Én megmondom őszintén, én nem hiszek a fénysebesség különbözőségében, Miért lenne különbség a sebességek között. Nem magyarázta meg egyikőtök sem.Ha valamennyít konyítanátok hozzá , meg tudnátok magyarázni. Szerintem nincs rá magyarázat. Ez egy baromság.
Miért reagáljak már, az elmúlt tíz évben legalább hússzor beírtad ezeket, és soha nem értetted meg, hogy miért szamárságok. Ezekkel kelsz, ezekkel fekszel, s ezeket viszed magaddal a sírba, mint iszugyi az atomisztikus gagyogását.
A fényközeg is csak egy elmélet. Még töbször át kell olvasnom csejk válaszát, de igen csak csodálkoztam, hogy honnan szedi ezeket,kilogokázza? A baj az, hogy csejk gondolkodása sem hibátlan.
"az anomalia nem anomalia, hanem a fenysebesseg napszakonkenti valtozasa. azt valaszolta, h eter bizonyitottan nincs es olyan elmeletet el sem olvas, ami ellent mond a relelmnek mert az csak koklerseg lehet. reszemrol ennyiben maradt. o meg kb egy evig szorakozott a 'hibajavitassal', majd roviden csak annyit irt, h amit kimert az nem lehetseges, mert ellent mond minden elmeletnek, azt meg nem hiszi el, h azok nem jok, ugyhogy segitseget ker a professzoraitol. azota csond. a lenyeg, h egy jol kondicionalt fizikus, aki azota lehet h le is doktoralt, akkor sem hiszi el, h a relelm egy hiba, ha maga meri ki. akkor mit varjunk masok meresevel kapcsolatban?
mint a vicc a kikapos felesegrol, akit rajta kap a ferje: 'de bela, most kinek hiszel, nekem vagy a szemednek!?' "
;-)
Köszönöm kedves cseik az 'eset-leírásodat', nagyon tanulságos... ! (annak, aki tanulni akar...! ;) ;-)
Két kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy 'az rendben van', hogy nem hiszi el, hogy a rel.elm.hibás elmélet, de 'nem volt annyi esze', hogy elgondolkodjon azon, hogy a Te 'felvetésedből' kiindulva, hátha felfedezhet valami originálisan újat ('természetesen' a rel.elm. 'keretein belül' ! ;), és ezért csinál egy grafikont a mérési eredményei, és "a fenysebesseg napszakonkenti valtozasa" 'egybevetésére', amiből esetleg ('megfelelően helyes', rendszer-khónpatibilis magyarázattal ! ;) idővel 'kijöhetne' neki egy 'nóbeldíj'..?! ;-/
A másik kérdésem pedig az, hogy azokat a mérési eredményeket közzé tette-e, ez a 'magán-rel.elm.-bizonyító' kutató ? Mert ha igen, akkor az 'opponens oldalnak' lehet egy ingyen bizonyíték a rel.elm. ellen, és az éter/"fényközeg" mellet... (már persze, ha 'a fenti' grafikonon ez 'meglátszik'... ! ;) ;-)
A férjem minden gombát ismer, de Amerikába felhívják a figyelmet arra , hogy Amerikában nagyon sok a hasonló gomba ,mint Európában, de nem ugyanaz, és hogy ne együk meg. A férjem a múltkor elment gombázni, de nekem nem ízlett, Csak megkostóltam, szerintem mérgezett, de nem lett tőle semmi baja.
eleg reszletesen irtam az eterrol az 'egy lehetseges egyesito elmelet' topikban, most csak osszefoglalom a lenyeget:
az eter a rugalmas haloszerkezetu reszecskek osszessege. (B reszecske) ezek kitoltik a teret, szorosan egymas melle simulva es anyaguk nyomott allapotban van, mint sok sok szivacslabda, mertekkel osszepreselve. ezen reszecskek anyagukban rezegnek, mintha sok sok, terhaloszeruen osszekapcsolt rugobol allnnanak. a feluletukon a rezgesek belenyomjak az anyagukat a szomszedos reszecskekbe es ezek a kis fogszeru nyulvanyok mint a surlodasi ellenallas akadztja az egymashoz kepesti elmozdulasukat.
a gravitalo tomeg megvaltoztatja a reszecskek suruseget es a koztuk levo surlodasi ellenalast. az objektumtol tavolodva egyre kisebb erohatas elegendo, h a reszecskek elmozduljanak egymas mellett.
ha egy objektum mozog, akkor az elmozdulni akaro B reszecskek kozott nyiroero jon letre. ott ahol ez a nyiroero nagyobb mint a B reszecskek kozotti surlodas, ott fog elmozdulni az objektumhoz tartozo eter a tobbi etertol.
a mozgo objektum maga elott, a sebessegevel aranyosan osszenyomja az etert, annak surusege itt nagyobb, mogotte pedig kitagul az eter, surusege kisebb. a ketto kozott meg van egy atmenet.
az em hullam sebessege az etert alkoto B reszecskek retegrol rettegre valo atadasaval terjed. (most csak igy egyszeruen a lenyeg, a mechanizmust nem reszletezem) vagyis az em hullam haladasi sebessege a B reszecske anyaganak rezgesi sebessegetol fugg, az pedig a B reszecske anyaganak surusegetol.
vagyis az em hullam (feny) sebessege mindig hozzaigazodik az eter rezgesi sebessegehez.
a mozgo objektum nem kelt fodrozodasokat az eterben, ugyanis az atomos anyag nem szigeteli le az etert!!!! az elektronok es atommagok maguk elott osszenyomjak, mogottuk kitagitjak az etert, (ezen hatasok adodnak ossze az objektumra nezve) azokat megkeruli az eter aramlas, ott vannak fodrozodasok, de a koztuk levo 'semmiben' siman tovaaramlik az eter, vagyis max atomi szinten lehetne turbolenciat keresni, maga az objektum, a sajat meretrendjeben szinte csak atszeli az etert. pont ugy, mint amikor egy teniszutovel kavarod a vizet.
gyorsulasnal kicsit mas, mert akkor 'atrendezodik' az eter nyomaseloszlasa. ebbol adodik a mozgo test tomegnovekedese es az, hogy gyorsitashoz kell ero, de az allando sebesseg fenntartasahoz nem.
folytatva a valaszt a tegnapi kerdesedre, egy konkret pelda, amit akarki le is ellenorizhet.
kovetem a resurcegaten egy nemet fizikus doktorandusz kiserletet. epitettek egy eszkozt ami allithato sebesseggel forgat egy 5 meteres kart, amin tetszoleges helyen rogzitheto ket atomora. (egyszer elsirta eredmenytelensegeben h tobbmint 5000 dolcsi volt darabja. a tobbi cucc sem az obibol rendelve.) tulkep egy elektronikus interferometer. ezzel akarta kimutatni a terido sodrodasat a fold korul. (ne kerdezd ertelmet, ez egy hibrid elgondolas, es szerintem baromsag. de nem is ez a lenyeg)
szepen kiszamolta h a mai elmelet szerint miket kellene mernie es lass csodat nem azt merte. es ami a lenyeg, h irtozatos szorassal voltak a meresi eredmenyek, boven tul a lehetseges meresi hibakon. gondolt gravitacios anomaliara, em sugarzasra. lecsereltek a vezetekeket es csatlakozokat meg specibbre. arnyekolta, foldelte stb. de csak nem mult el az ossze vissza eredmeny.
kozben megirtam neki roviden az en elkepzelesemet es h az anomalia nem anomalia, hanem a fenysebesseg napszakonkenti valtozasa. azt valaszolta, h eter bizonyitottan nincs es olyan elmeletet el sem olvas, ami ellent mond a relelmnek mert az csak koklerseg lehet.
reszemrol ennyiben maradt. o meg kb egy evig szorakozott a 'hibajavitassal', majd roviden csak annyit irt, h amit kimert az nem lehetseges, mert ellent mond minden elmeletnek, azt meg nem hiszi el, h azok nem jok, ugyhogy segitseget ker a professzoraitol. azota csond.
a lenyeg, h egy jol kondicionalt fizikus, aki azota lehet h le is doktoralt, akkor sem hiszi el, h a relelm egy hiba, ha maga meri ki. akkor mit varjunk masok meresevel kapcsolatban?
mint a vicc a kikapos felesegrol, akit rajta kap a ferje:
'de bela, most kinek hiszel, nekem vagy a szemednek!?'
"Például az áltrelt én csak tíz évvel ezelőtt kezdtem el tanulni, ötven éve azt se tudtam, eszik-e vagy isszák."
Szerintem most sem tudod. De ha még vagy 30 évig tanulod, akkor talán észreveszed benne a hibákat is. Persze ahhoz nem biflázni kellene, hanem elgondolkodni rajta.
Egyébként meg feleslegesen aggódsz miattam. A veszély inkább téged fenyeget. Én mindig fejből írom a szövegeimet, nem másolgatom, mint iszugyi.
Megint olyasmiről haladzsázol, amiről sejtelmed se lehet. Például az áltrelt én csak tíz évvel ezelőtt kezdtem el tanulni, ötven éve azt se tudtam, eszik-e vagy isszák.
És sohase másolgattam be ide mániákusan ismét és ismét ugyanazokat a szövegeimet. Ezt csak te szoktad, meg iszugyi csinálta, amikor már végképp becsavarodott. Vigyázz, mert te is így végezheted!
Nem kapcsolja ki a tömegvonzását,de akkor van egy saját étermezöje, Akkor föld a saját éterében kering az éterben. Nekem az a furcsa , hogy egy saját külön éterburka.Én ezt nem látom tisztán, valahol csak nem stimmel.
Ha a nagy tömegek magukkal viszik a "fényközeget", akkor Naprendszerben nagy örvényléseket és hullámzásokat keltenek ebben a "fényközegben" (az elvitt közeget helyét nyilván ki kell tölteni máshonnan a közegnek), aminek a hatását nyilván észlelnie kellene a csillagászati megfigyelések közben.
"Valójában ma már a Nemzetközi Csillagászati Únió (IAU) ajánlásai alapján áttértek a Geocentrikus Koordinátaido (Geocentric Coordinate Time – TCG) és a Baricentrikus Koordinátaido (Barycentric Coordinate Time – TCB) használatára. Ezek az idorendszerek már relativisztikus szemléletu idorendszerek és jelenleg ezek tekintheto a legtökéletesebb inerciaidoknek a Föld környezetében (TCG) és a Naprendszerben (TCB). Megjegyezzük, hogy a GNSS muholdak tudományos igényu pályaszámítása során felhasznált bolygó efemeridák (Development Ephemerides 405 - DE405) levezetésénél a TCB-vel egyenrangú idorendszert használt a NASA Jet Propulsion Laboratory. " (...)
.
"
Geocentric Coordinate Time (TCG - Temps-coordonnée géocentrique) is a coordinate time standard intended to be used as the independent variable of time for all calculations pertaining to precession, nutation, the Moon, and artificial satellites of the Earth. It is equivalent to the proper time experienced by a clock at rest in a coordinate frame co-moving with the center of the Earth [citation needed]: that is, a clock that performs exactly the same movements as the Earth but is outside the Earth's gravity well. It is therefore not influenced by the gravitational time dilation caused by the Earth. The TCG is the time coordinate for the Geocentric Celestial Reference System (GCRS).[1]
TCG was defined in 1991 by the International Astronomical Union.[2] Unlike former astronomical time scales, TCG is defined in the context of the general theory of relativity. The relationships between TCG and other relativistic time scales are defined with fully general relativistic metrics.
Because the reference frame for TCG is not rotating with the surface of the Earth and not in the gravitational potential of the Earth, TCG ticks faster than clocks on the surface of the Earth by a factor of about 7.0 × 10−10 (about 22 milliseconds per year). Consequently, the values of physical constants to be used with calculations using TCG differ from the traditional values of physical constants. (The traditional values were in a sense wrong, incorporating corrections for the difference in time scales.) Adapting the large body of existing software to change from TDB (Barycentric Dynamical Time) to TCG is a formidable task, and as of 2002 many calculations continue to use TDB in some form.
Time coordinates on the TCG scale are conventionally specified using traditional means of specifying days, carried over from non-uniform time standards based on the rotation of the Earth. Specifically, both Julian Dates and the Gregorian calendar are used. For continuity with its predecessor Ephemeris Time, TCG was set to match ET at around Julian Date 2443144.5 (1977-01-01T00Z). More precisely, it was defined that TCG instant 1977-01-01T00:00:32.184 exactly corresponds to TAI instant 1977-01-01T00:00:00.000 exactly. This is also the instant at which TAI introduced corrections for gravitational time dilation.
TCG is a Platonic time scale: a theoretical ideal, not dependent on a particular realisation. For practical purposes, TCG must be realised by actual clocks in the Earth system. Because of the linear relationship between Terrestrial Time (TT) and TCG, the same clocks that realise TT also serve for TCG. See the article on TT for details of the relationship and how TT is realised.
Barycentric Coordinate Time (TCB) is the analog of TCG, used for calculations relating to the Solar System beyond Earth orbit. TCG is defined by a different reference frame from TCB, such that they are not linearly related. Over the long term, TCG ticks more slowly than TCB by about 1.6 × 10−8 (about 0.5 seconds per year). In addition there are periodic variations, as Earth moves within the Solar System. When the Earth is at perihelion in January, TCG ticks even more slowly than it does on average, due to gravitational time dilation from being deeper in the Sun's gravity well and also velocity time dilation from moving faster relative to the Sun. At aphelion in July the opposite holds, with TCG ticking faster than it does on average." (...)
Itt csak az a probléma , hogy a haladás irányában, is van éter , ha egy bizonyos mennyiségű étert magához vonz, ebből az éterkötegből, mi lesz a haladás irányában lévő éterköteggel.
"Akkor annak az éternek a sebességét amit a föld magával, visz össze ehetne hasonlítani avval az éterrel amit nem visz magával, de ahhol a fény érezteti a hatássait."
A föld keringése során magával viszi az étert,Akkor annak az éternek a sebességét amit a föld magával, visz össze ehetne hasonlítani avval az éterrel amit nem visz magával, de ahhol a fény érezteti a hatássait. Ezt lehetne szerintem tovább ragozni, de szerintem ez valahol sántít.
