Mivel az IR-sugárzás („hősugárzás”) abszorpciója mennyiségileg a Bouguer-Lambert-Beer-törvényt (e-funkció) követi, léteznie kell egy „lebegő határértéknek”, amely felett az abszorber koncentrációjának növelésével az a elnyelés nem növekszik jelentősen, vagyis a t transzmisszió a nullához közelít (1. ábra).
léteznie kell egy olyan („lebegő”) koncentrációtartománynak, amely felett a CO2 koncentráció növekedés már nem okoz légköri többlet üvegházhatást. Én ezt „telítettségnek” nevezem, ami, ha egyre apróbb részletekbe megyünk bele, valójában nem létezik.
1995-ben Jack Barrett angol kémikus a Spectro Chimica Acta című folyóiratban rámutatott, hogy az üvegházhatás már régóta „telített”, és ezzel heves vitát váltott ki[3] [8], [9], [10], [11]. Az IPCC akkori elnöke és későbbi társelnöke, Sir John Houghton a kiadvány megjelenése után felhívta Barrett-et, és követelte, hogy vonja vissza a publikációját. Sir Houghton tájékoztatta az Imperial College vezetőségét is, ahol Barrett akkoriban dolgozott. Azonnal eltiltották az üvegházhatással kapcsolatos további kritikus publikációktól, következményekkel fenyegetve [35].
De ezt jobban látják a műholdról 15 mikronnál. Mit mond a Modtran, miért az oxigén 10 mikronos sávjában van hőmérséklet visszatartás, ha duplázzuk a CO2-t? Vagy rosszul láttam? Lehet, hogy 15-nél is volt a CO2-nél, de ott mintha csak kisebb.
Esetleg mérd meg a co2 golyók átlagos távolságát a teljes légkörben. Ez hogyan viszonyul a 15 mikronhoz? És akkor Sr grafikonja még sehol sincs.
Ha 150 év alatt tényleg melegedtünk 1 fokot, akkor e mellé le kellene tennie az IPCC-nek, hogy ez napi szinten miben különbözik a 200-300 évvel ezelőtti időjárástól. Az sovánka magyarázat, hogy mostanában főleg nyáron vannak nagy viharok.
A 70-es években meg télen voltak nagy hóviharok, a nyarak pedig szárazak. (most a tél száraz.) Ennek nem sok köze van a co2-nek. (biztos sokan emlékeznek még a hóátfúvásos tv-híradókra, az út mellé kitett hófogók képére, és a nyári szárazság riportokra.)
Ez az "évszak rotáció" nem csak 1990 óta van, mint ahogy először feltételeztük. Több példát hoztam 100-200 évvel ezelőtti jelentésekből is erre.
Ilyet nem tud a CO2, csak a napciklus és a Ninó család. A Ninót azért nem tudják előre jelezni a kutatók, mivel a napciklust sem tudják. A Ninó család követi a napciklust, és nincs tekintettel az ember által kitalált évszak-határokra.
Semmi meglepő nincs egy januári meleg esőben, és egy júniusi hóesében.
Ki emlékszik még a tavaly augusztus eleji sarki hidegbetörésre egy nagy forróság után? kb. 20 fokos csökkenés volt 1 nap alatt. Semmi meglepő nem lett volna abban, ha havazik is egy óráig...
Látom nem akaródzik végigvonni a gondolatsort, amit felhoztál.
Tehát van ugye egy átlátszó üveglapunk, amit négy festékpötty piszkít be.
Nem sokat számít a kilátás tekintetében.
Csakhogy ez egyetlen, kétdimenziós atomi réteget jelenít meg. A levegőnek pedig térbeli kiterjedése is, tehát a légoszlopon keresztülnézve számtalan "üveglap"-on kell áttekintenünk, és mindegyiken ott az a fránya négy szeplő.
Ha ezt az ábrát egy négyzetméteresnek tekintjük, akkor egy méter vastagon 100 ilyen üveglap (réteg) sorakozik egymás mögött, csak annyiban különböznek, hogy a pöttyök máshol vannak. Ez ugye összesen 400 pötty a 11 ezerből, egy méteren.
Tíz méteren... tehát egy háznyi magasságon már négyezer pötty állja útját a tekintetnek, közel felén már nem látsz keresztül.
30-40 méteren belül garantáltan elzárja teljesen a kilátás útját és a világ teteje ennek ezerszerese... ennyit jelent az a százalékban ki sem fejezhető mennyiségű CO2 pötty az infravörös sugárzás számára.
Innen lehet kiindulni, létezik-e ÜH hatás, vagy csak az alarmisták találták ki.
Valószínűleg a rózsaszín terület miatt. A víz már elfedi a nagyobb részt. Akkor erre kérdezem meg, hogy +2 ezrelék CO2 esetén mekkora hőmérséklet marad bent a házban, amit nem mos el a konvekció? Így már érthető az ELTE szűkszavú magyarázata. Nekik itt nincs semmi látnivaló, újdonság.
A végén az IPCC hivatkozás hiteltelenné teszi. Közben még senki nem reagált Sr grafjára, pedig baromi egyszerű.
Komolyan szeretném már látni a +1,5 fok hétköznapi hatását, mert amit most tapasztalunk, az volt 300 éve is, és valószínűleg előtte is. Ezt jelen pillanatban nem nagyon tudjátok cáfolni.
Sr grafja vs IPCC 3000 oldala. (amikor belökték itt ezt a 3000 oldalt, már akkor is megemlítettem, hogy az igazság elférne egy A4 oldalon is, ezért gyanús. Pedig akkor még el sem merültem a témában.)
"úgy számolják a hatását, hogy minél több párolgás, annál kevesebb felhő,"
Akkor ezt vagy qrvára elb@sszák, vagy te tudod rosszul.
A víz fázisdiagramja majdnem szögegyenes határvonallal rendelkezik a gőz és a víz/jég fázis között. Ez pedig arra mutat, hogy csak magasság (ebből eredő hőmérséklet csökkenés) kérdése hogy az elpárolgott víz fényvisszaverő felhőket alkosson.
Ha erősebb a párolgás, akkor esetleg magasabbra kell a vízgőznek feljutnia, de ha feljut, akkor kicsapódik vagy aeroszol cseppekbe vagy jégkristályokba, és felhőt fog alkotni. Ami meg visszaveri a beérkező napfény jó részét.
...a felmelegedés szempontjából a légköri víz plusz-mínusz hatása nagyjából kiüti egymást.
Bár ellenkezőleg hatnak, mégis úgy számolják a hatását, hogy minél több párolgás, annál kevesebb felhő, tehát a kalkulációban nem kiütik, hanem erősítik egymást.
Magyarul minél jobban melegszik az éghajlat annál kisebb a felhőfedettség ami visszaveri a napfényt....
A vízpára a legfontosabb ÜH gáz, hatszor nagyobb a klímakényszere, mint a széndioxidé, még sem számolnak vele arra hivatkozva, hogy önállóan nem létezik, ~10 naponta kiürül a légkörből.
a CO2 molekula a gerjesztéssel kapott hőmennyiséget nanoszekundumokon belül leadja környezetének, az O2 és N2 molekuláknak. Az így kapott energiatöbblet pedig azt eredményezi, hogy az O2 és N2 molekulák melegednek avval az energiamennyiséggel, amelyet a CO2-molekuláktól kapnak. A meleg levegőfölszáll, helyére pedig hideg száll le.
Megjegyzem: a vízgőzt azért nem veszik figyelembe a globális felmelegedés tárgyában, mert míg maga a H2O molekula a felszín felől érkező hősugárzást blokkolja, a felhőként kicsapódott víz viszont a Nap felől érkező besugárzást veri hatékonyan vissza. Osztunk-szorzunk, és kijön, hogy a felmelegedés szempontjából a légköri víz plusz-mínusz hatása nagyjából kiüti egymást. Eltekinthetünk ettől.
De akkor hol nyel el, mert 15 mikronnál már a víz elfedi. Mi a helyzet ezzel a Modtranos oxigén sávval? Miért itt mutat melegedést, ha duplázzuk a CO2-t?
"A CO2 molekula visszasugározza az abszorbeált energiát a Föld felszíne felé, és evvel azt fölmelegíti." – mondják a klíma rögeszmések.
"Hamis."
Azért hamis, mert ilyet nem mondanak, még a legrögeszmésebb klímarögeszmések sem, csak rájuk fogják a másik oldal klímarögeszmései, hogy legyen mit cáfolniuk. :-)
A CO2-molekula a 4-50 µm tartományú IR-sugarakból csak a 4,3 µm és a 15 µm körüli hullámhosszú sugarakra reagál.
(Ez a rajzon is látszik, tehát jónak tűnik.)
"A CO2 molekula visszasugározza az abszorbeált energiát a Föld felszíne felé, és evvel azt fölmelegíti." – mondják a klíma rögeszmések.
"Hamis."
a CO2 molekula a gerjesztéssel kapott hőmennyiséget nanoszekundumokon belül leadja környezetének, az O2 és N2 molekuláknak. Az így kapott energiatöbblet pedig azt eredményezi, hogy az O2 és N2 molekulák melegednek avval az energiamennyiséggel, amelyet a CO2-molekuláktól kapnak. A meleg levegőfölszáll, helyére pedig hideg száll le.
Lehet, hogy a Modtran ezért operál az O2 sávjával?
----
Ha felnézünk az égre, vagy akár körbenézünk, 1 m2-en ezt látnánk, ha meg tudnánk különböztetni szemünkkel a molekulákat: A piros pontok a CO2-nek, a kék mezők a víznek felelnek meg. A különböző kék színárnyalatok utalnak a víz különböző halmazállapotaira.
