Keresés

Az jutott eszembe, miközben visszaolvastam itt az elmúlt 100 év termését, hogy aki sokat ír, előbb-utóbb beletalál az igazságba.

Ha azt mondod, amíg a kezemet nem helyezhetem a sebeidbe, nem hiszek

Akkor jobb, ha tudod, hogy az a kijelentés mit jelent

Mert a hit még nem az értelem megértéséből fakad, és legkevésbé sem a kezed tapintásából

Hanem az engedelmességből, ami pedig áldozat

Ezért hogy azt mondjam, a kezemmel megérintem a sebeidet, az az jelenti, felvállalom az áldozatot, és felemelem a keresztemet

Ezért ha vágyad a sebeinek a tanúsága, emeld fel a keresztedet, ami áldozat, és Aki nyújtja a kezét, hogy helyezd az ujjadat a sebeibe, az megadja a felismerést, amiből megszülethet a hited

Ez a hit, az értelmi felismerés önmagában még nem hit, hanem a döntésedből születik, aki felvállalja az áldozatot

Mint ahogy a szeretet érzékelésed az nem önmagadból fakad, hanem mástól

És ahogy az élő hited szeretetet fakaszt másokban, az áldozatodban

Amikor meg azt gondolod, mért mondják, hogy szeressek, amikor szeretek

Akkor arra az a válasz, más szeretetében tetszelegsz a sajátodként

Így nyújtsd ki lelki kezedet, és helyezd a sebébe, hogy most már valóban bólinthass, és mondhasd, itt vagyok Uram, itt van a Te szolgád, és figyel

Így töltekezve a szeretetével

Lemondva a világ dicsőségéről

És nyilván, ha azt a világ előtt teszed, nem történik semmi

Hanem amikor azt a rejtekedben cselekszed, akkor lesz az a számodra minden

Amikor majd megkérdezed, hogy mért engedte mindezeket megtörténni az Isten

Vagy amikor oda lyukadsz, hogyan lehetne Isten, amikor ilyen dolgok lehetnek a világban, ami ugyanaz a kérdés

Ezek helyett neked kell szegezni ezeket a kérdéseket az Istentől

Hogyan engedted mindezeket megtörténni a világban?

És mond meg, mit tehetnék azon túl, amit megtettem érted?

Mit tettetek azzal a szabadsággal, amit adtam?

Negyven éven keresztül szólongatta az elveszettet, hogy megkerüljön, és ahelyett hogy meghallgattatok volna, ahelyett, hogy elgondolkoztatok volna, kimosolyogtátok

Nem értitek a hatalmaskodóknak sem a gondolatait, és se nem tetteit, annyira iszonyatos a szemetekben

És nem értettétek meg, hogy amit gondolnak, és amit tesznek, azok a gondolataitok és tetteitek tükörképei, ami pedig iszonyatos az Isten szemében

Most hogy felháborodsz a gondolaton, majd sírni fogsz a saját értetlenségedért

Ami értetlenségnek a gyökere az önös akarat

Ezért csak maradjon úgy, aki nem akar érteni az ne értsen, nehogy megtérjen

Aki meg azon van, hogy megértsen, annak váljon világossá minden összefüggés, hogy eltölthesse a szívét a hála, mindazért, amit teszel érte

Ugyan szeretném a sült galambot a számba, de nem kapom

Hanem kénytelen vagyok elviselni azt, amit adok

Vagy pedig örvendezek, hogy kamattal kapom vissza, amit jószívvel adtam

És van még egy kérdésem, mit teszek majd az igazság órájával

Bocsánatodat kérem a lázadó gondolataimért, vagy akkor is azon leszek, hogy nem hajlítom meg a derekamat

Ha akarom, nemcsak az elmém tudja meg, hogy Te vagy az Irgalom

Hanem a bűnbánatomban megtapasztalom

És akkor megtudom, mit jelent a béke a békédben, a részesedésben

Tüzet jelent, és örök kapcsolatot, visszatalálást az Igazságba

Semmi sincs ok és cél nélkül a Földön, mint ahogy a mérgező növények célja a méregtelenítés

Hogy minden tisztuljon, mint ahogy mi is tisztuljunk

A mi tisztulásunk meg abból ered, hogy mindent az értéke szerint veszünk

És amint az aranynak és drágaköveknek is megvan a jó célja az életünkben, hogy a tisztaságuk vezesse a tisztulásunkat

És egyáltalán nem a felhalmozásuk a valódi értékük, amiket úgy veszünk, amint megkülönböztetnek minket, miközben arra lettek rendelve, hogy egybe vonjanak minket

És semminek sincs értéke, amit nem viszünk magunkkal, mint ahogy minden értékessé válik, amit magunkkal vihetünk

Így az értékes is értéktelen, ha az elmúlásban szemléljük, ami az önösség

És az értéktelenbe letétbe helyezett érték is mienkké válik, ha az értékesben szemléljük

Ugyan megkérdezed a másik hitét, mert ne tedd

Hanem sokkal inkább azt kérdezd meg, - mennyire érted?

Ugyan úgy van, aki bent van a házában, annak lehet, hogy az a legjobb, ha azzal veti össze a gondolatait, aki éppen kidugta a fejét a házából, és abban felfedezett

De mégis az van, hogy aki tanít, az a teljességből tanítson

Mert ugyan a szív az, aki tapasztal, de mégis az van, hogy az értelem rak össze

Aki csak a szívével halad, az lassabban halad, és sok keserű pirulát kell lenyelnie

Aki meg terhet visel, annak a terhe is megkönnyebbedik, ha megérti a miérteket

Hiszen minden összeillik, és kapcsolódik, és mindennek ugyanaz a célja

És egyáltalán nem egy pontot kell szemlélni, hanem egy teret

És nem egy időpontban, hanem a legyőzött időben

Ugyan az a jó, ha mindenki annyit kap, amiből maga is hozzá rak, de az még sincs másból, hanem csakis az egészből

És amikor azon vagyok, hogy összeszedjem magamat, akkor azt mondom, ketten, és az a gondolat megteszi azt, amire meghívtam

De mégis amikor adok, már hárman vagyunk

Így amit adok, abban lesz teljes, és amit másoktól kapok, abban válik teljessé

Jöttem, és ketten jöttem, és majd ketten megyünk tovább, és kettőtök maradtatok

És örvendezek, ha ketten jöttök, és megosszuk örömeinket

Az Úristennek minden műve jó, és ami szükséges, azt bőven és kellő időben megadja

És ugyan felismerted a meghívást, ami beszélgetésbe vonna téged?

Hogy fel tudj készülni a napra

Hogy Ő ismertessen fel téged, vagy te akard a felismerést, amikor aki nem akar látni, az ne lásson, és aki nem akar hallani, az ne halljon, mert az még mindig mérhetetlenül több annál, mintha nem akarod, de kapod, hogy az legyen a vezetőd, ami akaratod

Így a Kegyelem sem jön máshoz, hanem csak ahhoz, aki akar

Hogy aki akar, az megtudjon

És igazán nem gondolhatod, hogy a mélységed akadály, hiszen a magasság elnyeli a mélységet, mint ahogy Áron botja elnyelte a kígyókat

Egy korszak lezárul, és megjelenik az új Ég az új Föld felett

És hogy oda nem léphet be bűn, betegség sem fog oda belépni

Ami nem azt jelenti, hogy a beteg nem léphet be, hanem azt, hogy meggyógyul

Meghívtál téged, hogy te is felvedd a beszélgetés fonalát, hogy felismerd, az Istent, mint Bölcsességet

Hogy mosolyra derülve mondhasd, édes az Úr

Mit teszel, ha meg akarsz ismerni eseményeket a lényegükben

Nyilván meg akarod érteni a résztvevők céljait

És amikor figyelmeztetnek bekövetkező fájdalmas eseményekre, de nem veszed komolyan őket, amikor bekövetkeznek, akkor mit teszel?

Az bizonyos, ha valaki meg akarja gátolni, hogy a földi élet elérje a célját, akkor átgondol

És nyilvánvalóan először a magzatokat akarja elpusztítani

Amihez meg nyilvánvalóan szét kell vernie a családokat

Hogy békétlenséget keltsen, majd háborúkba taszítson, az önmagában nem elég

Hiszen olyan a férfi, hogy barátságot köt, abból meg kialakul a hűség

Hogy elveszti a földi életét, de a megszerzett barátságban mégis élete lesz a lelkének, ugye az elgondolkoztatja a gonoszságot elkövetőt

Ezért nyilván megtámadja a nőket

Akiknek meg olyan van a kezében, amit gyakorolnak a női rendek, ami megment, ami pedig közbenjáró szolgálat

Hiszen a nő előbb ért a szívében

És önmagából fakadóan kész az áldozatra

Hát hogy betaszítsák őket a hiúságba, hogy meg ne értsenek, nehogy felismerjenek

És hogy minél többeket betaszítsanak a haszonszerzésbe, hogy nehogy meglássanak

Ugyan mért is helyezte a győzelmet az Isten, a Szűzanya kezébe?

És mivel senki sem szereti, ha megmondják mit tegyen, akkor sem szereti, ha az a tanács teljesen tiszta

Ezért mi is legyen velem, hogy megértsek, úgy essek, hogy fájjon, vagy előbb átgondoljak, majd amint megértek, abból tevővé váljak?

A tanúk állítják, aki cselekszik, az tanúságot kap a két Tanútól

Igazolását a szűk útnak

A jószándék kevés, és a bólintás is kevés

A női Rendek tudják és élik a választ, ami imádságban kezdődik

Te aki még nem keresed az igazságot, annak a tudatában, hogy ismered

Egészen könnyen fel lehetne nyitni a szemedet abban, hogy megtörténhessenek mindazok a gonoszságok, amiket másoknak okozol

Megengedve az eseményeket

Isten engesztelői azonban lekötözik Isten igazságos kezét

Akkor azt úgy is felfoghatnád, hogy ellened vannak

Ugye sántít az a gondolat

Aki elkezdi keresni az igazságot, az megtalálja, és valójában az mindegy, ha úgy is keresi, hogy ellene mond, de keresi

Mégha birokra is kelsz az Istennel, az is oda vezet, hogy megszereted

Ha ellene is mondasz, de a szándékod egyenes, akkor is oda jutsz, hogy megszereted az Istent

Isten mindent megmutat, de csak annak lehet megmutatni, aki meg is akar tudni

A Sátán és a gonosz szellemek, éppen azon vannak, hogy ne keress, és ne érts, hogy meg ne találjál

A Sátán akiket felhasznál, a tudatlanságukban használja fel őket

Keveset használ úgy, hogy megértsenek, mert még a leggonoszabb akarat is, amikor meglátja önnön gonoszságát, akkor érintve lesz abban, hogy megismerje az igazságot

Az igazság megismerés meg egyben mérlegelés

És attól kezdve, hogy az igazságban megismerésre kerül a Szeretet szeretete, megvalósul a szeretet vonzása

Mint ahogy ha belegondolsz, az önzetlen szereteted magához vonz

Így akikben felébredt a Szeretet, abban helyet kap, és túlcsordul

És hogy felébreszd magadban a Szeretetet, az együtt jár az igazság keresésével

És attól kezdve, hogy befogadod a Szeretet szeretetét, abban érzed jól magadat

És nem akarsz visszatérni a hiányába

És azt rosszul gondolod, hogy szeretsz, hogy az igazságban szeretsz, amíg nem érintett meg a Szeretet szeretete

Mert attól kezdve, hogy megérintett, a saját szeretetedet csak egy gyenge árnyéknak tartod

Az igazság keresésében meg nem veszíthetsz, hanem csakis nyerhetsz

Mint ahogy mit rejthet egy kéz érintése, azt csakis az érintésében tudhatod meg

Ezer és tízezer érintésben nem találsz semmit, és egyben megtalálhatsz mindent

Jézus magához hívja a kurtizánokat, mint beteg szüzeket

És ha őket magához hívja, hogy meggyógyíthassa őket, mennyivel inkább magához hív minket, kik kihasználjuk a beteg szüzeket

És Házadnak őre, ne dörzsöld össze a tenyeredet, hogy végre kimutatta a farkas a foga fehérjét

Mert Jézus a laikusokat hívta meg a Házába kőmíveseknek

Ami meg nyilván annyi tesz, hogy gyűjtsék össze azokat, akik szétszóródtak

Így egyikünk sem dicsekedhet elsőséggel, hanem csakis szolgálattal

És szolgálattal sem dicsekedhetek, ha mire felkel a nap, annyit nem végzek, mint egy bányász

Hanem arra kel a nap, hogy a hátamon csurog az izzadtság

És ugyan kinek szól a felhívás, hogy keltsd fel a hajnalt, ha nem a Házad őrének

Ami meg nyilván virrasztás az igazságban, ami meg áldozat

A beteg szűz meg olyan, hogy szeme van, füle, és érzéke, hogy arra hallgasson, aki meghozza az áldozatot, arra, akit meg meggyógyított az, Aki a betegeket magához hívja

Hát körülbelül mindenki vágyakozik a bölcsesség köve után, hogy tudjon bölcsen beszélni

De ez a lehetőség a kő nélkül is adott

A szeretet kiküzdésében, ami lemondás és áldozat, ami kiküzdéshez hozzá tartozik a felajánlása, ami meg közlés, és kérés, és az azokhoz tartozó válasz, és a válasz befogadása

És szükséges hozzá a Bölcsesség, ami meg a részünkről alázat, részéről meg szintén közlés

Mint amikor a tisztát teszem, hogy teljessé váljon, ahhoz szükséges a gondolat, szükséges a közlés, és szükséges a felajánlása

Ugyan a tiszta az önmagában is tiszta, de az egységben hozzá tartozik egy beszélgetés, aminek a kiindulópontja a gondolat

És az emelkedésünk meg nyilván az, ami tiszta, de az több, ha többet látok, és gondolok

Az meg nyilván gondolatból fakad, és a válasz szélesíti ki a meglátottakat

És ugyan a Bölcsesség teljesen tisztában van a gondolatommal, és nyilván a gondolatomra is tud választ adni, amit meg sokszor megtesz, de mégis a szükségem, hogy a közlésben összeszedjem a gondolataimat, és maga a közlésem is tereket nyisson a számomra

Mint ahogy a tanulásaimban is maga a tanultak megértése nem elég a vizsgához, hanem a vizsgához az szükséges, hogy összerendezésben helyére tegyem a tanultak gondolatait

Aminek a legjobb módja a közlés, ami meg gondolat, és beszéd

Most még bele sem gondolsz, mint jelent az okkultizmus

Sőt még egyes esetekben védelmezed azokat a szertartásokat

Mint ahogy a jóga lényegébe sem gondolsz bele, sőt elutasítod, hogy belegondolj

De eljön az az idő, amikor majd az igazságban akarsz maradni

Így majd keresni akarod a tévedéseket, hogy el tudd utasítani őket

A sötétség mindig közölni akar, amikor közöl, a tévedéseiből közöl, az ég akarata, hogy a szívedből tudd kivenni az igazságot

Ha egy angyaltól kérdezhetnél, akkor nagyon csodálkoznál a válaszain, mert nem azt kapnád, amit várnál, hanem azt kapnád a lényegben, hogy fordulj a szíved felé, és nyerd ki belőle az igazságot

És most még bármennyire elutasítod, de minden tapasztalása a mélységnek, ez egyben azt is mutatja, hogy van ég

És nemcsak, hogy van, hanem közöl, hogy el tudd érni

És mellette van az értelme, hogy neked kell akarnod

És bármennyire nem akarod megérteni, de amikor az ég kinyilvánítja az igazságot, attól kezdve minden mélység nem lesz más, mint egy tudatos akarat

Mint ahogy a magasság elérése is akarat

Így valójában az első megértendő gondolat, az még nem az igazság, hanem annak a megértése, hogy választok

És aki testbe lép, az tudja, és eldöntötte, választásba lép

És aki azon van, hogy elodázza a választását, az már választott

És aki elkezdte keresni az igazságot, de még nem döntött, az a lényegében már az igazság mellett döntött

Isten megismerésem ismertet meg magammal, vagy mégsem

Hogy Isten megismertethet magával, az a bűnbánatomban kezdődik

És az önmagam megismerése az Isten ismeretemben a bűnbánatommal folytatódik

És a mégsem abban történhet meg velem, hogy abban tetszelgek, az érdemeimért jött hozzám az Isten, miközben a bűnbánatom késztette hozzám

És ugyan a bűnbánatom késztette, de attól kezdve, hogy találkoztunk, már nem foglalkozok a valódi magammal

Hanem amit Istentől tapasztalok, a magam érdemének veszem, és miközben keresem az Istennel a szorosabb kapcsolatot, elkezd növekedni a képmutatásom

Ami meg nemcsak a szememre, és nemcsak a hátamra lesz ráírva, hanem azt is taszítom, aki nem tud semmit

Bár igaz, hogy a képmutatókat vonzom, ezzel pedig becsapom magamat, hogy minden rendben van velem

Miközben megosztok

És mivel képmutató vagyok, az ítéletet szeretem a nyelvemre venni

Amíg nem ismerem fel, hogy nem lehetek büszke magamra, nem lehet velem mit tenni

https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1timai_jelen%C3%A9sek

Fatimában Mária megjelenése 153 napig tartott 1917 május 13 és oktober 13 kötött.

A Biblia irja hogy a tanitványok 153 nagy halat fogtak Jézusnak köszönhetúen

Az Isten a legtisztább szellem, és nem lehet máshogy hozzá lépni, mint csakis szellemben és igazságban, anélkül, hogy távolság lenne köztünk

Lépjünk közelebb a gondolatához, amit meg akar ismertetni velünk

Hiszen mi sem vagyunk mások, mint egy gondolata, amit megtart

És ha belegondolok, mindenki más, és minden megformált az egy gondolata, amit megtart, és amit folyamatosan tart, és ebből meglátom, hogy mennyivel magasabbak az ég gondolatai, mint a mélység gondolatai

És ha belegondolsz, hogy az őrangyalod is a születésedtől, a majdani halálodig megtart a gondolatában, a gondolatában tart, és azon igyekszik, hogy a gondolatát vegyed

Ha veszed a másik iránt alkotott gondolataidat, akkor beláthatod, az micsoda munka

És amikor megérint a Kegyelem, akkor azzal a gondolatába emel, és készteti a gondolataidat a vonzásában

És az a tanulásod, hogy a Kegyelem adta erőből, átlépj a szeretetbe, és a szeretet erejében megtartsd a gondolataidat

Ugyan az nyilvánvaló, hogy az a tiszta, aminek a cselekedetei is tiszták

De az mégis abban van, akinek tiszták a gondolatai, azoknak lesznek tiszták a cselekedetei

És ha belegondolsz, hogy a mélységedben meddig tudsz megtartani egy gondolatot, ami sokkal inkább úgy hangzik helyesen, hogy meddig nem tudsz megtartani egy gondolatot a szeretetben

Az a növekedésed, hogy megtanulod megtartani, ami küzdelem

És amint az Isten szivárványt helyez az égre, hogy ébren tartsa a gondolataidat, így mindenben ugyanezt cselekszi

És az nyilvánvaló, hogy akinek távol vannak a gondolatai, ami annyit tesz, csak magával foglalkozik a gondolata, és amikor másra gondol, lényegében önmagáért gondol másokra, akkor nem ismeri fel, az őt ébren tartani akaró gondolatokat

Az ember, akiben nincs belátás, olyan, mint egy állat

Ezért nem is lehet, és nem is érdemes disznók közé drágakincset szórni

Ami mélységi állapotom meg nyilván egy akarat, és az azt övező önmagammal foglalkozó gondolatok

És amint az állat is eléri a célját, úgy én is elérem a célomat, mégha az idők ködében az még nem is látható

Mert ahogy szenvedtetek, ami az állati akarat bennem, úgy azzal kinyilvánítom az akaratomat, hogy az állati akaratok szenvedtessenek engem

És ugyan mért is lenne bennem belátás, amikor azok, akik azt mondják ismernek, bennük is ott a megosztottság akarata, ami szintén állati, azaz lefelé törekvő akarat

És bár nem érthetem, hiszen az akaratom azon van, hogy énértem, de amint a belátás eggyé teszi a Házadat, kiszabadítva magát mindabból, ami állati, az felismerteti bennem az állatit magam előtt

És hogy sértőnek gondoljam a gondolatot, ami nevén nevezi a gyermeket, az én lelkem van rajta

És minél jobban elsüllyedek abban, ami állati, annál több hála ébred bennem, amikor elkezdek belátni

A belátásban meg nincs erőszak, hanem ott kezdődik, ahol mérlegelek

És ott folytatódik, hogy azt meglátod bennem, és gondolatom mellé teszel gondolatot

Ugyan ki tudja felmérni Isten nagyságát, és tudja átlátni a gondolatait?

Amikor kiárasztja a Szavát a világra, az nem fog eredménytelenül visszatérni Hozzá, hanem az elvetett mag kikel, és bőséges termést hoz

Nekem meg amivel megajándékoz, az a hála, és köszönet, ami a szívemből fakad Iránta

Amint felismerem a rám kiárasztott kincseit

https://ujmisszio.hu/napcsoda-fatimai-jelenes-100-evfordulojan/

Az ébredteket és az alvókat nem tudod a hajszínük alapján kettéválasztani

Hanem ami kettéválasztja őket, az a szeretet, aminek meg része a gondolat

Hogy mindent úgy értelmezek, hogy magamat teszem mérlegnek, és törekszek az előnyeimre az alvásomban

Vagy Isten gondolatát teszem meg mérlegnek, miközben Maga is megmutat

Az meg hogy másokat is Isten szemével lássam, az a tökéletesedésem

És az könnyen előfordul, hogy aki másokat érettük szemlél, de nem tudja az Istent, az megért azonnal, ahogy megérinti a Kegyelem

És az is könnyen előfordul, és gyakran előfordul, hogy ugyan tudom az Istent, de másokat még mindig az önös érdekeimben szemlélek

És ez a nehezebb helyzetem

Hogy félem az Istent, azzal félem, hogy nem akarom semmilyen úton megbántani, hanem sokkal inkább a kedvében akarok járni, hiszen ez a szeretet

Hogy mások irányában is megtisztuljanak a gondolataim, ezzel tudom őt legjobban szeretni

Az meg a gondolatainak a felfedezése, Isten gondolataival találkozásomban

Ami egyben a jelenlétének a felfedezése másokban

És van ahhoz a felfedezéshez szükséges részem, és az az alázat

A pokolban sokféle gondolat elfér, de alázatos gondolat nincs a pokolban

Ugyan egy búzaszemből, hány búzaszem nevelődik?

És amikor a markodba fogsz búzaszemeket, ugyan milyen különbségeket látsz köztük?

Nemde úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás

És valóban van közöttük ezernyi különbség, mint ahogy kereshetünk, és találhatunk magunkon ezernyi különbségeket

De valójában sokkal inkább milliónyi a hasonlóság közöttünk, mint ahogy a búzaszemek is hordozzák a milliónyi hasonlóságukat

És az a nagyon nagy különbség bennem, ha az ezerből meglátok egyet, és az tüske lesz a szememben

És az a nagyon nagy hasonlóság bennem, amikor a milliónyit felfedezem

Az első állapotom a földé, a második állapotom az égé

Az első állapotomat a gőgöm szülte, a második állapotomat az alázatom hozza

És azokban is van hasonlóság, ami pedig a szabad akarat

És ami bennük a különbség, az a döntésem

A szent felismeri a szentet, a felismerése egy pillanat

Hogy hozzám lép a Kegyelem, hiszen Kegyelem, azért lép hozzám, az még nem a szentségem

Hogy azt gondoljam az a szentségem, csak annyi abban a részem, hogy hozzám lép a Szent, hiszen rám is esik a fényéből

Ha felismered a szentet, akkor felismered a mélységemet ugyanúgy, ha mellettem áll a Szent, Őt is felismered, de az nem a szentségem

Annyi lesz bennem a szentség, amennyire befogadom az akaratomba a Szent akaratát

Hogy azt gondoljam, szent vagyok, miközben menekülnek tőlem a szentek, ki fogja nekem megmutatni a mélységemet?

Hogy hol marad az alázatom, és az áldozatom, nyilván nem küzdöttem ki azokat, ha menekülnek tőlem a szentek

Ha nem ismerem fel a szenteket, az nyilván nem a hiányosságuk

Hogy összetévesztem a Kegyelmet a szentségemmel, hiszen azt könnyen teszem

Majd amikor felismerem a Szent magasságát tőlem, akkor kezd derengeni a számomra a mélységem

Az a megismerésem meg nyilván az akaratában történik meg velem

Ami úgy kezdődik, hogy alázat, és a felismerésemben meghozott áldozatomban folytatódik

Bármennyire is mást szeretnél hallani, de addig nem fogod felismerni a melletted álló, és rád váró Jézust, amíg nem kezded el betartani a Mózesi Törvényeket

Amíg el nem jutsz addig, hogy megtaláld a Törvény Szívét

Hogy rád áradhasson a kegyelem, és felismerhesd a Kegyelmet

Ugyan megint mást fogsz gondolni, de még nem a hegyre értél fel, hanem eljutottál a hegy lábához

A hegy meg abból áll, amint megteszed Jézus akaratát benned

Azon az ajtón meg alázattal, és áldozattal tudsz belépni

Az pedig, hogy valaki felismer, sőt tanácsokat oszt, de azon az ajtón nem lép be, az a farizeusi akarat

Annak meg nincs köze élethez

Akkor válsz élővé, amikor az akaratodat teszed az akaratában, azaz csodákat tehetsz

Ha meg arra gondolok, hogy majd a csodákkal győzök meg, nem, hanem avval a halálba viszek

Hanem ha avval, amiket cselekszem, azzal elnyerem a jóindulatokat, és avval felkeltem a figyelmet, azzal teszem a legtöbbet

Mert az az, ami igazol azok előtt, akik még nem léptek be a megismerés ajtaján

Hogy avval a segítséggel fel tudják vállalni az alázatot, és az áldozatot, hogy felujjongjanak a találkozásban a szívükben

Az égben minden külsőség megfelel a belső értékének

A Földön csak jelzésértékeket tartalmaz

De nem a szemnek, hanem a bölcsességnek

Mindazoknak, akik befogadnak a Bölcsességtől

Még az okkultizmus is hordozza a jelzéseket, annak ellenére, hogy lázad

Miközben a tagadása ellentmondásossá válik az értelemnek

A Kiskirályok királysága is egy jelzés, hogy ébredj

Az értetlenek emelik őket a trónjaikra, így kérdezhetnék, hogyan értsek?

A természet is mutat, és sőt fellázad, amikor a tagadás lázadása túlcsordul

És akik nem ismernek, értetlenül állnak a kérdés előtt

De mégiscsak az van, hogy aki keres, az megismer

Az egyáltalán nem véletlen, hogy az Isten a Szavát küldi maga előtt

Ugyan mondhatod, itt van a Szava, mégis igazolni fogja Szó, amikor ébreszt

Hiszen önmagában hordozza a Tanúságát

Hiszen magát a Tanút adja

Át kellene látnod, hogy aki vagy, az egy akarat

És amint mindent áthat a szellemi, úgy a szellemi tartalma szerint sem más, mint egy akarat

És minden, ami akarat, ahhoz, hogy egyrészt életben maradjon, másrészt, hogy szeretetté váljon, ahhoz szükséges a szabadsága

És ahogy az természetes, hogy legyen szabadsága a magasságban, úgy hozzá tartozik, hogy azt elérhesse, legyen szabadsága a mélységében

És minden, ami akarat, annak következménye van

A magasság akarata magához vonz, anélkül, hogy erőszakot venne

A mélység akarata, meg megszenvedtet

És amikor az emberiség, mint akarat, megszenvedtet, akkor minden más szellemi tartalom, ami akarat, visszahat

Így minden másból könnyen ki tudom venni, hol tart a mélység a süllyedésében

És minden másból ki tudom venni, hogy hol tart a magasságában

Hát hogy hogyan látja a szellemi a magasságtól elszakadt emberiséget, olyannak látja, akivel nem közösködik, sőt, aki a szemében bűzlik

Hát hogy kibékülj avval, hogy hogyan látnak téged, inkább, sokkal inkább legyen az, aki mosdatlan, az fürödjön

Buktatóink közül az első, hogy ugyan Jézust keresztre feszítették, meghalt, de feltámadt

Ami azt is jelenti, hogy jelen van, és jelen marad, amire a Kegyelem önmaga igazol, így le is dönti a kételkedéseinket

A második buktatónk, hogy amikor megérint a Kegyelem, megmaradunk abban, hogy elég nekünk a Kegyelem, és lényegében ott maradunk, ahol voltunk

Holott a mennybe jutni, az olyan, mint egy tevének átmenni a tű fokán

Amiben mi tehetetlenek vagyunk, hanem Jézusnak minden lehetséges

És már is itt van a következő hitetlenségünk, amikor elutasítjuk az Eucharisztiát

Akár el sem fogadva, vagy nem is élve a lehetősséggel, amit adott, hogy bevigyen minket az üdvösségbe, ami nem más, hogy magát adja, hogy magunk is szeretetté váljunk, ami lehetséges

És amint a Hegyi beszédre vitustáncot járunk, járjon át az a felismerés, hogy nem elég az értelem, hanem a szívem legyen a vezetőm, hogy meg tudjam hozni az önmagamról lemondó áldozatot

Hogy meghaljak magamnak, hogy feltámadhassak az életre

Ami pedig már nemcsak megértés, hanem a megértésből kiinduló akarat

Ami a nagy elválasztóvíz az élet és halál között

Ami már nemcsak gondolat, hanem a gondolatból kiinduló élet, aki már cselekvő

És ugyan ki fogja kifizetni a révészt, ha nem az, akinek lehet mondani, amit másokkal tettél, azt velem tetted, és amit a másoknak nem tettél, azt nekem nem tetted

Micsoda hatalmas különbség abban, hogy a Szeretet szeretetének vonzásában ismerem meg a szeretetet

Vagy mindannak a taszításában, Aki nem vagy, hanem aki magamtól vagyok

És micsoda különbség van bennem, hogy amikor ítéletre kerülök, előtérbe kerül bennem a vonzás, vagy mindaz a taszítás, ami bennem van, távol tartva tőlem Téged, és azzal a tükörrel találkozok, amelyik engem mutat meg magamnak

És mennyivel egyszerűbb a számomra is, ha vonzásodban látom meg magamat

Hogy egy ítéletet hirdettél meg a világnak, mennyivel könnyebb lesz abban a sorsom, ha a vonzásodban, és nem a taszításomban tapasztalok

És ugyan megnyithatnád a szememet, de azzal kárt szenvednék

Ezért világosságot helyezel elém, hogy mérlegelhessek és dönthessek

Hogy ki tudja ledönteni a hegyeket, a pozíció nem tudja ledönteni, és egyetlen próféta sem tudja ledönteni a helyzeténél fogva, hanem mindazok tudják, akik eggyé váltak Isten akaratában

És ha Isten akarata benned, egy tiszta élet, amibe bele tartozik a Vele kiépített kapcsolat, az tökéletesen elég, hogy ledöntsd a hegyeket

És a próféta is akkor tudja ledönteni a hegyeket

És hogy mi a tiszta élet, az aminek a központja a hűség és a barátság

És hogy azon legyél, hogy keressél ez alól kivételeket, és kiskapukat, olyan azokban nincs, hanem vagy tiszta az akarat, vagy lázadásra hajlik

Így vagy az Istennel találkozok az akaratában, vagy az önös akaratomban magamat vagyok kénytelen elszenvedni

És hogy az önmagam elszenvedése az könnyű teher lenne, nem, hanem rettenetes

Te ki a magasság felé tartasz, gyere vissza velem egy pillanatra a mélységbe, hiszen a mélység is tele van jó tanulságokkal, és jó értelmekkel

Mint ahogy a természet is megtelik hálával a Teremtője iránt

Ugyan az teljesen természetes, hogy a magasságban felismerjem az egy akaratot Isten akaratában, de a jó alap ott van a mélységben

Hiszen mindent áthat az egyesülő akaratban

És semmilyen kapcsolatunk és viszonyunk, és semmilyen tevékenységünk nem mentes attól, és nem is lehet mentes attól

Abban hogy egyrészt felismertetjük az akaratunkat, és befogadjunk és mérlegeljünk akaratokat

És eggyé tegyük az akarataink jelentős részét

Hogy az Isten nem azért jött a Szavával a jelenlétében, hogy bárkit is elítéljen, ami nyilván annyit tesz, hogy felismerteti az akaratát, és felismerteti az akaratodat, és eléd teszi azt, hogy mérlegelj

És nyilván azzal a céllal, hogy az megmentsen a haláltól, és bevonjon az örök életbe, ami pedig ott kezdődik, hogy akarjam az életet

Ami pedig egymáshoz közelítő, majd egyesülő akarat

És nyilván előbb fel kell ismernem, amint személyesen elkezdi a beszélgetést, amint megszólít téged, engem, és megszólítja őt, aki máris én lehetek

„Isten itt van, velünk van, most! Ne nézzetek se hátra, se jobbra, se balra, nézzetek előre, és lássátok ki áll előttetek!” 

És nyilván adott egy hely, ami mentes a helytől, ahol tehetem, és ahol teheted

Mentes a helytől, hiszen akarat, de mégis meghatározható, és adott

Hiszen egyrészt állapot, ami nem más mint a csend, ami megint csak akarat, és egyrészt lemondás arról, amire a külsőség és a test vezetne

A test meg hozzá van kötve a halálhoz, igaz, előttem a lehetőség, hogy kivonjam belőle a szellemit

És helye meg a szívem, mégis ami mentes a hús szívtől

És egyesülő akarat, hiszen a lelkem akarata, hogy egy legyen a szellemében, ami a lényegében szeretet

Hogy így a lelkem is részessé válhasson a Szeretetben, ami pedig csörgedező patak, ahol madarak énekelnek

Egy darabot kapva az égből, belépve az Édenbe

És az nincs másban, mint egyrészt felismertetésben, felismerésben, és akaratban, és az eredményében, amivel a szánkra tódulnak a hála szavai, hiszen tapasztalok az égből

És ugyan végtelenül egyszerű, de mégis össze van kötve az akarattal, és anélkül értelmét veszti, hiszen elmarad a tapasztalása, ami egyben igazolja is az igazat, hátra hagyva a nyitott kérdést

És sokszor át kell járnom azt a nyitott kérdést, amíg meg nem formálom az akaratomat

Így nem azért jöttem, hogy választ adjak, hanem hogy kérdést, hiszen a válasz ott van a tarsolyodban

Legjobban éjszaka alvás közben vagyunk védtelenek

Ezért az a legjobb védelmünk, ha Jézus Szent Vérének, és Szűzanya Szeplőtelen Szívének védelmébe helyezzük magunkat

És mivel a nappaljaink is telve vannak tőlünk független körülményekkel, ezért azokban is az a jó, ha ugyanezt tesszük

Hogy attól kezdve ne történhessen semmi más, csak olyan, ami az előnyünkre válik

Isten mindenben Minden, és ezért ott van, ahol vagyok

Ott van, ahol vagy

Önmagát kínálja nekem értem

És másképpen nem vehetem magamhoz, mint az elhatározásomban

És senki más nem teheti meg sem a döntésemet, sem az áldozatomat

Belehelyezkedve az akaratába, elfogadva az áldozatát értem

És az nem kérdés, hogy elég érett vagyok e ehhez

Hanem az akaratom a kérdés

Így sem tessék-lássék módra, sem mást mutatva nem birtokolhatom

Hanem csakis a mérlegelésemben, és a döntésemben

Amiben a nagy elválasztóvonal az alázatom

Az értelmem nem alázatos, hanem hideg

A szívem adja a meleget a felismerésemhez

A szívem az, aki alázatos bennem, aki képes alázatossá tenni engem

Az alázatom lesz az, aki megmutatja a mellettem álló, és az engem váró Krisztust

És ugyan elhangzik, és sokszor elhangzik az engem megszólító Szó, Isten Szava

De hogy felismerem azt nekem elhangzónak, az már az én kérdésem, az akaratom kérdése

A felismerésemhez a körülmény adott, és várja a döntésemet

És ahogy már önmagában a felismerésem is tanúsít, úgy a megismerésem is telve tanúsággal, ami önmagában igazol

Hogy az az út hosszabb, amint megértem a felhívást, ami személyesen nekem szól abban, hogy „itt vagyok”

Vagy az az út, amiben attól kezdve kiküzdöm, hogy belépjek Sion hegyére, abban az első utamra ami jellemző az az értetlenségem, illetve sokkal inkább az értetlenségben maradásom akarata

És Isten amire vállalkozott velem szemben, hogy úgy értessen meg, hogy tiszteletben tartja az akaratomat, azt egészen biztosan nem irigylem el Tőle

És magamat sem irigylem, azt az utamat nem irigylem magamtól, amíg megértem, hogy amíg az értelmemben mérlegelek, abban nincs helye a szeretetnek

És mindazokat irigylem, akik a szívükbe nézve mérlegelnek, hiszen a szeretetben mérnek

És hegyeket döngethetek a hitemmel, de amíg nem a szívem nyilatkoztat ki a számomra, addig még nincs semmim

És habár teszem az irgalmat, de az értelmem indít, akkor még mindig az önösségem indítja a tetteimet

És habár az irgalmamban is legkisebb vagyok, de amit teszek, arra a szívem indít, megvan mindenem

Itt vagyok