A jelenleginél magasabb koncentrációk esetén a fekete görbe lényegében vízszintes, ami azt jelzi, hogy a sávmag telített. A magközeli régiók (zöld és ciánkék görbék) a növekedés lassulását mutatják, de legalább 105 ppm CO2-keverési arányig telítetlenek maradnak. A sávszárnyak (kék és rózsaszín vonalak) még akkor is messze vannak a telítettségtől, amikor közel tiszta CO2 légkörhöz közelítünk.
Lényegében ez a csajszi előadásának az összefoglalója is: az IPCC hivatalos álláspontja.
El kell hogy szomorítsalak a sztratoszférával. Ütközöl az IPCC véleményével. Egyébként ennek a megjósolására adták a Nobelt. Amennyire jól emlékszem. (japán csóka)
a nagyobb optikai mélység a sáv közepén azt jelenti, hogy a légkörnek az a szintje, ahonnan a legtöbb sugárzás eléri az űrbe, feljebb került a sztratoszférába, ahol a hőmérséklet a magassággal együtt nő (megjegyzendő azonban, hogy a sztratoszférában a megnövekedett CO2-koncentráció alacsonyabb hőmérsékletet eredményez, ami ellensúlyozza a sáv közepén megnövekedett kibocsátást). Nagyon magas CO2-koncentráció esetén a piros görbe e hatások erősödését mutatja: a sávközép nagyobb kibocsátást produkál, de a sávszárnyak többet nyelnek el. A vörös spektrum másik szembetűnő jellemzője, hogy a CO2 10μm körüli kisebb sávjai (a 9,6μm-es O3-sáv két oldalán) jelentős reakciót mutatnak. A besugárzás csökkenése a 15μm-es sáv szárnyaiban és a 10μm-es sávokban kompenzálja a sáv közepén bekövetkező növekedést. A következő szakaszban megvizsgáljuk, hogy ezek nettó hatása hogyan befolyásolja az éghajlat CO2-sugárzási kényszerét.
Akkor valaki hazudik vagy nem ért hozzá. Szerinted melyik?
A CO2 RF-jét a jelenlegi helyzethez képest a koncentrációk széles skáláján számoljuk ki a fentiekben ismertetett feltételek és sugárzásátviteli kódok alkalmazásával. A CO2 keveredési arány tizenhét értékét használjuk, a nullától a jelenlegi érték 1024-szereséig, ami egy körülbelül 40% CO2 -ból álló légkört jelent. A 6(a) ábra piros görbéje mutatja az RF értékeket a CO2 térfogati keveredési arányok esetében 2000 ppmv-ig. A jelenlegi légkörből az összes CO2 eltávolítása -38Wm-2 RF értéket eredményez (mint az 1. táblázat alsó sorában). Az RF meredeken növekszik, ahogy a CO2-koncentráció a nulláról emelkedik. Magasabb koncentrációknál a növekedés mértéke fokozatosan csökken, de mindig pozitív. A 6(b) ábra a 6(a) ábrát nagyobb keverési arányokra és a keverési arány logaritmikus koordinátájára terjeszti ki. Látható, hogy körülbelül 30 és 800 ppmv között az RF lineárisan növekszik a log(keverési arány) értékével, ami az ismert áramviselkedést mutatja, de magasabb koncentrációknál az RF meredekebben kezd növekedni.
(Tehát itt azt próbálják kihozni egy modellel egy még nem létező koncentrációra, hogy minél többet adunk hozzá, annál nagyobb lesz az RF.)
A klímaváltozás miatt felértékelődött a sarkvidék szerepe. Köztudott, hogy a felmelegedés hatására olvad a sarki jégsapka. Az 1980-as állapothoz képest a felére csökkent.
Az útvonal fontossága mellett tovább emeli a tétet, hogy jelentős kőolaj- és földgázlelőhelyeket sejtenek ezen a területen.
A rengeteg ütközéstől megnyílnak újabb elnyelési sávok. Biztosan létező jelenség, kicsit erőltetettnek érzem, mikor már az ókori egyiptomiak is a Napot imádták, most meg senki nem foglalkozik vele.
Miskolczi is ilyen sugárzásátviteli programmal kísérletezhetett a témában, lehet érdemes lenne újranézni az előadását.
Amikor az alap telítődés kiad egy normál ÜH-t, akkor nem hinném, hogy túl jelentősek lennének ezek a plusz sávok.
A napi időjárási tapasztalatok nem igazolják őket. Már 100 éve várjuk a totális felmelegedést, de csak nem akar jönni.
Aztán gondol egyet a Nap, és megint elbújik fél évszázadra. Akkor mi lesz az oldalszárnyakkal?
--
Az üvegházhatás a Földön azt eredményezi, hogy a felszíni középhőmérséklet 255 K (-18 °C) értékről, amelyet légkör nélkül, sugárzási egyensúlyi körülmények között érne el, a jelenlegi 287 K (+14 °C) megfigyelt szintre emelkedik. Ebben a tanulmányban az infravörös sugárzás légkör általi elnyelésének és kibocsátásának számításait használtuk fel annak vizsgálatára, hogy a spektrum különböző részei és a különböző légköri gázok hogyan járulnak hozzá az üvegházhatáshoz. A legerősebb vízgőz-elnyelés a kb. 17μm-nél hosszabb és a kb. 8μm-nél rövidebb hullámhosszú spektrális sávokban jelentkezik. A CO2 legerősebb abszorpciós sávjai a 15μm és a 4,3μm sávok, amelyeket a 10μm körüli gyengébb sávok követnek. A CO2 15μm-es sávja a feketetest-függvény csúcsához közel, a Föld légkörére és felszínére jellemző hőmérsékleten fordul elő. Történetesen ott is előfordul, ahol a vízgőz elnyelése gyengébb, és így kulcsszerepet játszik a Föld légkörében az infravörös sugárzás átvitelében.
A CO2 4,3μm-es abszorpciós együtthatója a legerősebb az infravörös tartományban, de ott található, ahol a sugárzás intenzitása sokkal gyengébb. Így, bár a felső légkörben szerepet játszik, ez a sáv a földi üvegházhatás szempontjából nem fontos. A nagyon nagy spektrális felbontású számítások és a gázok abszorpciós tulajdonságaira vonatkozó legkorszerűbb adatok felhasználásával azt mutatják, hogy a légköri CO2-koncentráció nullától való emelkedésével a teljes (pillanatnyi) RF először nagyon meredeken nő, de a növekedés üteme mérséklődik, így a kb. 30 és 800 ppmv közötti koncentrációk esetében az RF a log(keverési arány) arányában nő. Ez a helyzet a mai légkörben, ahol a koncentráció 389 ppmv és a teljes RF körülbelül 38 Wm-2. Nagyobb koncentráció esetén azonban a növekedés mértéke logaritmuson felülivé válik. Ennek az az oka, hogy míg a 15μm-es sáv közepe telítődik, addig a sávszárnyak és különösen a 10μm-es sávok dominánssá válnak a sugárzási hatások meghatározásában - és ezek még közel sem telítődtek el. Arra a következtetésre jutottunk, hogy ahogy a CO2 koncentrációja a Föld légkörében tovább emelkedik, nem fog telítődni a sugárzás elnyelése, és így nem lehetünk elégedettek az éghajlat további felmelegedésére vonatkozó potenciálját illetően.
"a globális felmelegedés oka még mindig vitatott."
Nem vitatott. Csak vannak makacs tagadók, akik vitatják mindenféle mondvacsinált érvvel.
Pont ugyanúgy nem vitatott a globális felmelegedés oka, mint ahogy nem vitatott az evolúciós törzsfejlődés se, hiába van egy maroknyi vallásos bolond, aki tagadja.
Ez az egész téma még kutatás alatt van, nem véletlen a 3000 oldal. Miskolczi is ezzel foglalkozik. A helyzet az, hogy ha van melegedés, akkor nem tudják mitől. A CO2 elég egyszerű gyanúsított. Még semmi sincs bizonyítva, de már elítélték.
900 000 ppm-nél mit mutat a Modtran?
----
Csak egy példa:
Ez a munka a szén-dioxid által kiszélesített metán infravörös elnyelését vizsgálta, amely hozzájárulhat a CO2-dominált légkörök sugárzási költségvetéséhez.
a javasolt modell képes pontosan ábrázolni a CO2-vel való ütközések által kiszélesített metán elnyelését a vonalközpontoktól a távoli szárnyakig.
Az ÜH gázok eleve kétféleképp cserélnek energiát, forgással és rezgéssel, ami különböző energiaszinteken valósul meg. Ráadásul a kibocsátott energia hullámhossza függ a megfigyelő (felszín/világűr) szempontjából a molekula mozgásállapotától is.
Ez a három tényező változik minden ütközéskor, amikor az ÜH gáz más, többnyire inert molekulákkal találkozik. Könnyen belátható, hogy a kibocsátott sugárzás energiája, sem fázisa nem lesz azonos teljesen az elnyeltével, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kiszélesedik a spektrum szélessége.
a globális átlaghőmérséklet 1900 óta bekövetkezett körülbelül 0,8 ± 0,1 °C-os emelkedése - okai nem olyan nyilvánvalóak, mint ahogyan azt néhány közelmúltbeli tudományos publikáció és a népszerű média sugallja.
Farkast kiáltanak, miközben még csak feltételezések és modellek vannak.
Ez egy orosz rulett. Az IPCC azt mondja töltve van a fegyver, a szkeptikusok szerint vaktöltény és mi a gyerekeink homlokához szorítva huzigáljuk a ravaszt, mert így kényelmesebb.
Mindkettő eléri a 220 Kelvines határt, de a W szára fönt, ahol az energia nagyrésze áramlik, szétnyílik, szélesebb sávban nyel el.
Megtisztítva a többitől látványosabb.
Egyébként már 2 ppm-nél is majdnem telített, de nagyon szűk sávban. Viszont jól megfigyelhető, hogy az alsó, melegebb, sűrűbb légkörben már 2 ppm-nél is szétnyílik az elnyelési spektrum (az ábrán a felső rész reprezentálja).
Farkast kiáltanak, miközben még csak feltételezések és modellek vannak.
--
Bár a globális felmelegedés erősen befolyásolja az ember életét, a globális felmelegedés oka még mindig vitatott.
Ebben a munkában a troposzféra légkörében a hőátadás alapvető és mennyiségi vizsgálatához használt szén-dioxid abszorpciós együtthatókat szisztematikusan meghatározzák. Az abszorpciós együtthatókat a különböző sávokban az exponenciális széles sávú modellből számítják ki, a hőmérsékletprofil a hővezetési és sugárzási egyenletek megoldásával kapott hőmérsékleti profil segítségével. Ez a tanulmány az üvegházhatás és a globális felmelegedés jelenségeinek első lépésben, alapvető és szisztematikus megértését biztosítja.
Ez a munka tehát egy alapvető és szisztematikus, instacionárius, egydimenziós hővezetési-sugárzási modellt javasol az exponenciális széles sávú modellel együtt, hogy megjósolja a szén-dioxid koncentrációja, hőmérséklete, optikai úthossza és a sugárzással korrelált paraméterek által befolyásolt abszorpciós együtthatókat a troposzféra rétegében a 15, 4,3, 2,7 és 2 μm-es sávokban.
a kibocsátott sugárzás energiája, sem fázisa nem lesz azonos teljesen az elnyeltével, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kiszélesedik a spektrum szélessége.
A csajszi is erről regélt..
Viszont ha 15 mikron lecsökken 10 mikronra, az már az O2 sávja. Ettől melegedik a levegő.
Ahogy mondod. A telítődés, a nem jut ki azonban nem azt jelenti, hogy semmi nem változik a koncentráció növekedésével.
Az ÜH gázok eleve kétféleképp cserélnek energiát, forgással és rezgéssel, ami különböző energiaszinteken valósul meg. Ráadásul a kibocsátott energia hullámhossza függ a megfigyelő (felszín/világűr) szempontjából a molekula mozgásállapotától is.
Ez a három tényező változik minden ütközéskor, amikor az ÜH gáz más, többnyire inert molekulákkal találkozik. Könnyen belátható, hogy a kibocsátott sugárzás energiája, sem fázisa nem lesz azonos teljesen az elnyeltével, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kiszélesedik a spektrum szélessége. A hatás tehát így jelentkezik a koncentráció növekedésével. A telítődés egyre szélesebb sávban valósul meg.
A széndioxid sugárzási kényszere nem vita tárgya, éppen mert elég jól számolható a fizikája. Az IPCC ugyanúgy számolja, mint a megrögzött klímaszkeptikusok. A különbség az éghajlati kényszerben van, ami azt jelenti, hogy mennyire érzékeny az éghajlat a CO2 sugárzási kinyszerére.
Az IPCC szerint a visszacstolások fölerősítik, mintegy ötszörösére a CO2 önmagában nem kritikus melegítő hatását.
Viszont a telítődés már 100 ppm-nél létrejöhet (Sr graf-ja), így hiába tolsz még be 1000 ppm-et, több hőt már nem tud megfogni. Tehát elindul egy 15 mikronos foton, és már 100 ppm-nél sem jut ki az űrbe. (és ez csak 1 ezrelék légkör szinten) (tintás kísérleted a homályossággal)
Erre mondta
- a csajszi 3x is az IPCC-s könyv alapján, hogy a CO2 telítődés már az 1800-as években is megvolt.
- Miskolczi: ha van melegedés, az nem a CO2 miatt van.
- ELTE: gyenge ÜH hatás.
- Ónodi: dupla ppm esetén 100 év múlva esetleg +0,6 fok átlaghő. (észrevehető hatás nélkül)
- Én: napi időjárás semmiben nem különbözik a 100-300 évvel ezelőttiektől. Biztosan melegszünk? Ha igen, ez hogyan választható el a Maunder utáni "erősebb" Naptól?
Viszont kb. 3x említi, hogy a CO2 melegítő hatása már az ip. forr. kezdetén telítődött. (Sr graf.) Máma már nem melegít tovább. Ezt mondjuk tapasztaljuk is. Sokszor sikerült ismételni 60-80 éves hőmérsékleti "rekordokat". Mindezt az IPCC potentát mondja a mamutölő jelentésében.
Abban igazad van, hogy órákig marad a légkörbe a talajból kisugárzott hőenergia.
Ezt a fizikai jelenséget ki is használjuk, hiszen leszigeteljük a lakásunk határóló felületeit (az 1 bár nyomású meleg levegővel, amit a hőszigetelő anyagba csapdáztunk, néha elcsodálkozom, hogy miért nem terjed el a széndioxidot csapdázó hőszigetelés- ja és árulnak mostanába hőszigetelő festéket is, ami max. 500micron vastagságú és az is valamilyen gázt csapdázott, ezért lehet, hogy létezik egy olyan gáz- aminek nagyon kis mennyiségének is nagy hőszigetelési képességei vannak), hogy hosszabb ideig maradjon a szobákba az IR hősugárzás, amit beletolunk a fűtéssel.
Csakhogy:
Legyen a légkör 90%-a a troposzférában, ami 10-12 km magas.
Ha a légkörből a széndioxiodot összegyüjtenénk a talaj felett (1 bár nyomáson), akkor 3 méter magas réteg lenne.
Ha a vízpárát, akkor kb. 300-400 méter magas lenne. Ez nyilvánvaló, mert a széndioxod és a vízpára légköri koncentráció között 4 nagyságrend a különbség.
Az is kérdéses, hogy mennyi hőenergiát sugároznak egyenként vissza az üh hatású gázok a talajra- ha az egyikből sokkal több van mind a másikból és a sugárzás szóródik is.
Hiszen Te írtad, hogy a rövidhullámú sugárzás szóródása miatt látjuk sárgának a Napot.:) Nagy szerencsénkre.
Mondtam, hogy végül egymásra találok. Egy olyan vastag könyvet akart 20 perc alatt bemutatni, amivel mamutra lehet vadászni az erdőben. A szerzője benne volt az IPCC jelentés elkészítésében is.
