Falfűtés rendszerelemeket szeretnék venni a közeli jövőben. Ez nem más, mint 6x1-es oxigéndiffúziómentes cső (kábé 1000m) és 20x6x20-as T tag -ha jól számoltam- 66db.
Tud valaki ócó, igazán "rentábilis" beszerzési forrást? (Akár magánban is.)
Lassan elkezdik építeni a házam, de még nincs gépész kivitelezőm. A fűtés jó részt mennyezetfűtés lesz, ebben jártas gárdát keresek. Ha valakinek vannak pozitív tapasztalatai egy céggel, csapattal, kérem, jelezze..
1" inox bordáscső felülete: 1 méteres darabnak 0,0949 m2, a falvastagsága 0,25 mm
Tehát 10 méter ebből a csőből majdnem 1 m2 . Összehasonlitásképpen egy 20 kW os hűtési hőcserélő teljes felülete 2,28 m2. Ennek a méretezési adatai : szek: 17/25 C prim: 16/20 C
Ez egy kb . 400 m2es ház hütését viszi.
Természetesen nem lehet teljesen egy kalap alá venni a kettőt ,mert a lemezes mindkét oldalán kényszer áramlás van.
Nemigazán rontja , ha jó a méretezés. A szondás rendszernél is jobb a kutas megoldás , még 2 hőcsere után is. Márpedig a szondással is lehet jól hüteni , pedig annál két tényező is befolyásolja a hatásfokot. A glikol fajhője rosszabb , és a glikol egy műanyag csövön keresztül érintkezik a talajjal. Ráadásul a szondásnál a talaj minősége befolyásolja a hövezetést, mig a kutnál a viz vezeti a höt.
Sehogy nem lesz 8 fokos a víz, úgy tudom, hogy 12 körül van a legtöbb helyen. Viszont a hatékonyságot mindenképpen rontja a 2 hőcserélő, így elég bizonytalan a projekt kimenetele. Ezt szerettem volna így jelezni.
Ez hogyan jött ki ??? A primer hőmérséklet mindig a höcserélö teljesítményétöl , ill. a terheléstől függ. Egy jól méretezett hőcselélőn max 1 fok eshet. Nekem volt már 0,5 fokos érték is , 20 kW -on. Honnan veszel 8 fokos kútvizet?
Abban tud segíteni valaki, hogy a padlófűtéshez mliyen estrich-et válasszak? Amit a kőműves a helyszínen kikever az megfelelő, vagy érdemes egy spec. adalékos estrichet venni?
Itt is az 5 fokos lépcsővel érdemes számolni. Ha 18 fokos szekunder előremenőt szeretnénk, akkor 8 fokos víz kell (primer körben 2 hőcserélő). 14 KW-os a hőterhelés külső 35 fok esetén (ezen javítanak a függönyök és a redőnyök). Az egyes helységek körei egymástól függetlenül nyílnak, tehát várhatóan nem kell az egész házat hűteni egyszerre (ez egy kicsi egérutat jelenthet).
Ha érdekel valakit , a rozsdamentes bordáscső (GEBO) 1" felületét kiszámoltam . Evvel már kb . ugy lehet számolni , mint egy lemezes hőcserélővel . Belül turbulens az áramlás , kivül meg gravitációs . A falvastagság is kb . a lemezessel egyforma .
Ha elég mély lesz a kút, azaz elég víz lesz benne, akkor nem lesz gond. Ha mégis, akkor megforgatom a vizet a kútban valahogy. Ha így sem megy, akkor majd öntözök a kútból, bent meg melegünk lesz :-). Vagy öntözök és hűtök egyszerre.
Nem félsz, hogy a kút hőmérséklete a csőkígyó körül megemelkedik? Nincs vízmozgás, a hőmérsékleti rétegződés pedig meglehetősen lassú folyamat. Ha pedig a kútból 13 fok helyett ~18 fokos víz jön vissza, nem tudod kellő hatásfokkal hűteni a falakat. Viszont kétségkívül megspórolnál egy sor drága elemet: búvárszivattyú, szerelvények, másik kút, stb.
Én csak 1 kutat tervezek. Abba szeretnék egy csőkígyót, vagy csőregisztert tenni, majd fent a kazánházban egy lemezes hőcserélővel a szekunder kört hűteni. Csak nem tudom, hogyan kell méretezni a kútba való hőcserélőt.
A kútban nincs hőcserélő. A forráskút 13 fokos vizét nyomja át a búvárszivattyú az emeleti kazánházban lévő 30 lemezes hőcserélőn keresztül a 12 méterre lévő 2 nyelőkútba. A hőcserélő szekunder oldalán az osztó-gyűjtőkön keresztül a falfűtési körökbe megy a 18 fokos "hűtő"víz, ami a visszatérőágakon 23-24 fokig melegszik fel. Ez újra visszahül a hőcserélőn 18-ra.
Nekem 33 C előremenővel dolgozik rá az Inka a hidraulikus váltóra a 21-22 C fokos belső hőmérséklethez. Nyáron kútvízzel visszahűtött 18 C fokos előremenő kellemes 24 fokot tud csinálni kinti 40C-nél. 38PTH+8 cm RP-PT.
Hőszivattyúra lett terveze, de még 1-2 telet elektromos fűtéssel akarok kihúzni(erre valami olcsó ideiglenes megoldást nézek). A vezérlésem még nincs kitalálva pontosan.
Meg lehet próbálni , de nekem ez a tapasztalatom. Néhány házat már megcsináltam , volt lehetőségem fejleszteni.
Nem mindegyik kazán képes ennyire lemenni. A Termomax inka pl . 38 alá nem tud lemenni. 30 C- os előremenőt közvetlenül kazánnal nehezen tudsz előállítani. Felfűtéskor , mikor a visszatérő hideg , akkor előfordulhat egy darabig , de üzemszerűen nem. Másrészt viszont célszerű hidraulikus váltóval elválasztani a kazánt a fűtési köröktől. Ez kicsit segíti a hőmérsékletek optimalizálását is.
A fal illetve mennyezetfűtés előremenő hőmérséklete nem lehet magasabb 35-38 foknál . Egy most épült , átlagos szigetelésű ,nem passzív házban -15 fokos külsőre 35 C előremenőt számolunk . Ezzel 21-22 fokot lehet elérni . Belátható , hogy az átlagos 0-, -5 fokos téli külsőnél 30 fokkal túl lehet fűteni a házat. Másrészt , a falfűtés hőmérsékletét a lehető legalacsonyabban kell tartani , hogy a fal belső felülete ne legyen magas. Ugyanis a fal hőátbocsátási tényezője a fal két oldalán fennálló hőmérséklet különbségtől függ.
Viszont a padlófűtésnél ez a hőmérséklet nem elég .A 26-27 fokos kellemes felületi hőmérséklethez Pl . a 30 / 25 C nem elegendő. A nagyobb tömeg , és a levegő rétegződése miatt nagyobb a vesztesége mint a mennyezetnek.
Mindenképpen javasolt a kétféle hőmérséklet. A legutóbbi fejlesztésem eredményeképpen mindkét hőmérséklet időjárásvezérelt , két független görbe, és két parancsolt hőmérséklet.
Meg kell különböztetni a keverőszelepet és a váltószelepet. A HMV készítéshez akkor kell váltószelep , ha csak fűtő kazánod van . Ennek csak két csöve van , emiatt kell a váltó szelep. Ha kombi készüléked van , akkor nem kell váltószelep mert benne van a kazánban.
Keverőszelep meg a fűtéskörbe kellhet. Én javasolnék a falkörbe keverőszelepet, az előremenőbe. A padlófűtés körbe nem feltétlenül kell, azt be lehet állítani a kazánon , feltéve ha az kondenzációs. Célszerű a padló hőmérskéletét kb. 5 fokkal a mennyezet , vagy falfűtés fölé emelni.
Azt meg tudja mondani, valaki, hogy egy kazán kialakításnál, ahol a kazán csak a fűtést vezérli, külön fal- és külön padlófűtést, oda szükséges-e háromjáratú keverőszelep vagy sem? Én úgy hallottam, hogy csak akkor kell ez a háromjáratú szelep, ha HMV -t is melegít a kazán!
Rég jártam erre. Láttam némi értekezést a hilti szalagról. A legolcsóbb, de talán a legtöbb munkával járó "csőfektetés". Én ezt használtam. A csavarok mögött a fehér izé 2 mm vastag műanyag alátét.
Igyekszem érthetőbben kifejezni magam! :) Osztógyűjtőben körönként: kézi tömegáramszabályzók, ÉS ezek a visszatérő limitáló thermoszelepek. Kezdetben a thermofejek teljesen nyitva vannak, csak a tömegáramosokal játszok pár hétig addig, amíg a helyiségek hőmérsékletkülönbségei minimálissá nem válnak. Ha ez igy van, akkor a visszatérők hőmérsékletei is megegyezik minden körben. Ezután minden thermofejet leveszek ugynarra a max állásra, ahol még épp nem kezd lezárni. (nyilván kivéve a szobathermosztát helyiségének a körét). Tehát még mindig olyan, mintha ott sem lennének a visszatérőlimitálók, hiszen nem csinálnak semmit. De lehűl az idő, kell a pótfűtés. Ekkor begyújtok a kandallóba, ami egy rakás körben melegebb visszatérőt eredményez. De a thermoszelepek észreveszik, leszabályoznak, én meg örülök hogy nincs túl meleg a kandallós helyiség(ek)ben, a leszabályozással megspórólt energiát viszont felveszik majd azok a helyiségek, ahova akandalló melege nem ér el. Túl alien? :)
Én a hőtűkröt az egész szerkezet fölé tenném. (tettem) Nekem a hőtükör felett az "üzemi " szigetelés van. A közbülső szigetelés kiegészítése a födémszigetelésnek, mikor nem megy a fűtés. Ha megy , némi tömegnövelés ami kicsit átmelegszik. A hőtükör az ezen átszivárgott hőt veri vissza. Meg sem fordult a fejemben , hogy légrést hagyjak a lemezek felett... A lemezek felett lévő levegő konvekciós mozgásba kezd . A szálas szigetelés megakadályozza ezt.
A levegö a legjobb szigetelő, akkor miért nem tesznek 50 cm vastag légrést a födém fölé??? Jó olcsó lenne:))))
