Lehet, hogy csak annyiban van igazuk, hogy nincs alapvetően baj a mennyezetfűtéssel, csak a lakók olyan komfortos padlót képzeltek el, ami csak padlófűtéssel érhető el.
Ezt ők úgy propagálják, hogy magában sz@r a mennyezetfűtés.
Ugyanúgy sz@r lenne a padlókomfort pl. cserépkályhával, mégis sokan arra esküsznek.
Nem az én boldogságom a kérdés, csak arra akartam rávilágítani hogy nálad 21 helyett 23°C-os lesz a padló ha rakatsz padlófűtést.
Az pont semmivel sem komfortosabb.
A gépészed nem ismerem nem minősítem, de biztosan megvan a házad pontos hőigénye, akkor fehéren-feketén ki lehet számolni hogy pontosan hány fokos padló, illetve menyezet tudja kifűteni.
Akkor vagy a gépészt vezették meg vagy a lakó volt hülye.
Mert feltételezve, hogy neki volt padlószigetelése, mennyezetfűtése, (+szellőztető), mégis hidegnek találta a padlót, neked meg nincs padlószigetelésed és mégis boldog vagy.
Nincs padlófűtésem, nincs szigetelve a padló, és mégsem kellemetlenül hideg.
AE házban, csak pár °C-kal melegebb a padló mint a levegő, ha nem fűtöd akkor meg azonos a hőmérséklete, tetőtérben pláne. Vagyis úgy tartja a szobát a beállított hőmérsékleten, hogy valójában te nem érzed melegnek, ezért mondtam hogy a komfortot nem növeli a te esetedben.
Menyezetfűtés mellett, meg főleg nem lesz melegebb a padló, egyszerűen nincs akkora hőigény.
Nekem a földszinten is és a tetőtérben is mennyezet fűtés van, lent a csempét meg kellett támogatni padlófűtéssel, de a tetőtérben a parketta 24 fokos minden rásegítés nélkül, annyit kap amit a mennyezet lesugároz és az elég.
A te esetedben a padlófűtés érezhető komfortot nem hozna, csak felesleges kiadás.
Akinek van padlófűtése az szereti hogy meleg a padló, de bármi mással fűtve hideg marad. Legyen az klíma, radiátor, konvektor vagy menyezetfűtés.
Ugyanakkot nálam a szigeteletlen padló a földszinten 1-2 fokkal hidegebb csak a levegőnél.
Emeleten, tetőtérben eleve melegebb lesz a padló, mert fűtött tér van alatta is.
Ráadásul AE házban ha már érezhetően langyos a padó akkor reménytelenül túlfűti a házat, menyezettel kombinálva meg pláne.
Földszintes házban azt mondanám csak padlófűtés, mert olcsóbb, egyszerűbb, de emeleten vagy tetőtérben, ha hűteni is akarsz vele, akkor elég a menyezetfűtés.
Akinek van mennyezetfűtése (csak mennyezet) az beszámolna a komfortról?
Mi csak mennyezetfűtést szeretnénk az alacsonyenergiás házunkba, de a fűtésszerelő és a gépésztervező is rá akar beszélni, hogy padlófűtés is legyen a komfort miatt.
Azt mondja a gépész, a hétvégén volt egy házban, és a tulajdonos panaszkodott a komfort miatt, a padló közelében nem az igazi a hőmérséklet. Azt hozzátette, nem tudom számít-e, hogy ott légtechnika is volt, igaz nálunk is lesz.
Eléggé elszálltunk a költségekkel szeretnénk itt-ott húzni a költségeken, de nem mindenáron.
Lemaradtak a képek, bocsánat. Mindegy. Az a gipszkartonos megoldás gyorsabb, de ott csak mögötte lehet párazáró fóliát alkalmazni, ha hütésre is lenne.
Van ugye ez az un. redszerlemezes megoldás a horganyzott 40x100-as lapokkal. Jómagam ezzel oldottam meg a szobákban. Egyenlöre csak a fali elemek üzemelnek, nem volt idöm a mennyezetet beüzemelni, de ezek is temperálják a szobákat így télen (még nincsenek készen). Pillanatok alatt meleg lesz a szobában. A fürdöben kész a mennyezet is. Olyan az ember érzése mintha a nap sütne a fejére mondjuk tavasszal. :-)
Jómagam a Zimentes osztókkal oldottam meg, helyem vot hozzá meg így leosztva terveztem meg a köröket. Van az a másik megoldás, ahol T leágazásokkal lehet pl. paneleket vagy köröket csatlakoztatni, de ott fontos, hogy a T leágazások közt mindenhol azonos távolságok legyenek (ugyanis a víz a rövidebb út felé venné magát).
Tetőtér beépítést készítünk, és szeretném megoldani a mennyezet hűtést/fűtést. Hely igazábol csak a ferde tetősíkokba és a fogópárok alatti vízszintes síkban van ennek kialakítására. Gipszkartonba ágyazott csövezésben gondolkozom. Melyik típust érdemes választani? A Pipelife rendszere tetszik a leginkább, de élőben nem láttam még, és árat sem tudok hozzá.
(A Ziment típusú hőelosztó paneles rendszer nem nyerte el a tetszésem, és a szerkezet sem úgy van kialakítva hogy alkalamas legyen hozzá)
Bármilyen véleményt/ tapasztalatot szívesen fogadok!
Ez a történet nekem is ismerős jópár évvel ezelőttről, ha egyre gondolunk.
A tulaj még rakott is fel mért adatokat, bizonyítani az "igazát", amiből szintén kiderült, hogy télen pont hűtött neki a vizes "rásegítés" stb. stb. szóval végül nem lett világmegváltás belőle.
Maga az ötlet alapjában nem rossz, csak ez így ebben a formában nem kivitelezhető (értelmesen).
Köszönöm a hozzászólásokat. Mindez egyébként egy épületgépész javaslata, aki elvileg látta is kidolgozva ezt a rendszert, igaz csak a neten...Ebből gondoltam,h utánakérdezek, de ezek szerint ez nem járható.
Nálam 20c-ra hőcserélőzött víznél is kb. 180l/óra kútvíz fogyott folyamatosan, szóval azt felejtsd el, hogy belemegy a falba és majd ott kering. Belemegy és a másik végén már jön is ki, folyamatosan. Napi kb. 3m3-el simán számolhatsz.
A párát csak komoly párazáró anyag tartja zárva, sem a fal sem a vakolat nem az, így párásodást nem gátol ezért vizesedni fog a fal, ha harmatpont alatti vízet engedsz bele...
A felületfűtés egyik alapszabálya, mivel elég jól "elföldeled" 1kör=1cső(egész) ezt a KPE csővel nehezen oldod meg... ahány kötés annyi hibalehetőség a KPE vízvezetékcső pedig nem szeret kanyarodni... + nemhiába csinálják vékonyabb csövekkel (max 16-os).
Így sajna ez a dolog, ebben a formában több sebből vérzik...
Nyáron, ha az a ~12 fokos víz keringene időszakosan, azaz pl 2 órán át kering (közben nyilván melegszik) és 2 órán át nem (hagyva időt a "párátlanításra")?
Illetve kérdéses számomra, hogy a falba berakott és ott habarccsal rögzített, majd szigetelőanyag-ragasztóanyaggal is fedett csövön hogyan csapódik le a pára, azaz az hogy jut oda? lakótér felől meg kb 40cm falazat fékezi a párát. A dübelezést nyilván jól átgondoltan lehetne csak megoldani. A külső falra meg nem tervezek bármit is felfúrni, de ha mégis, egy pontos rajz, ami a kivitelezéskor készül, segíthet abban, hol is futnak a csövek.
Direktben a kútvizet nem szabad a falba engedni, túl hideg, párásodási problémák lesznek. Télen sem tudsz fűteni vele, mert a szigetelés miatt a víz lesz a hidegebb, nem a fal. Meg mit kezdesz akkor napi több m3 vízzel, télen nem tudod ellocsolni. Ha kívülről csövezed a falat és rászigetelsz, oda később (akár 20-30 és múlva) bármit felfúrni orosz rulett. Ha meg dübelezni fogjátok a szigetelést, akkor már egyből probléma. Szóval én többszörösen is elvetendő ötletnek tartom. Egyébként nekem kútvizes mennyezethűtésem van, nagyon jó dolog, de egy hőcserélővel kb. 20c-ra van beállítva a keringetett víz hőmérséklete és nem direkt a kútvíz megy a mennyezetben.
szerintetek meg lehetne oldani a következőt (ha igen, hogyan?) és lenne értelme?
Kúttal rendelkezem. A ház most esik át teljes felújításon. Kívülről is kap 12-15cm hőszigetelést. Az merült fel, mi lenne, ha a ház homlokzata (elsősorban az udvari, napos fele) fala (mint a padló/fal fűtésnél) ki lenne marva/vésve és ebben az árokban a kút vize egyszerű kpe-csőben lenne áramoltatva, így megvalósítva nyáron a hűtést, télen a fűtést. Az egész csővezetékrendszer a falban lenne, rávakolva majd menne rá a szigetelőanyag. Láttatok már ilyet, hallottatok ilyenről?
