A klímaváltozási aktivizmusáról ismert Mark Zuckerberg bemutatja új, 300 millió dolláros megajachtját. Zuck 287 láb hosszú megajachtját négy MTU dízelmotor hajtja, és 24 csomós csúcssebességre képes.
A mi "fánk" a kőolaj és a földgáz. Éppen úgy próbálják sokan negligálni a civilizációnkat fenyegető veszélyt, mint annak idején a maják tették. A jelek azt mutatják, hogy éppoly kegyetlenek is vagyunk, semmi nem változott, megismétli magát a történelem?
Ha az AMOC visszalassul, mint az 50-es években, akkor a nyarak is hűvösek lesznek. Márpedig az AMOC lassulását észlelik. Nem lesz olyan, hogy nyáron gyorsul az AMOC, télen meg lassul.
Tehát a telek lesznek nemcsak hogy simán hidegek, de kifejezetten zordak, időnként szibériai-kanadai jellegűek, míg nyáron óriási hőhullámok és hatalmas aszályok várhatók, időnként nagy viharokkal és felhőszakadásokkal megspékelve.
Egy aránylag új, de számadatokkal és számításokkal keményen alátámasztott elmélet szerint az ún. észak-atlanti bukóáramlás (angol betűszóval AMOC) nagy valószínűséggel a 2060-as évek környékén le fog állni.
Ez a jelenlegitől radikálisan eltérő éghajlatot fog eredményezni Európában, leginkább annak nyugati, északnyugati és északi régióiban, de a változás a Kárpát-medencében is érzékelhető lesz.
A telek kicsit olyanok lesznek, mint az ún. "kis jégkorszak" csúcspontján, a 17. sz. második felében, vagy még annál is zordabbak.
A nyarak viszont elviselhetetlen hőhullámokat hozhatnak, amellett időnként óriási felhőszakadásokat és villámárvízeket.
Részletek ebből az interjúból, amit a téma magyarországi kutatójával, Molnár László meteorológussal készítettek:
„Olyan teleink lesznek, hogy újra befagy a Duna, nyáron viszont 45-48 fokos hőségektől fogunk szenvedni”
A Ditlevsen-házaspár elmélete az észak-atlanti bukóáramlás közeljövőben várható leállásáról - amit a magyar nyelvterületen Molnár László 24.hu-s interjúja tett közismertté - volt már itt téma?
Bizony. Ha a szántóföldi (napérlrelte) időszakos paradicsom árába beleszámítjuk az üvegházi termesztésű paradicsom termesztéséhez szükséges üvegház és a fűtéshaz használt tüzelőanyag árát is, akkor rögtön kiderül, hogy a szántóföldi paradicsom a legdrágább.
Konklúzió: Nem érdemes a drága szakaszos szántóföldi paradicsommal vacakolni, termesszünk olcsó fosszilisparadicsomot!
Gyakran számolnak be arról, hogy az olyan nagy, feltörekvő ipari hatalmak, mint Kína, India, Indonézia és Banglades egyre több villamos energiát termel nap- és szélenergiából. Ezek az országok azonban sokkal több villamos energiát állítanak elő szénből. TavalyKína több villamos energiát termelt szénből, mint nap- és szélenergiából. India pedig háromszor, míg Banglades 13-szor több villamos energiát állított elő szénből, mint zöld energiaforrásokból. Indonézia esetében pedig elképesztő mértékű, 90-szeres a különbség. Ha a nap- és szélenergia valóban olcsóbb lenne, akkor ezek az országok miért nem használják nagyobb mértékben ezeket az energiaforrásokat? Mert a megbízhatóság fontos szempont.
Szerinted hogyan jön ki Manabének és Möllernek "körülbelül 2,3C", mikor a Nap 1300W-ja alakít ki 15 fokot? A CO2 +3W-ja hogyan okozhat +1-2 fokot, duplázás esetén. (de az még 70 év múlva lesz) Miért beszélnek már most 1,5 fokról, mikor szó sincs ilyesmiről.
Ráadásul már tudunk a Nap 1-3W-os (akár éves) ingadozásairól, amiről még Möllerék még nem tudtak.
Napminimum dekádban pontosan megfigyeltek egy hiátust, miközben legalább 10ppm-mel növeltük a kibocsátást.... most akkor mi melegít 50-60 éves ciklusokban?
Nagy vonalakban az történhet, hogy a trópusi cellák most északabbra tolódnak, ezért olvad a sark és nem a Co2 miatt. (legutóbb 2 hete volt emiatt rekord meleg, még be is mondták, nem a co2 miatt.)
Most a "nyár" forró és csapadékos, a "tél" hűvös és száraz.
Amikor megtörténik a váltás, a sarki légtömegek fognak délebbre húzódni. A tél hideg és csapadékos lesz, ekkor lehet lapátolni a havat, építeni a hóemembert, sok hóvihar lesz a híradókban, az utak mellé hófogókat raknak (tudja valaki mi az?).
A nyár hűvös és száraz lesz. A híradókban aggódnak az öntözés hiánya miatt.. (már vagy 200 éve, aztán valahogy mindig fordul az időjárás, jön egy kis eső, így senki nem foglalkozik vele.)
Möllernek ennyi jött ki, erre odaírja a végére, hogy a CO2 nem klímajátékos. Ezek szerint ha létezik a 1,5 fok, akkor azt nem veszik kritikusnak a kutatók.
Ráadásul ez csak bizonyos páratartalmak esetén érvényes. Magában már nem is tud labdába rúgni 0,04% CO2?
