Ráérsz eldönteni , csak a emeleti gerinceknek érdemes a födémbe az áttöréseket betenni. A saját kivitelezéssel kapcsolatban , pedig csak annyi , hogy mennyire ügyes az a laikus.
Egy jó kezű barkácsoló van hogy jobban , precizebben megcsinálja , mint a szakember. Én is magam csináltam .
A Kútfúrás topikban vannak profik, szerintem szívesen segítenek neked szivattyút választani. Én mindenképp átnyomnám egy keringetővel egy hőcserélőn. Így ugyan kicsit többet fog fogyasztani áramból, de maga a vasas vagy bármilyen szennyeződéses kútvíz nem kerül be a rendszeredbe, és jobban vezérelhető is. Egy termosztatikus keverőszelep is kéne még, nehogy beengedd a ~12 fokos vizet, mert a csöveken kicsapódik a pára és szétáznak a falaid. Ha jól tudom 18 fokosnál nem illik hidegebbnek lenni a csőnek, de ez hőmérséklet és páratartalom kérdése. Itt egy harmatpont táblázat: http://m.blog.hu/re/reklamator/image/Harmatpont.JPG A hőcserélő méretezés ügyében kérdezd a Hőszivattyú építése topikot.
Sziasztok! Szerintetek egy 370W os önfelszívó szivattyú átnyomja nekem a kútvizet a fafűtésen? (kútból fel 6m, házba be 4m, rendszeren át (4 gerinc), házból ki 4m, másik kútba be 20m.
Szia Pboris. Nagyon örülök, hogy "rád"találtam. Nagyon érdekelne, hogy: -1. Kell e hűtened, mivel a vályog jó hűvös nyáron hőtárolásából adódóan. -2, Van e külső hőszigetelésed, és ha van, az milyen? -3, A belső vakolatod az miből készült?
Szívesen válaszolok , csak most nincs időm elolvasni a hsz- eket. Nemsokára átolvasom amitket irtál , és irok. Hacsak nem fontos . Pont ilyeneket készítek.
szerintem is lehet fogni a helyiségenkénti szabályzáson 25 kw-os vízteres kandalló konyha étkező nappalit durrantja, légfűtésesen, + a víztér meg a rendszert gyakorlatilag a kondenzációs csak kisegítőnek van, amelik szobát nem használjuk, termosztát lecsavar, de nem teljesen, mert volt rá példa, hogy a fűtetlen szoba lepenészedett, majd ezután újrafestés... tehát a vízteresre se óránként kell raknom, ha lejebb van csavarva a hőfok Kazánválasztással is lehet spórolni, mert ha jól emléxem a TeR,m:oM,.ax-ban van időjárásfüggő szab. gyárilag, nem kell megvenni +50e ért, miközben a Jun,.k..er.s is ezen az áron mozog, és abba nincs
Padló és falfűtésnél az alap a kondenzációs kazán. Ráadásul minél kisebb teljesítmény = elmenő hőfokot kell adnia, annál inkább kondenzál, így nagyobb a hatásfok. A "megszokott" ceruzavékonyságú csövezés, kéttenyérnyi radiátorok mellett valóban sokat lehet megtakarítani a 0,1 fokos hiszterézisű termosztáttal. Hogy ez mennyire igaz a többtonnás tárolótömeget fűtő padló és falfűtésnél, nem tudom. Mindenesetre a termosztátnál az, hogy "Tudja a feladatát!" ma már nem a mechanikus változat 1-2 fokos hiszteréziséről szól. Egyébként abban is nagyon jó trükköket vetettek be annak idején. Bekapcsoláskor induló fűtőellenállás, ami megelőzi a hőtehetelenséget...
Ott a pont, ebben sajnos igazad lehet. Nem tudtam többet rakni sajnos a padlóba, egyszerűen így jött ki. A három szivattyú... hát igen, abban is lehet valami. Tehát akkor egyöntetűen az egy termosztátos megoldás javallott a további bonyolítások elkerülése végett. Köszönöm.
Mar ne haragudj, de egy ujonnan epitett haz futesi energiaszuksegletenek 0,4%-a (amennyi a hiszterezisbol adodo atlag tobbletfutes lehet, bar a tobbseg annak figyelembe vetelevel allitja be a celhomersekletet) szerintem a 3 plusz szivattyudon el fog menni aramdijban... nem beszelve a plusz beruhazasod koltsegeirol persze (mikozben a padloban 6 centi a szigeteles? felfele is tobb kene). A helyisegek kulon szabalyozasa ennel is kevesebbet hozhat.
Szerintem sem erdemes helysegenkenti szabalyozassal torodni. A leghidegebb helysegbe kell a vezerlo termosztat, a tobbi kort kezzel beszabalyozod. En inkabb a 27kW-os kazant nem latom indokoltnak, foleg, hogy kondenzacios. Mikor fog kondenzalni? Soha. A legkisebb modulalt teljesitmenye is magasabb mint a haz atlagos hoigenye. A HMV eloallitasnal meg ugysem kondenzal.
Köszönöm kedves tanácsodat, de azért írtam le, hogy kész a ház és már nem variálható a rendszer, hogy senki ne jöjjön "inkább így kellene" jellegű tanácsokkal, ugyanis azzal nem vagyok előrébb. Nem vitatom, hogy jól működhet egy rendzser egy szivattyúval, jól beszabályzott körökkel, de ez egy új építésű ház és az új trend szerint a többzónás szabályzással jelentős megtakarítást lehet elérni, és a gépészem így alakította ki. És szivattyúkkal van megoldva. Pont. A kérdésemet is csak azért tettem fel, hogy hátha van valakinek egy remek ötlete erre, egyébként teljesen elégedett vagyok a munkájával. Szuper komputerizált vezérlésről meg szó sem volt.
Amúgy a "Típus lényegtelen, tudja a feladatát!" a termosztátok esetében pont nem igaz, mert éppen a hiszterézis az a tulajdonság, amiben lényeges különbségek vannak köztük. Ez az a fogalom, amely azt a különbséget hivatott jelölni, hogy a beállított értékhez képest mikor kapcsolja ki a kazánt, illetve visszahűléskor mikor kapcsolja újra vissza. Namost van olyan, ami 1 fok különbséggel játszik (1 fok túlfűtés 6% energiatöbblet), és van olyan is, ami csak 0,2-vel dolgozik... na ez a nem mindegy. Ja és nem a legdrágább a legjobb. Sokszor csak nagyobb a kijelzője és szebben világít.
Nem gondolkodtál az alábbi megoldáson? A lakás leggyakrabban használt (esetleg épp legnagyobb) helyiségében 1 termosztát. Típus lényegtelen, tudja a feladatát! Egyetlen keringető + elosztó. Többi helyiségben a funkcióhoz és mérethez méretezett radiátor (ez esetben a jelzett falfűtés). Üzem közben az egyszerű tekerős szelepekkel néhány nap alatt be lehet szabályozni, onnan kezdve évekig hozzá se kell nyúlni. A többi csak parasztvakítás lenne. :-( Szobánként külön keringető??? Mint említetted, "A szobák ajtajai sokat lesznek nyitva,", így a szuper komputerizált vezérlésnek semmi értelme. De különben sem.
hamarosan kész a házikóm, nemsokára beköltözés, fűtésrendszer már kész, nem variálható, a termosztáto(ka)t szeretném lassan megvenni, ha sikerül kitalálnom, milyet érdemes vennem, illetve, hogy van-e szükségem helyiségenkénti szabályozásra.
Vázolom a lényeget:
A ház kb 105 nm lakótér + garázs ami nem fűtött. 30-as hőszigetelőtégla + 12 cm EPS, a padlóban 6 cm EPS. A födémen is lesz 15 cm EPS.
A kazán egy Saunier Duval kondenzációs, lángmodulációs asszem 27 kW.
Padlófűtés az előszobában, nappaliban, konyhában, a két fürdőben és a szobák közötti közlekedőben, falfűtés a 3 hálószobában, és a nappali egyik falán is vész esetére, állítólag nem fog kelleni bekapcsolni.
A padlófűtés gyakorlatilag egy kör, egy szivattyúval, egy termoszeleppel leszabályozva a falfűtés előremenő hőfokáról értelmes 30 fok körülire, a falfűtés meg minden szoba külön kör, külön szivattyúval, tehát 4 kör.
A vezérlés helyiségenkéntire van tervezve, az összes helyiségben megvan a termosztátnak a csövezés. Gondolom ez a "szabvány" rendszer, amikor fűtéskérés érkezik az adott termosztáttól, akkor indul annak a körnek a szivatyúja, + a kazán.
Nem lesz külső időjáráskövető egység, van viszont a nappaliban egy légfűtésű kandalló, valamint a fürdőkben még egy-egy törölközőszárító radiátor.
A szobák ajtajai sokat lesznek nyitva, kicsi gyerekek, ide-oda rohangálás miatt.
Azt hiszem, minden lényegeset megosztottam, íme a kérdéseim:
- megtakarítok-e a helyiségenkénti szabályozással?
- ha igen, ennek mértéke nagyobb lehet-e, mint a több kapcsolgatásból adódó kazán-amortizáció?
- ha a helyiségenkénti mellett döntök, jó ötlet-e a következő: a nappaliban felszerelve a padlótemperálás szabályozására egy Beryl IT1, a többi helyiségben egy-egy Computherm Q3, a fürdőben esetleg egy Q7?
- Érdemes lenne-e a kazánt olyan alacsony hőfokon (pl 35 fok) járatni, hogy folyamatosan mehessen a falfűtés és a padló is, vagy így nem lenne gadaságosabb, mint a kapcsolgatós üzem?
Az alávakolást csak amiatt gondoltam, mert maradt még pár zsák falazóhabarcsom, ami meg jónak tűnt arra, hogy közel függőleges alapom legyen a csöveknek. Illetve a végső falsíktól is csak 1-2 cm lenne a cső.
Esetleg érdemes lehet a felrakott csöveket a fallal együtt begúzolni, majd erre a vakolatot. Jobban megtapad.
Én először a csövek síkjáig húztam fel a vakolatot, ide kapta a hálót a rendszer, majd erre még egy centi vakolat. Utóbbi rétegnél hasznos lehet venni pár szál ún. vakolóprofilt, van különböző vastagságban, párszáz forint, de sokat segít a felület szintjét megtartani. Ezeket utána én kivettem.
kb . 20 % kal jobb . A gipsz hővezetése rosszabb , mint a fémlemezé.A lemez egyfajta hűtő(fűtő)borda . Jobban átadja a hőt a vele érintkezö gipszkartonnak.
Köszönöm a gyors választ. Ennek a lemezes-gipszkartonos megoldásnak mekkora a hatékonysága a kartonba épített csövekhez képest? Keresgéltem a lemezt a neten az ára miatt, amit találtam ott 0,4 négyzetméter 2700 Ft körül van. Ez reális?
Nekem a Qualitherm rendszer van , ahhoz tartozó fém rendszerlemezzel. Mindenkinek javaslom, a lemezt ha nem vakolt csövezése van . A levegő nem jó hővezető , emiatt jelentősen lecsökken a hőátadás , kicsi lesz a DT az előremenő és a visszatérő között, mivel nem tudja leadni a teljesítmény. Küldök egy fotót a lemezről , benne a csövekről. A lemez a legnagyobb költség , de ez a lényege az egésznek. Bár még igy is olcsóbb a többinél.
Mi most azt próbáljuk kidolgozni , hogyan lehet régi építésű épületekbe mefelelően applkálni a felületfűtést.
Nekem hasonló födémszerkezetem van mint mákostésztának. A következő rétegrend megfelelő lenne?
OSB lap fagerenda deszkaborítás stukatúr tükörfólia kőzetgyapot csövek gipszkarton
Eddig mindenhol azt olvastam hogy a csöveknek közvetlenül a felületben kell lennie, mert akkor a legjobb a hőátadás. Nálam a csövek a gipszkarton felett helyezkednének el, mint a rétegrenden látszik. Így lehet megfelelő a hőátadás? Mivel a tükörfólia miatt megszünik a födém szellőzése, a szigetelés nem tudja megszívni magát vízzel a levegő párájából? Nálad a fémlemez benne a csövekkel mit jelent?
Régi építésű házba tervezek falfűtést beépíteni. A gondom csak annyi, hogy a régi téglák a fal belső oldalán nagyon nincsenek egy síkban. van ahol akár 2-3 cm eltérés is van. Erre csövet rögzíteni? A kérdésem az lenne, hogy ilyen fallal mit lehet tenni? Vagy tegyük fel a csöveket aztán vakoljunk a vége úgyis sík lesz?
Most kezdik építeni a házamat. Könnyűszerkezetes nagyfalpanelos, extra szigetelt. Külső falak k=0,12, ablakok k=0,7,. A hidegburkolatos helységekbe padló, a melegburkolatosokba falfűtést szeretnék. Ahogy nézem a hozzászólásokat van itt közöttetek néhány hozzáértő aki ilyennel foglalkozik. Ha belefér a kapacitásotokba egy Tatabánya környéki meló akkor várom a jelentkezéseteket mail-en.
