Nekem most fejezik be a szinezést (30NF + 15 EPS) és nem tűnik soknak látványra se.. (először azt hittem brutál lesz, de nem!). Mivel az ablakok 9cm szélesek és a külső falsíkban vannak, így a belső párkány 23-24 cm (falfűtés + vakolat), míg a küső 19 cm.. látványra simán elbírna egy 20-as szigetelést szintén 24-es párkánnyal és akkor pont középen lenne az ablak..
Nekem kb. 6000e/m2 volt a külső homlokzat, amiből a 15-ös austrotherm lapok csak bruttó 1610 Ft volt.. /m2 ha ez 25% több még akkor is csak 6400 Ft.., ami 6-7%..
Gyakorlatilag folyamatos szellőztetés (ablak) mellett tartja a ház a 24-24,5 fokot, amíg nem volt fenn az EPS addig reggelre lehűlt 22,5-23-ra is (a kinti levegő kb. 11-13 ra).
A 30-as fal +10cm EPS nem lesz alacsony energias. Meg 12 centivel is 0,2 felett van (ez van nekunk). Ma hosszutavon nem erdemes alacsony energiasnal rosszabbat epiteni (sajat hosszutavu celra). Szerintem!
Na varj, itt lehet a kutya elasva. "Az energia megmaradás törvénye szerint , a falban tárolt energiaszintet könnyebb fenntartani , mint felfűteni." Ez igy ahogy le van irva hulyeseg. Ellenben irtal ilyet is: "A hintát is szinte egy ujjal lehet lökdösni ha már leng , de elindítani már több energia kell ." Na igen, de ez nem a befektetett energiarol szol, hanem a befektetes intenzitasarol (azaz a teljesitmenyrol). Mert a hintat ha hagyod megallni, akkor nagyon sokaig nem teszel be semmit, igaz az ujrainditaskor beraksz egyszerre sokat (amit "nehezebb", de csak ugy ertve hogy jobban neki kell veselkedni hogy menjen). En allitom, hogy - azonos veszteseg eseten, kazannal ez az egy kerdes maradhat hogy mikor azonos, pl. ha kondenzacios kazan es a nagy befektetes miatt tul magasra engedi az eloremenot akkor nyilvan nem egyforma -, szoval azonos veszteseg eseten a leallitas utani ujrainditas maximum ugyanannyi energiabefektetest igenyel, mint amennyit a szintentartas a masik hinta magara hagyasa idejen belefektet. (Azert maximum, mert lehet hogy nem a megallas pillanataban, hanem me'g kesobb inditod ujra, az a tiszta nyereseg, amennyi energiat azido alatt a szintentarto belefeccol.) Falfutesnel nyilvan az van meg nektek problema, hogy a kis eloremeno miatt ha felkapcsolod 4-5 fokkal magasabbra, akkor az nem eleg gyorsan, csak mondjuk 1 ora mulva eri el ezt a homersekletet, amit akartal. Igy komfortot is veszithetsz - kiveve ha beleprogramozod ezt is valahogy a termosztatba.
Véleményetekre, tanácsaitokra lenne szükségem. Építkezés előtt állunk, és végre úgy néz ki, hogy megtaláltam milyen lesz a fűtésünk.
Padló és mennyezet fűtést szeretnénk. Földszint: 97m2 emelet: 40 m2 Kérdésem lenne: emeleten a közlekedőben, gardróbban, fürdőben (+törölközősz) lenne padlóf. a szobákban mennyezet. Ez elegendő? Azért kérdezem mert azok lennének a gyerek szobák. Későbbiekben, ahogy az anyagiak engedik szeretnénk, napkollektort, ill. hőszivattyús megoldást. Most csak a csövezések lesznek meg, hogy a lehetőséget megadjuk, ha lesz rá módunk.
Lent mindenképpen szeretnénk kandallót, érdemes víztereset választani? Itt bele kell számolni az emeletet is, abból a szempontból, hogy a kályha hány m3-ert tud befűteni?
Most lehet hülyeséget kérdezek, a puffer mindenképpen kell, vagy ajánlott?
A garázsba érdemes fűtést tenni?
A ház 30-as téglából és 10 cm-es szigeteléssel fog épülni. Azon gondolkodtam, hogy nem érdemesebb vastagabb szigetelést rárakni?
Akkor, ha jól értelmeztem érdemes a helyiségenkénti szabályozhatóságot kialakítani?
Milyen kondenzációs kazánt javasoltok?
Szeretném persze hozzávetőlegesen, mert tudom sok mindentől függ (gyártmány, minőség stb), egy ekkora ház esetében mire lehet számítani a fűtésrendszer kialakítására, a költségeket illetően? A realitás talaján maradva egy jó közép kategóriát vegyünk figyelembe. Ja igen a belmagasság 270 Most várok egy árajánlatot, és viszonyításnak nem lenne rossz tisztába lenni ezzel.
Egyenlőre ennyi:-)
És még egyszer elnézést a hülye kérdésekért, de egy kicsit átszeretném látni, mivel én rendezem, beszélek a mesteremberekkel, és nem szeretném ha rém néznek és : Á egy nő, azt mondok amit akarok, úgyse ért hozzá. Nem szeretném teljesen átverve érezni magam:-)
vacillálunk a fal és a mennyezet között, hogy hol legyen a fűtés
a plafonra tudtok olyan panelokat ócsóba vhonnan, amibe tekerik a falfűtéscsövet, vagy ez valami spéci gipszkarton lemez??
mert ha a falon van, akkor csak vakolni kell, de itt van valami trükkje a vakolás menetében( milyen szerszámmal, vastagság)?
szpászibá
Én sajnálnám azt akinek uj építésű háza van és ennyire leesik a belső hőmérséklet. Egyébként éppen azért kell rövideket többször fűteni , mert sugárzó hővel továbbítja a meleget. A konvektiv összetevője minimális . A felületfűtésnek először a falszerkezetet és a csövek körüli szilárd anyagot kell felmelegíteni , majd utána melegszik fel a felület annyira , hogy magasabb legyen a levegő hőmérsékleténél.
Az energia megmaradás törvénye szerint , a falban tárolt energiaszintet könnyebb fenntartani , mint felfűteni.
A hintát is szinte egy ujjal lehet lökdösni ha már leng , de elindítani már több energia kell .
Nem Neked irtam ,csak ugy általában. A többlet kb. 20 % . Mit nem értesz ?
Pontosabb termosztáttal kevesebbet fogyasztasz. Szerintem a napi hőmérséklet állítgatással többet fogyaszt a rendszer. Csak akkor érdemes lejjebb engedni a hőmérsékletet ,ha a helyiséget hosszabb ideig nem használjuk , mint a hőtehetetlensége.
A nagy hotomeg akkor jobb, ha - van "ingyen" energia ami betarolhato (leginkabb: besut az ablakon a nap), ES ezt a kistomegu kidobna (nem engedne pl. atmeneti idoben sem 24 fok fole a lakast azaz nem tarol semmit); - a hotomeg idoallandoja a periodusidon tul nyulik (azaz rossz szigetelesnel 1 napot, extra szigetelesnel az 1 evet birja csillapitani) A masodik nelkul semmi ertelme! Ha pl. egy rosszul szigetelt hazban 6 ora a lehulesi ido, akkor elveszted a rugalmassagot, de nem nyered meg azt, hogy ejjel nem hul ki: 6 oraval kesobb ugyan, de a teljes elvesztett energiat potolnod kell kulon forrasbol (raadasul gyorsan sokat!), ha vissza akarsz terni az allando szintre. Ehhez kepest a kis hotomeg ilyenkor mind a 6 orat lassu hozzaadassal futotte volna. Termeszetesen futesi modtol fugg, hogy melyik gazdasagosabb, de hoerzetre a folyamatos betaplalas tuti jobb.
Biztosan gyorsabb, viszont a jól szigetelt tömeget állandóan tartani gazdaságosabb. A te verziódat jobban lehet változtatni, különböző hőmérsékleteket beállitani. Ha állandóan otthon van valki jobb a tömeg, ha hetente 2x mész haza jobb a gyorsreagálású rendszer. Szerintem!
Szerintem meg éppen előnyös eps zsalusnál a gipszkartonba tenni a falfűtést.
Például az említett esetben belövöd a padlófűtésed, hogy ~18 fokon tartsa a hőmérsékletet (padlótemperálás, külső időjárásfüggő vezérléssel), majd az igényeidnek megfelelően egy programozható termosztáttal (igazán egyszerű kétpontos, lehetőleg alacsony hiszterézisűvel) vezérled a falfűtést, ezzel szabályozva a kívánt hőmérsékletet, akár helyiségenként. Véleményem szerint ebben az esetben az alacsony hőtároló tömeg miatt elég gyors lesz a reakcióideje és a felesleges fűtés (stabil hőmérséklet) helyett még energiatakarékosabb is. Ha tévednék szóljatok, mert én így képzeltem a sajátom megvalósítását.
Attol fugg, hogy mekkora hotomeg - habhazon gk. lapban felszerelt falfutesnel miert ne lehetne (foleg ha a kotelezo legcsere is megy es nem fu"t ra csak rekupatoron megy at). Persze nyilvan sokszor nem fogja elerni a szelsoertekeket (lefele), de azert kellene hatasanak lennie annak, hogy hagyja hulni. Persze nem mindegy, hogy milyen fix homerseklethez kepest hasonlitjuk (teljes atlagnal eleg valoszinu, hogy a fix nyer, de ha a felso hatart el kell erni akkor jobb kene legyen az alkalmazkodo).
(éjszaka 20 fok, reggel 23, napközben 18, este 22)
Ezt nem nagyon értem. Ennyit nem csökkenhet a hőmérséklete a háznak pár órán belül. Ha falfűtés van akkor a háznak kivülről erős szigetelésűnek kell lennie. -5 fokban sem csökkenhet a belső hőmérséklet fűtés nélkül 4-5 fokot.
Na, nekem ez lesz az első falfűtési szezonom, most úgyis kísérletezgetés lesz. Heti váltással 1 hónapig kipróbálom a régi módszerem (éjszaka 20 fok, reggel 23, napközben 18, este 22) és a folyamatos egyenletes hőmérsékletet is. Meglátjuk mi lesz.
Logikusan igaz lehet a felületfűtés tehetetlensége, csak mondjuk a sugárzó hő vs. konvencionális hő hatása miatt szerintem az is igaz, hogy az utóbbinak fel kell fűtenie a légteret, meg valamennyire a falat is fűti (hőérzet akkor jobb, ha a sugárzó hideg fal hatása már ellensúlyozva van), a felületfűtés meg bár felmelegíti a falat (padlót), de hősugárzással működik.
A tobb hetes vizsgalat atlagaban mennyi volt a tobblet gazigeny %-ban? Egyebkent akkor tovabbra se ertem:) de hat ez nem csoda, semmi kozom a hotechnikahoz. Eszembe se volt az algoritmust elkerni, ezt nem tudom miert irtad (nicns es nem is lesz padlofutesem).
Több hetes vizsgálat volt . Minden nap felirtam a gázóra állását ugyanakkor. Nyilván a 25 m3 fogyasztás a -15 fokos csúcsban volt. Sajnos még csak 1 szobában van mennyezet fűtés. De idén meglesz a másik szoba is. Csak " modulációs kazánom van , régi ház , szig nélkül. De egyszercsak az is elkészül.
A padlófűtést valóban függetlenül vezérlem ( otthon nincs , csak radiátor), külön görbe alapján , plusz egy saját fejlesztésű adaptív algoritmus működteti. A működését sajnos nem adhatom közre.
De ez rendszeresen, vagy egy kiragadott nap? Durva a kulonbseg... viszont adodhat abbol, hogy az egyik nap vegen 0,05 oC-kal magasabb volt a hotomeg (falak, butorok) homerseklete, ami egyreszt ugyan nagyon matematikusan nezve minimalisan noveli a veszteseget, masreszt viszont ez egy energia-betarolas, es visszakapod masnap a levegonek a kisebb futesigenyevel. Persze gondolom ha ennyivel jobbnak talaltad a fixet, akkor hosszabb idoszakot nem kiserleteztel... Amugy azt hittem, hogy a padlofutest max. az idojaraskoveto szokta szabalyozni, es igy a termosztat csak a falra hat. Ezek szerint tevedtem, bocs.
Szóval , a fixet - ami lehet különböző - +- 0,2 fok pontossággal tartjuk .
A kazán ugyan többször kapcsol be , de rövidebb ideig megy . Ettől lehet a nappaliban 23 C , a fürdőben 24 C , és a hálóban 20 C . Kisebb a lengés , jobb a közérzet.
A padlófűtés tehetelensége 5 - 24 óra is lehet . Ezt nem érdemes kikapcsolgatni . A padlófűtést nagyon pontosan kell szabályozni , mert átmeneti időben pl . egy benapozott hidegpadlós nappaliban hamar túlfűtés lehet. Ilyenkor a háziasszony egy laza mozdulattal letekeri a termosztátot, aztán úgyfelejti. Aztán délutántól reggelig kihűl a lakás.
Hát ez elég merketingszövegnek hangzik. Én azt olvastam, hogy a padlónak a legnagyobb a tehetetlensége (8 cm beton a csöveken); aztán a következő a fal (1 -2 cm vakolat, plussz amit a tégla mögötte elvisz; és a radiátornak a legkisebb.
Persze a "nagy" és "kicsi" nem mérnöki fogalmak, úgyhogy ezt biztosan lehet valamiféle "delta t / joule"-okkal is leírni szebben és szabatosabban...
A saját tapasztalat 3- 4% többletfűtés volt egy ilyen menedrendel szemben:
"A modern gazdaságos fűtésrendszereknél kívánatos az a szemlélet, mely szerint a helyiség addig legyen fűtött, amíg abban tartózkodik valaki. Tehát, ha elhagyom a szobát, akkor lekapcsolom a villanyt, és "lekapcsolom" a fűtést. Ehhez azonban olyan megoldás alkalmazására van szükség, amely képes a felhasználói igény gyors változásainak követésére. A falfűtési rendszer kis hőkapacitásának köszönhetően a leginkább megfelel ennek a kívánalomnak is!"
forrás:
Akkor most a falfűtésnek nagy a tehetetlensége van nem?
Koszonom a magyarazatot! Viszont akkor jobb lenne, ha ugy fogalmaznatok, hogy "nem erre tervezett" termosztat eseten lesz kevesebb a fix homerseklettol a fogyasztas. Mert azert az nem torvenyszeru, hogy a termosztat tullendulest gyartson, akarmilyen tehetetlensegu rendszerben. Esetleg azt el tudom kepzelni, hogy ma ker.forgalomban nem letezik falfutes megtanulasara kepes termosztat, ami ugyan baj, de nem jelenti azt hogy nem is letezhet.
Én magamnak úgy tudom megmagyarázni, hogy a falfűtés tehetetlensége (extrém) nagy, így a felfűtési szakasz végén a túllendülés is nagy. A túllendülés elvesztegetett energia az elvárt hőmérséklet szempontjából. Minél mélyebbről indul a felmelegedés, annál nagyobb lesz a túllendülés, azaz az energia veszteség. Ha érzékeny a termosztát, akkor a felmelegedés nem indul olyan mélyről, és kisebb hőmérséklet tartományban tartja a levegőt, azaz kisebb lesz a túllendülés is, miközben a hőérzet meg egyenletesebb. Ha 1-2-3 fokkal lejjebb engedjük a hőmérsékletet napközben, akkor minden felfűtési szakasz összemérhető az első felfűtési szakasszal a szezonban, ami a "legdrágább". Természetesen az előremenő víz hőmérsékletével lehet finomhangolni a rendszert, azaz csökkenteni a túllendülést.
