Új építésű ház (monolitfödém) esetén a mennyezetfűtés csöveit a födémben, vagy a födém alatt vakolva érdemes vezetni ? A födémben való elhelyezéstől tartok kicsit, mivel ha bármi baja van, akkor a födémet kell megvésni a hiba feltárásához, a vakolt verziónál pedig állítólag a vakolat fog repedni egy idő után.
A Qualitherm oldalon láttam képeket a fűtéscsövek födémben való elhelyezéséről, de nem tudom mennyire elterjedt (és bevált) ez a gyakorlat.
Nem hittem, hogy nálam is működne ez a 30 fokos fűtővíz. (Féltem hogy a kazán állandó ki-be kapcsolása elviszi a hőmérsékletcsökkenésből adódó nyereséget.)
Mindenesetre kipróbáltam a hétvégén. A feleannyi külső-belső hőfok delta t-hez kicsit kevesebb, mint feleannyi fogyasztás járult. Tehát egy picit valóban hatékonyabb a 30 fokos előremenő mint a 35 fokos. (bár rövid volt a teszt ezért más is hozzájárulhatott ehhez)
Ennél a kazánnál remélhetőleg a legionellának kisebb kockázata van, mint a tárolósoknál, mert itt csak egy pár literes puffer van, ami a melegvízüzem átfolyós melegítőjét szándékozik segíteni.
A HMV kérdést gazdaságilag megközelítve akkor lesz a legalacsonyabb a fogyasztás, ha arra a hőmérsékletre állítod be, amit megszoktatok zuhanyzásnál (36-42 fok), akkor nem kell hideget hozzákeverni. Ekkor a legkisebb a víz és a környezete közötti hőmérséklet különbség, azaz ekkor kell a legritkábban ráfűteni.
De: a legnagyobb veszélyt a használati melegvízzel kapcsolatban a szakemberek a legionella bektériumokban látják, melyek a vízpemettel a tüdőbe jutva okoznak komoly betegséget. Elsősorban a lezárt vízcsövekben találhatók meg, de szaporodásukhoz a 40 fokos hőmérsékletű víz ideális, ezért a HMV-t 60-80 fokosan szokták tartani. Nekünk 4-5 eFt a gázszámlánk vízmelegítési része (2 felnőtt + 2 gyerek).
Minél alacsonyabb az élőremenő, annál jobb lesz a fogyasztás kondi kazánnál. Ezt elsősorban a becsövezett felület mérete a szigetelés stb. Határozzák meg. Le kell venni a legalacsonyabbra a hőmérsékletét amikor meg ki tudja futeni a házat. Nekem pl. 30 fokos, de ennél alacsonyabb értékeket is lehet itt olvasni.
Thermomax Inka kazánom van, falfűtéssel kombinálva. Hasonló kombinációval rendelkezők tapasztalaira lennék kíváncsi, mi az optimális előremenő hőfok szerintük. Nálam 47 C fok a HMV és 35 C fok a fűtővíz hőmérséklete (a 0-20 fokos külső hőmérséklet tartományban). A HMV azért 47 C, mert úgy találtam hogy a 50 fölötti hőmérsékletekhez képest itt már van egy kis érezhető fogyasztáscsökkenés.
A fűtővíz hőmérsékletét érdemes lejjebb vinni?
Magasabb előremenőt próbáltam (45 fokig), de úgy láttam akkor többet fogyasztott a kazán. De lehet hogy csak egységnyi idő alatt fogyasztott többet és az tévesztett meg.
Sziasztok! Régóta olavsom a topikot, aminek az lett a következmény, hogy megvontam a bizalmamat a régebben kiválaszott gépész kivitelezőmtől. Viszont így egy kicsit slamasztikában kerültem, de hála a topicnak, még időben :) Kérdés, tud-e valaki Szentendre környékén olyan gépész-kivitelezőt aki szakszerűen letekerné a felújítás alatt álló házamat? Röviden: 3 szoba fal-mennyzet hűtés-fűtés, fürdő, közlekedő padlófűtés. Fűtés hagyományos kazánról, hűtés, passzív kútvizes. Gépészeti tervek megvannak, konszignációval (Medithermmel tervezve), és van anyagárajánlatom is az RBM-től
Az alufólia hőtükör. Egy 10mm vastag alulemez felfogható úgy, mint légrés nélkül összerakott 500 réteg alufólia, ennyi hőtükörnek már igen jó hőszigetelőnek kellene lennie, mégis jó hővezető. Szóval a hőtükör a hőSUGÁRZÁST tükrözi vissza, az pedig felületek között van. (Pontosabban a hővezetésnek lehet sugárzási komponense, de az már bele van értve a hővezetési tényezőbe)
Igen, de egy rakás helyen azt olvasom, a hőtükör légrés nélkül nem működik*. Azaz neked egy jó vastag hőszig van a fűtés felett, benne a hőtükör max párazár, de nem tükröz. *Erre jó lenne valami normális referenciát találni, de nem sikerült.
Ellenkezőleg, nagyon érdekfeszítő volt számomra, köszönöm. Éhezem az új információkra.
Ezt sajnos már nem tudom kivitelezni, mert nem akarom teljesen szétbombáztatni az eddigi rendszert, így marad a Beryllel szabályozott padlófűtés, ami gyakorlatilag főfűtés a nappaliban, konyhában, előszobában és fürdőben. A Beryl a nappaliban lesz elhelyezve, egy ami az előbb említettektől külön légtér csak, az a fürdő.
Annyi plusz van, hogy a nappali egyik fala is be van csövezve, ha vész van, és van egy kandalló is.
És mivel a padlófűtés van kevert körön, ezért az időjáráskövetőt si fölösleges lenne alkalmaznom, mert hiába állítgatná az előremenőt, a padlóba a termoszelep által szabályozott max 30-35 fok megy, tehát gyakorlatilag fölöslegesen állítgatná magát.
Szóval a padlófűtést kézzel nem lehet szabályozni , akkora az időállandója , hogy nem győzöd kivárni. Mikor belenyúlsz , nem tudhatod éppen lefelé csökken , vagy felfelé emelkedik.Mire a beavatkozás érvényesülne , már rég megváltoztak a feltételek. Én nem javaslom a padlót szobatermosztáttal szabályozni , kivétel ha a szobában csak ez az egy fűtés van. Ha két hőleadó van , már két alapjelet kellene használni egy eredmény elérésére. Ez azért nem jó , mert a két fűtés befolyásolja egymást.Innentől kezdve a két szabályozás egymás ellen dolgozik ,(két dudás egy csárdában) vagy kioltják egymást , vagy éppen erősítik , mivel a két rendszernek különböző az időállandója ( tehetetlensége). És még a zavaró tényezőkről nem is szóltam , Pl idegen hőforrás ,benapozás,stb. Ezt nincs az a szabályozás ami megoldaná. Másképpen kell elindulni. Valamelyik hőleadót ki kell jelölni fő forrásként , és kívűlről kell szabályozni egy nagyon lassan változó alapjellel .Ezzel egy alap temperálást kell létrehozni.Majd a másodlagos gyorsabb hőleadóval (fal, mennyezet) termosztáttal beállítani a végleges kívánt hőmérsékletet. Igy a fő fűtés (padló) , egy állandó hőbevitelt képez , amire a falfűtés ráfűt. Ám ennek a fő fűtésnek alkalmazkodnia kell a ház hőszükségletéhez, ehhez kell az a bizonyos algoritmus , illetve egy adott fűtési görbe alapján számított előremenő hőmérséklet.
Röviden : kell egy időjárásfüggő szabályozó két független kevert körrel , és egy adaptív padlófűtés szabályozás.
Befüggesztett lemezes ,gipszkartonos megoldást javasolok.A lámpatesteket könnyedén ki lehet kerülni vele. Tiszta , száraz , technológia. Utólagos mennyezetfűtésre ez a legjobb,de van egy gipszkartonos, kész paneles megoldás is .Magyar fejlesztésű, gyártású . Támogassuk honfitársainkat. Ha érdekel , írj .
Keresned kellene egy normális tervezőt , aki segít. Az Ő feladata lenne ez. Ez a fórum a falfűtés felé orientálódik , de van itt hagyományos fűtéses topik is. Víz,gáz,fűtés szerelés , ha jól emlékszem.
üdv mindenkinek, házépítés kellős közepébe, azon filózok, miből is áll össze a fűtési rendszerem. egyik szaki ezt mondja másik azt, ajánlották ezt a fórumot, keressek rá olvassak bele. 2 napja ezt olvasom esténként, :) valahol a 80. oldali bejegyzéseknél tartok... majd jelentkezem. lesznek kérdéseim. :D
A vakolt verzió akár falon akár mennyezeten a következő szokott lenni:
Felszerelik a falfűtést a gépészek. Ezt követően jön egy előfröcskölő (gúzoló), majd egy alapvakolati réteg a csövek síkjáig, ebbe belesímítanak egy vakolaterősítő hálót teljes felületen, megfelelő átfedésekkel, majd miután kicst meghúzott az alsó réteg jön még kb 1cm az alapvakolatból. A részletes technológiát a felhasznált anyagok is meghatározzák. Mész-cement vakolatból a könnyítettek a legjobbak erre a célra, de a síma kül vagy beltéri verziók is szóba jöhetnek. Sem túl rideg vakolatok Pl lábazati, sem túl jó hőszigetelő vakolatok nem alkalmasak erre. Gipszes vakolatok általában szintén jók erre, annyi, hogy az előfröcskölő helyett betonkontaktot kell keresni, illetve a vékonyrétegű gipszeseket el kell felejteni ezesetben. Azt, hogy ez hogy jön össze a spotokkal így látatlanban nem fogom megmondani.
Szerintem a Knauf-nak volt ilyen előre bemart gipszrost lapja. Egy telefont megér hozzájuk. De ha vakolt megoldás is jó, akkor arra tudok részletesebb javaslatot is tenni. Miből van a födém, ami alá megy a mennyezetfűtés?
én olyan tippet kaptam, hogy a rigipsznek van egy olyan lapja ami rigidurnak hívnak 15mm vastag. ebbe belemaratni a falfűtéscső helyét (kb. 7,5 mm maratni, hogy ne legyen vékony)
A hidraulikus váltót meg lehet csinálni vasból , szokták rézből pl . 42- 63 mm - es idomokból, de lehet kapni készen is .
A stabil előremenő hőmérséklet nem biztos hogy elegendő lesz télen mert lassú lesz a felfűtés. Enyhébb időszakban pedig sok lenne ami télen kell. Ha besüt a nap a helyiség néhány óra alatt felmelegszik , a nappali jó időben csökken a ház vesztesége , termosztát kikapcsol ( mert a padlóval temperálunk ugye, 19 fokra beállítjuk) . A besugárzás miatt 22-24 fokra felmelegszik a szoba , és estére sem hűl ki . A szobákban nem fűtünk , sem a fürdőkben . Padló viszont hideg. Összegezve : a padlófűtés tehetetlensége nagyobb , mint a helyiség léghőmérséklet változása. Igy a levegő hőmérsékletére bízni a visszacsatolást badarság. A padló termosztát nem fog bekapcsolni. A padló tehetetlensége 6-10 óra is lehet.
Fantasztikus levezetés , de én inkább a méréseknek hiszek . Meg hiába a matematikailag számolt minimális nyereség , nem utolsó a komfort.
Még egy gondolat evvel kapcsolatban:ha a termosztát akkor kapcsol be mikor pl. 1 fokot hűlt a helyiség , mondjuk óránként , akkor a hideg fűtésrendszer kb. fél óra múlva tud akkora hőmérsékletű vizet előállítani , amivel emelni tudja a szoba hőfokát. Tehát a még fél óráig tovább hűl a szoba ( egyre laposabb görbe mentén ). Ennek megfelelően a +/- 1 fokos termosztát nem biztos , hogy ugyanekkora lengéssel fogja tartani a hőmérsékletet.
Két ellenszere van a problémának: az egyik a tanulós termosztátok , melyek elvileg meg tudják határozni a fűtésrendszer időbeni tehetetlenségét ,és már akkor bekapcsolják a kazánt mielőtt még valóban 1 fokot hűlne a szoba. Ezzel megelőzik az alsó és felső túllendülést. ( pl . Berry) Tulajdonképpen szoftveresen csökkentik a hiszterézist. Ezek a termosztátok csak akkor működnek jól , ha nem állítgatják el öket mert a számítások csak ekkor igazak.
A másik megoldás , ha valóban kis hiszterézisű szabályozót használunk , és nem engedjük a hőforrást és a hőleadókat is lehűlni mert akkor tudja szinten tartani a fűteni kívánt helyiségeket. Ide tartozik még az a tényező is ,hogy mekkora a tehetelensége a hőleadóknak .
Szia. "Viszont a bypass ág nem oldja meg a hidraulikus nyomásmentesítés problémáját. Nehezen beszabályozható,viszont a hidrováltó egyszerű ,nem kell állítgatni."
Rendben, majd szólok neki, hogy variáljon be egy ilyet. Mennyibe kerül ez a berendezés?
"Az sem igazán praktikus , hogy a padlófűtés ugyanazt a vizet kapja , mint a falak. Ezt régen csinálták , mikor még nem voltak szabályozók. A fix padlófűtéssel átmeneti időben túl meleg lesz."
Nem értem. Ha stabilan 30 fok megy a padlóba pl., akkor emeli a padló a helyiség levegőjének hőmérsékletét, amíg a termosztát nem jelez, hogy kész. Akkor megáll. Esetleg a túllendülésre gondolsz? Az inkább csak az első felfűtéskor játszhat szerepet, vagy rosszul gondolom? Egyébként ha sok a 30 fok, akkor visszaveszek a kézi szabályzón. Tulajdonképp én csinálom az időjáráskövető egység dolgát :-) Egyébként amit írtál, hogy nem fix padlóelőremenő, az mivel kivitelezhető még az említett opción kívül?
És ha már felhoztam a túllendülést, ha jól tájékozódtam, ezt egyrészt a magas hiszterézisű termosztát tudja okozni, másrészt meg ha nincs benne olyan szoftver, ami figyeli az adott helyiség felfűtési karakterisztikáját. Namost amit én vettem, a Computherm, annak jó a hiszterézise (0,2 fok), de nincs benne semmi szoftver. Nyilván ezért is olcsó.
Ezzel kapcsolatban találtam a neten a Beryl termosztátokat, amik 0,1 fokos h.-sel dolgoznak és spec szoftver van bennük, ami miatt a nem szintentartó fűtés, hanem első felfűtés, vagy visszafűtés (program szerint) alkalmával is elkerüli a túllendülést. Egy magyar mérnök gyártja, és elég korrektnek tűnt az árához képest, persze még így is 2-3-szor annyi, mint a Computherm. Mivel ennyi befektetést még elbírnék, ha tényleg van értelme, ezért kíváncsi vagyok a véleményedre, de akár bárkiére, akinek van, ezzel kapcsolatban.
