Nálam még nem látszanak semmilyen nyomai a hőtágulásnak, egy telet ( nem is akármilyet ) végigfűtöttem vele.
De valóban a falfűtés uj házban jobb lehet . Egyébként számoltasd át a terveződdel , mert néhány fokkal melegebb vízzel jócskán emelkedik a teljesítménye. De ha hűteni akarsz , akkor valóban szükség lehet a mennyezetre. Viszont akkor már a falfűtés méreteit lehet csökkenteni , és ennek a költségét lehet a mennyezetre fordítani.
A lemezes megoldás teljesen jó. Gondoljátok ha nem lenne jó magamnak beszereltem volna ? Nem diletál , a teljesítménye is jó , és fele árú a rehau megoldásának. Ha én a rehau üzletkötője lennék , lehet hogy nekem is az tetszene. Nekem is , és néhány ügyfelemnél is üzemel lemezes -gipszkartonos mennyezet. Vajon mi baja a fafödémmel? Sokkal jobban szigetel , mint a monolit beton. Megfelelő rétegrenddel simán fel lehet szerelni rá a mennyezetfűtést.
A monolit födém valóban jelentősen emeli a költségvetést. A mennyezet helyett a fal betekerése viszont nem feltétlenül. Így én ezt a verziót választanám. Biztosan van a fa födémre is speciális megoldás, ami szintén költséges.
Én eleve csak falfűtést szerettem volna, a mennyezet betekerésére azért volt szükség, mert a hűtés nagyobb felületet igényelt, amit a fal már nem tudott biztosítani. Csak mennyezetfűtést elsősorban átalakításkor érdemes kiépíteni. A kézmeleg falnak nincs párja.
Elvileg bármilyen szelepre tudok adaptert hozni , és ezzel az olcsóbb termofejet alkalmazni. De mivel a gyártók ezt igyekszenek megakadályozni , ez nem mindig sikerül.
A fogyasztás attól lehet több , mivel az állandóan nyitott körök folyamatosan tudnak hőt leadni. A pontos termosztátok előnyét a nyitva hagyott körökkel értelmetlenné teszik. Most lehet , hogy a kereskedők haragudni fognak , de a mester termosztátos dolgot nem kellene ennyire erőltetni. Minden szoba azonos termosztáttal kapcsoljon , egyenrangúan. A helyiségek hőszükséglete nem egyforma , és nem biztos hogy párhuzamosan változik a kinti hőmérséklettel.Egyikbe besüt a nap , a másikban megy egy PC (3-500 W), a harmadikban bent van két ember ( kb.300W).
Az a gond , hogy a külső időjárásfüggő görbét nem tudják korrekten illeszteni a házhoz. A szabályozás integrációs ideje és az épület hő tehetelenségi ideje nincs összehangolva. A "mester " termosztátot nem jó helyre telepítik.
A szabályozás hiszterézise nem egyezik meg az "al termosztátok " kapcsolási különbségével. A gyári szabályozások a szivattyúkat állandóan járatják, és igy a szabadon hagyott körök továbbra is fűtenek . Érzékelhető teljesítményt nem tudnak leadni , de arra tökéletesen alkalmasak , hogy a kazánt néha bekapcsolják . S mivel csak kis körökről van szó, kis DT miatt a kazán szinte azonnal leáll . De a kazánoknak van egy minimális égő idejük ( ami alatt beállítanák a láng nagyságát) , amíg mindenképpen égniük kell. Néhány kazán ezidő alatt nem éppen a legkisebb lánggal ég, emiatt sok a fogyasztás ,és mellesleg sürübben kell szervizelni.
A külső függő " mester termosztátos" szabályozások mögé nem szabad még egy vagy több termosztátot tenni. Mindkettőnek megvan a szabályozási algoritmusa .Két dudás egy csárdában .. Vagy egyik , vagy másik.
Elnézésést kérek , ha egy kicsit bonyolult voltam , csak szeretném eloszlatni a tévhiteket.
Mert egy olyan helységben, ahol nem a mester termosztát található még lehet magasabb a hőmérséklet, mint az adott helységben a termosztáton beállított, hiszen a kérdéses kört nem helyileg szabályozod. Ez leginkább a ház déli, illetve középső helységeiben fordulhat elő, ami a nagyobb terület és légköbméter. Azaz mehet a fűtés több helységben úgy, hogy ott nincs is arra szükség.
A gyerekfürdőszobát tartottam korábban olyan helységnek, ahol a fűtésre mindig szükség van, aztán az elmúlt télen kipróbáltam és csak azt vettem észre, hogy már nem a fürdőszoba fűti ki a közlekedőt, hanem néha ott is beindul a termosztát, miközben a gyerekek sem fáznak fürdés közben.
Én az eredetileg kiépített mester/alárendelt termosztát rendszert teljesen átépítettem, így csak egyenrangú termosztátokként működik mind a 9 db.
Akkor lehet jó a nyitva hagyott körökkel kialakított megoldás, ha eleve a felületek megtervezésekor már ismert volt, hogy melyik helységben melyik kört szeretnéd állandóra kötni, mert akkor lehet jól méretezni a köröket az egyes helységek tájolását, funkcionalitását is figyelembe véve. De szerintem ilyet még tudatosan senki sem próbált készíteni, így kicsi a valószínűsége, hogy véletlenül összejön.
A termofejekkel kapcsolatban érzésre azt tudom mondani, hogy a Rehau marketing büdzséje nagyságrendekkel nagyobb mint a többi gyártóé, így nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy Rehau rendszerhez illeszthető lenne gazdaságosabban beszerezhető fej. De biztosan meg lehet oldani valahogy.
Yps12, Van valami ötleted, miért lett rosszabb fogyasztás úgy, ha nem minden kört vezéreltél helyiségenként?
Én abból indultam ki, hogy az egyész rendzsert (összes fal kör, illetve külön összes padlókör) már úgy is szabályozza egy-egy "mester-termosztát", tehát rosszabb nem lehetett volna.
Még egy kérdés. Írtad, hogy 4.5 - 5.5eFt-osak a termofejek. Ezek vajon minden osztó-gyűjtőhöz jók? Nálam Rehau van, a termoszelep már benne, csak a mozgató motorok kellenek hozzá. A Rehau-s motor listaára 9.7e Ft. Jó lenne, ha más is menne hozzá...
A kutas hűtéssel kapcsolatban írom le a tapasztalataimat. Egyelőre nem egy sikertörténet. Áprilistól júliusig tartott a kútfúratás projekt, a 3. kútfúróval sikerült 19,5 m mélységig eljutni, a megfelelő hozam mellett. Ezt követően elkészítettük a hidraulikus kötést a 3/4-es inox bordáscsővel, ami kb. 30m-es és sajnos nem teljes egészében van víz alatt. Ebben keringeti egy groundfoss szivattyú (25-60) a főkörhöz hőcserélő nélkül illesztve a falakban található vizet. A kutat még használom öntözésre, így napi 6 x 10 percet ment napközben 3 óránként (1100W-os Neptun), ami a felmelegedett vizet volt hivatott cserélni. 17,5 m mélységnél sikerült rögzíteni a mélykúti szivattyút, a vízoszlop 5 m-en kezdődik, tehát 12,5 m magasságú használható vízoszlop van. Az egyszerűen u alakba hajtott bordáscső így max. 25 m hosszan érintkezik a kútvízzel. Nos ezekkel a kútvíz az előremenőt 24-26 fokig tudja hűteni, így egységesen 26 fokra hűl a ház. A víz csak a falakban kering, a padló szivattyúkat nem indítottam el. A hűtést az emeletre koncentráltam, ez kb. 100 nm, 290-es belmagassággal.
A következő gyenge pontjai lehetnek a rendszernek: - nem elég nagy a hőcserélő felülete (3/4-es bordáscső, nincs kényszer áramlás) - hamar felmelegszik a kútvíz, nem elég nagy a rendlekezésre álló vízmennyiség
Még egy észrevétel, hogy a rendszer kiegyenlíti az összes helységben a hőmérsékletet, azaz minden helységben 26 fok lesz, ott is ahol korábban 28-29 fok volt (ebben remélem, hogy a hűtésnek is volt szerepe, nem csupán a víz falban való keringés beindításának önmagában).
Én is azt írtam korábban, hogy helységenként van olyan kör, amit folyamatosan nyitva tartok. Nos ezt most már nem igaz, mert visszatértem minden kör szabályozására. Erre azért volt szükség, mert gazdaságtalanabb lett a fűtés, magasabb a gázszámla, hiába volt 0,2-es érzékenységű a termosztát.
Nekem Qualitherm termosztátjaim (4,5 eFt/db) és kb. 5 eFt/db értékű fejeim vannak (nem tudom a típust, este megnézem ha akarod), így kb. 100 eFt-ból jön ki, amit tervezel. Biztosan fogsz kapni jobb minőségű termosztátoka javaslatot, és valószínűleg meg is éri a legalább dupla árat, de ha szoros a költségvetés, akkor a fent említett is jó választás.
Lassan egy éve lakunk a tisztán fal és padlófűtéses házunkban (részletek a 2400-as hsz-ban). A második fűtési évadra szeretném megcsinál(tat?)ni a helyiségenkénti szabályzást.
A terv az, hogy egy adott szoba termosztátja az abban a szobában lévő körök előremenőjét zárná/nyitná a megfelelő körhöz tartozó termoelektromos fejekkel (tömegáramot szabályoznék).
A kazán előremenőjét, illetve a fal és padló keringetőjét a már kiépített két programozható gyári Junkers termosztát vezérli a "referencia helyiségekből", azokhoz nem nyúlok.
Minden helyiségben hagyok olyan kört, amit nem szabályozok (a fórumon olvasott javaslatok alapján).
9 különálló helyiség van bekábelezve a termosztát leendő helye és a megfelelő ostó-gyűjtók között (5 eres vezetékkel).
Kérdések:
Milyen szoba termosztátot javasoltok (gyártó; model, ár ha tudjátok)?
Milyen gyártó termofejét javasoljátok (gyártó, ár, ha lehet).
24 köröm van, kb 10 - 12 termofej és 9 szoba termosztát kell, jó lenne nem nagyon elszállni a költségekkel.
Tudtok ajánlani valakit aki profi módon meg tudja csinálni a fal/padlófűtésem vezérlését?Be van csövezve, utp kábelek vannak az osztóknál stb., de nincs még kazánom(hőszivatyúra tervezve, de egyenlőre elektromos kazánnal üzemeltetném). Előre is köszi.
"Ha jól gondolom akkor hőszükséglet számítás nélkül nem szabad elkezdeni, nem lehet azt mondani, hogy becsövezünk minden külső falat és mennyezetet (10 cm-es osztással) aztán biztosan jó lesz."
Hoszuksegletszamitas az mindig kell/jol jon . Ettol fuggetlenul , ha az osszfelulet be van csovezve , akkor mar csak a hoszigetelesi ertekektol fugg , hogy eleg vagy sem.
"Sejtem, hogy a kondenzációs kazánoknak se mehet egy bizonyos határ alá az előremenő hőfoka, de nem lehetne itt hőcserélőt alkalmazni? (már csak azért is mert be van tervezve egy cserépkályha, ami később be lenne kötve a fűtési rendszerbe) "
Ha futesrendszerbe kotesrol van szo, akkor talan elonyosebb/konnyebb egy vizteres kandallot bekotni, mint egy cserepkalyhat. Barmelyik lesz is, egy puffer kinez ... akkor meg mar a kondenzacios kazan problemaja is megoldodik.
Köszönöm a válaszokat!
Kezdek tisztábban látni.
Ha jól gondolom akkor hőszükséglet számítás nélkül nem szabad elkezdeni,
nem lehet azt mondani, hogy becsövezünk minden külső falat és mennyezetet (10 cm-es osztással) aztán biztosan jó lesz.
Sejtem, hogy a kondenzációs kazánoknak se mehet egy bizonyos határ alá az előremenő hőfoka, de nem lehetne itt hőcserélőt alkalmazni? (már csak azért is mert be van tervezve egy cserépkályha, ami később be lenne kötve a fűtési rendszerbe)
A padlóba 16-20 mm s csöveket szoktak tenni. Vagy ötrétegűt , vagy térhálósított műanyagot. A 16 os ból 60-70 méter lehet , a 20 mm es - ből 100 méter lehet egy kör. Létezik még 14 -es cső , a monolit betonba mennyezet fűtéshez, ebből 40-50 métert lehet egy körbe tekerni.
A csöveket valóban a hálóra kötözik, vagy létezik hungarocell tartó és szigetelő egyben,abba csak be kell pattintani a csöveket.
Nem jellemző a sérülés , nem kell hetekig azon mászkálni .
Alapvetően nem jelent nagy gondot, ha kellően nagy a hőleadó felület, akkor nem kell nagyon meleg víz a helység melegen tartásához. például nálam az elmúlt téli -10 fokban 32c fokos víz ment a falba, tapintásra még melegnek sem mondanám a fal hőmérsékletét, inkább kellemesnek, ezzel 24 fok volt a helyiségben. Nálam is az összes külső fal csövezve van.
Ha a cel a leheto legnagyobb felulet becsovezese, akkor 30 m-es korokkel ..... huuu... 100 m feletti korokre gondoltam es az erdekelne hogy ezt milyen anyagbol , abban az esetben, ha a szereles betonba tortenik. Tehat van a betonvas/halo amire raaplikakodik a cso es beontodik a beton. Mivel a cso ki van teve seruleseknek (betonozas stb.) ellenalonak kell legyen, talan jobban mint vakolt fal eseten. Ezen kivul a teny , hogy betonba kerul , vakolat helyett , nem hiszem hogy okozna problemat. Szoval... milyen cso?
Nem szokott túlméretezett lenni , mert ekkor ugy számolják ki , hogy nem minden oldalfalba tesznek , illetve kevesebb felületet tekernek be. Ha csak falfütés van akkor a szükséges összes kis felületet betekerik. Ha van mennyezet is akkor lazább a fal. A szükséges teljesítményt osztják el a felületen. Csak mennyezet esetén teljesen betekerik , ha elég ha nem. Ha nem elég , akkor a hőmérséklettel emelik a leadott teljesítményt.
Ha mindent betekersz , akkor maximum az történhet , hogy alacsonyabb vizzel tudsz fűteni. Meg többe kerül a befektetés. Bár én meggondolnám . Ugyanis a kazánok többsége nem tud nagyon kis teljesítményt leadni, igy az éves hatásfok csökkenhet. Hőszivattyúhoz jó ötlet .
Napkollektoros rendszerek, hőszivattyús és egyéb hűtő fűtő -rendszerek mérése elemzése beállítása. Épület automatizálás,méréstechnika,épület-termográfia, felületfűtések.
Én magam csináltam a mennyezetfűtést, bár volt némi gyakorlatom,jónéhány napkollektoros rendszert sajátkezűleg építettünk. És apukám fűtés-szerelő, talán valami ragadt rám.
De mára már inkább az elektronika felé hajlok, de a tapasztalatokat tanácsadás formájában adom tovább.
Nem szeretném, ez szobánként 1-2(max.) falat jelentene (plusz plafon), és odafigyelnénk a bútorozásra. Viszont alacsonyabb hőmérsékletű fűtővízzel üzemelne a rendszer.
Milyen hosszu koroket lehet kialakitani fal-padlo-menyezetfutes eseten ? (a maximum erdekelne , ami meg kezelheto) Milyen anyagu-markaju cso keruljon egy betonszerkezetu hazba ? (alap/fal/menyezet)
Sziasztok,
Ha fal- és mennyezetfűtést az összes külső falfelület és mennyezet teljes felhasználásával valósítom meg (ezáltal túlméretezett lesz) akkor ennek milyen negatív következményei lehetnek?
Üdvözlet a Szakiknak! Lenne egy kérdésem. Ytongba közvetlen lehet falfűtés csövet rakni, vagy a vakolatba ( gipszkarton ...) kell rakni? Válaszokat előre is köszönöm.
Látom környékbeli vagy, Én Kistarcsán építkezem. Kérlek írd meg (akár magánban is) milyen területen tevékenykedsz. Fal és mennyezeti fűtésben gondolkodom, keresek tervezésben és vagy kivitelezésben tapasztalattal rendelkező embereket, de nagy bennem az elhatározás, hogy amit lehet magam csinálok.
Lassan kész a házunk Fóton és a Qualitherm - ZIMENT rendszer szereléséhez még nincs gépész kivitelezőm . A padlófűtés már kész és a mennyezetfűtésben jártas gárdát keresek . Méretezés, rajzok vannak, kb 220 nm a mennyezetfűtés . Ha valakinek vannak pozitív tapasztalatai egy céggel, csapattal, kérem, jelezze.
Köszi Laci
