérelt) fűtés (a rendszer tehetetlensége miatt) - javítja a fogyasztást, hogy ikerházban lakunk, azaz a ház egyik oldala felé a hőveszteség viszonylag alacsonynak tekinthető - szigetelés javítása, hőhidak kiküszöbölése (konnektor/kapcsoló, ablak, redőnyök) - padló leválasztása a fali köröktől (padlóban csak temperálás, fűtés a falakban) - kazánházban az előremenő csövek szigetelése (45 fokos kazán előremenő korábban 37 fokosként érkezett meg az ogyk-hez) - helységenként több kör esetén állandóan nyitva tartott körök, plussz hőigény esetén az összes helységben található kör megnyitása - nagyobb ablakfelületek esetén folyamatosan nyitott mennyezeti körök - fűtési időszakban az egyes helységek ajtaját érdemes zárva tartani
Amit próbáltam, de nem jött be: - 1-2 termosztáttal vezérelt fűtés (jelentős eltérés a hőérzetben házon belül, magas fogyasztás) - magasabb előremenő (tovább növekvő fogyasztás) - +- 2 fokos termosztátok (kapcsolócsalád részei, szépek, viszont rossz hőérzetet, magas fogyasztást eredményezett) - túlméretezett keringető szivattyúk (8-9 eFt a jelenlegi elektromos felhasználás a keringetésre)
Amit tervezek a továbbiakban (középtávon): - osztó-gyűjtők elfedése (szigetelése, a 35 fokos kazán előremenő a csövekbe jelenleg 32,4 fokon érkezik meg, míg az ogy előtt még 34 fokos a víz) - keringetőszivattyúk cseréje kisebb teljesítméményűre - szerződés az emfesz-szel (ettől tartok a legjobban, mert még nem nagyon olvastam róla tapasztalatot, de a 8% megtakarítás jól hangzik) - levegős hőszivattyú rendszerbeépítése (az átmeneti időszakban való gazdaságos üzemeltetéshez és hűtéshez) - napkollektor a hmv-hez, és az építés alatt álló medence fűtéshez - fentiekhez a vezérlés fejlesztése
Most találtam a neten. Egy Sanier Duvall leírásból:
" ...Külön hőmérséklet érzékelőt kellett beépíteni az égőtérbe abból a célból, hogy érzékelje, ha harmatpont alá kerül az égéstermék hőmérséklete és adjon utasítást a vezérlésnek a gázmennyiség növelésére..."
E szerint alacsony előremenővel (30-40 C) nem biztos hogy gazdaságos a sima modulációs kazán, ha meg nem hiper-szuper különérzékelős kell otthonra egy tartalék hőcserélő, ha esetleg dec 23-án lyukadna ki...
Az az igazság, hogy az elméleti részébe soha nem ástam bele maga. Abszolút megbízom az embereimben ezért is bíztam rájuk mindent,nekem megmaradt a kisérletezgetés, hogy a legoptimálísabban összehangoljuk a rendszert.Arra azért emlékszem, hogy a régi szivattyúknak 3 állása volt, de bármelyiken is állt, a fűtésben észrevető változást nem okozott. Ezt a lakás hőfokán és a gázfogyasztáson teszteltem figyelve arra, hogy a kinti hőmérséklet az adott napokon egyforma legyen.Ami változott az az áram felhasználás volt de ez sem volt meggyőző.Akkor agyaltuk ki az új szivattyúkat aminek a beállítását szintén ezzel a módszerrel teszteltem.Én inkább gyakorlatias ember vagyok és nem igazán hiszek a diagrammok világában.A kazán szivattyújáról érdemes megemlíteni, hogy sajnos szintén sokat fogyaszt, szerettem volna azt is cseréltetni de garanciális problémák és álltalam meg nem értett kifejezések miatt maradt a sajátja.
A mostani 27W-hoz tartozó tömegáram az előző szivattyúd melyik fokozatának felel meg? Tudsz pontos tömegáram/ fogyasztást írni, párhuzamba állítva a régit/ újat? Igazából az adna valódi összehasonlítási alapot. Próbáltad a régit lejjebb venni, mielőtt cserélted?
A közös vezérlős egész házas keringetős megoldás jó lehet , ha a tömegáramok jól be vannak állítva az egyes helyiségek között, és mindenhol egyforma hőt akarsz tartani.
Egyébként valaki azt írta , hogy neki utána lett jobb a fogyasztása mikor helyiségenként szabályozta.
Nekem az a véleményem , hogy a szivattyúk nem kell hogy járjanak , ha nincs hőigény. Ha nincsenek termofejek , azaz minden nyitva van jó nagy szivattyú kell a forgatáshoz, pl Grundfos Magna 32/80 . A megspórolt fűtőanyag helyett a villanyszámla lesz nagyobb.
Egy sokablakos helyiségben este nagyobb hőigény ( tömegáram ) kell , viszont ha télen besüt a nap ,ez melegszik fel a leghamarabb , tehát kisebb tömegáram kell. Lezárni viszont nem lehet. A külső érzékelő a hidegebb északi oldalon van , szegény nem tudja hogy süt e a nap, mert a levegő nem melegszik fel .
Mellesleg a kazán szivattyújáról senki sem beszél , pedig az is jó sokat fogyaszt.
Na most mit mondjak, én pont itt tartok. Össze-vissza aggódom magam, hogy beleöltem a rahedli zs-t (az asszony teljes tiltakozása ellenére), aztán a gázóra meg pörög :-( A legrosszabb az, hogy nem tudom mi a jó érték és mi a rossz. Innen jött, hogy próbálok hasonlítgatni...
MGX1 adott jótanácsot a falfűtés görbém 45C-re volt állítva -15C kintire. Ezt most levittem 38C-re, és óra indul...
A szakaszos fűtés a Junkers kazán gépkönyvéből jött, ahol mint energiatakarékos tanácsot írták. Amit írtatok (ill. MGX1-is mondta), mármint, hogy a folyamatos ilyen rendszereknél takarékosabb azt ki fogom próbálni.
W/m2K pedig a reményt adta vissza ezzel az első fűtési szezonnal. Nekem ez eddig a 2,5 hónapom, és tényleg sok a pára (nappal 65%, reggelre "felleheljük" 80%-ig).
"De vigyázz! A legenda szerint bele lehet (lelki)betegedni a túlzott törődésbe. Sok hőszigetelős levert, ha magasabb az energiafogyasztása, mint amennyit szeretne vagy sok szoláros tiszta depressziós, ha nem annyi a szolártank hőmérséklete , mint amennyit várt. És ez kihat a családjára is... Persze én ezt csak hallomásból tudom ... ;-)"
Ez nagyon jó! Senkitől nem hallottam még így, és annyiszor eszembe jutott már nekem is. Nagyon jellemző.
Érdemes bíbelődni a fűtési rendszered beállításaival és ellenőrizni a tipikus hőhíd pontokat (redőnytok, erkélyek, stb.) mert elég sok energia ott távozik. De időt is kell adni az új épületeknek a kiszáradásra: nekem pont tavaly január 22-én indult a fűtésem és felkészültem napi 20-25 m3-re de 40 m3 felett volt az első napokban. Februárban nagyon el voltam keseredve 830 m3 első havi fogyasztás láttán. De a páratartalom nyár után lement 50-60% alá, sok kis javítgatást eszközöltem (pl. 38PTH+8cm RP-PT falon külső és belső oldalon is villanykapcsoló, nem csoda, hogy süvített befelé a minusz 10 fok a kis "alagúton", ezúton is köszönet a villanyászoknak...) és az idei fűtési szezon sokkal jobban alakul. Saját empírikus megfigyelés: éjszakára leengedett redőnyökkel (állítólag az 1.1-es ablakokat így 0.9-el lehet számolni!) és napsütésben felhúzott redőnyökkel napi 0.7 m3 gáz különbség adódott, azonos kinti hőmérsékletek esetén.
De vigyázz! A legenda szerint bele lehet (lelki)betegedni a túlzott törődésbe. Sok hőszigetelős levert, ha magasabb az energiafogyasztása, mint amennyit szeretne vagy sok szoláros tiszta depressziós, ha nem annyi a szolártank hőmérséklete , mint amennyit várt. És ez kihat a családjára is... Persze én ezt csak hallomásból tudom ... ;-)
Most jön az, hogy amihez nem értek abba nem szeretek belekontárkodni.
A saját rendszeremet talán még a beüzemelőnél is jobban ismerem,de ebbe bíztos nem tudok segíteni. De a beüzemelőt nyugodtan kihívhatod bíztos meg fogja csinálni. Nálam annó ugyanígy értetlenkedett hogy mi a fenének ez a sok termosztát meg motoros szelep/ tényleg több százezer ft-áll ott kihasználatlanul/ és igaza lett.
lássuk: 2db 120W-os szivattyú ment 24h-án keresztül.Az ugye 5,76 KW x 40?ft-al=230ft/nap Most /mivel azért nem kevés vizet kell forgatnia/ olyan állásba van ahol 27w-ot eszik azaz 2x27x24=1,296Kw x 40ft=52ft Ez havi szinten 5340ft megtakarítást eredményez. Mehetne alacsonyabb fogyasztással is a valós 5W-al de nem tudta produkálni a fűtésoldalon amit kellett volna. Azt hiszem több mint egy hónapon keresztül játszottam vele míg megtaláltam ezt az optimum beállítást.
Nagyon szép a rendszered. Nekünk is Vaillant kondenzációs kazánunk van és helyiségenkénti termosztátokkal (5 db) szerelt vezérlésünk. Van egy külső időjárásérzékelőnk egy VRC 430-as termosztátunk ami sajnos nincs kihasználva. A szerelő aki kint volt nálunk büzemelni a rendszert ugyan nem értette, hogy miért akarunk mi szobánkénti vezérlést, hogy ha van ilyen rendszerünk. De mivel laikusak voltunk vagyunk így a legjobbat akartuk.
Az osztóinkon motoros fejek vannak amit a szobánkénti termosztátok nyitnak-zárnak vezérlés által. A kérdés annyi lenne, hogy ha csak az időjárásfüggő szabályozót szeretnénk használni egy szobában felrakva azt hogyan lehetne megvalósítani? (Szabad vezetékünk is van a kazán és a szobában feltetendő gyári termosztát között.)
Mérted konkrétan, hogy mennyi maradt meg a "grundfos alpha marketingből" a zsebedben, mint megtakarítás a csere után? Nézegettem én is, nagyon kíváncsi vagyok a tapasztalatodra!
Mért ragaszkodik mindenki a szakaszos fűtéshez. Ill. azt hiszem már én is rosszul írom. A szakaszos keringetéshez.
Annó 3 éve mikor elkészültünk a házzal nekem is az volt a fixa ideálom, hogy rakattam szinte minden helységbe/12db/ szobatermosztátot ezek vezérelték az osztógyüjtőn külön-külön a köröket.Ez végül is tök jól működött, jó meleg vizet nyomattunk a körökbe/padlóba 36 falba 34fokot/ Jól fel is fűtöttek, termosztátok lezártak és mivel a házikó a régi állapotában is jól szigetelt amire újra visszakapcsoltak a termosztátok jól lehült a fal is meg a padló is. Kezdhette a kazán az egészet előröl.Úgyhogy taktikát váltottunk és rábiztam magam a méregdrága vezérlésemre /ha már egyszer megvolt/ Külsőhőmérsékletérzékelő figyelt, lakás hőmérséklet beállítva 22 fokra, folyamatos keringéssel. Az okos kis szerkezet mindíg kiszámolta hogy hány fokos vizet is engedjen a rendszerbe ha mondjuk kint -2 vagy +5 fok volt.A kazán ilyenkor elindult kb. 3-4percet és /persze a kinti időjárástol függően/ és pihent 15-30 percet. Igaz a szívattyúk mentek én is kiszurtam, hogy sok, de ha már lúd legyen kövér, és beruháztam 2db grundfos alpha 2 A energiaosztályú keringetőszívattyúra A felvett legkísebb teljesítmény 5W a legnagyobb 50W. Villanyszámla megoldódott. Ill. a fűtés is. Mindíg egyenletes a helységklíma. A fogyasztás bár nekünk egyébként sem volt horror, azért lényegesen kevesebb lett.Szóval ez a kikapcsolom-bekapcsolom-szóval szerintem nem a legjobb.
A következő kérdésre pedig már most megadom a választ. Az okos szerkezet programozható tehát ha nem vagyunk otthon, vagy éjszaka van, beállítok egy alacsonyabb lakáshőmérsékletet és máris "hűvösebb" vizet küld a rendszer, ami ugye még kevesebb energiafelhasználás.
MGX1, számot küldtem. Az ingadozást normálisnak tartottam a szakaszos fűtés miatt. "Hétköznap hajnalban 2 órát (4-6ig); délután 6,5 órát (16-22:30-ig) megy a fűtés. Hétvégén reggel 4 órát, délben 1 órát, délután 6,5 órát megy. "
Szívesen átnézzük , műszeresen megmérjük( computeres diagnosztika , hőkamera ) Azután javaslatot teszünk .
Azt ne felejtsük el , hogy most költöztetek be , a páratartalom magas ,az uj vizes falakat , hideg házat felfűteni kb. kétszer annyiba kerül. A helyiségenkénti szabályozás valamit javíthat a fogyasztáson.
A fogyasztás valóban soknak tünhet , az enyém mellett 20 m3 januárban . A két fokos lengés sok lehet . Nálam óránként 2 szer kapcsol be 8-12 percre , folyamatosan 21,5 fok van éjjel nappal. A lengés 0,2 fok. Igy tartom a 20 m3-t -5 fokos hidegben.
