Ha levegősek a csövek , nincs megfelelő keringés . Akkor küldhetsz akármekkora vizet előre , nem lesz meleg. Az előremenő és a vissztérő közöt max 5-7 fok különbség lehet.
Tudsz róla konkrét linket vagy ilyesmit adni? Kíváncsi lennék rá, mit tud, tényleg nem lenne rossz ha a hőmérséklet alapján kapcsolna ki-be a kazán végre és nem nekünk kellene szórakozni vele... Esetleg időzíteni is lehet? Így több értelme lenne nemrég beszerelt hőérzékelőnek is ami kikapcsolja a keringetőszivattyút ha a kimenő víz hideg. (ajánlok beszerelni ilyet, egészen kis pénzből megvan egy ilyen elektronika, házilag össze is dobható)
Körönként át is mosnám, csak nem tudom a keringő víz folyásirányának ellentétesen átmosni, mivel a visszajövőre nem tudok rácsatlakozni. (azzal csak leengedni tudom) Vagy attól még érdemes? Én az egészet mostam át, nem körönként. Egyébként egyszer azt hiszem már volt átmosva körönként pár éve, most max. azért kellene mert mi van ha levegős, ugye.
Érdemes a termosztátot kicserélni , behozza az árát .Olvass vissza , nekem legalábbnapi 5 m3- t csökkentett . Tudok letesztelt típust , akár elküldöm . 12.000.- . Ne sajnáld rá a pénzt ,többet kifizetsz havonta a túlfűtés miatt.
Kapcsoló/konnektor szigetelés nem csak nálam volt szükséges (ld. 2413). Nálam a motoros redőny tápellátása és az éjjeli szekrény fejmagasságban levő lámpakapcsolója egy csatornában megy - nem túl szakszerűen. Így egy szelesebb éjszaka a légmozgás bent is érezhető. Másik ilyen hely a teraszon létesített konnektor és a párja a fal belső oldalán. Itt teljesen átfúrják a falat a villanyszerelők, így biztos a légmozgás. Összességében ezek is rontják a fűtés hatásfokát.
A fal/mennyezet kombinációt javaslom fűtésre, padlót "csak" hogy ne legyen hideg a padló. Nekem a cső a falon/mennyezeten kívül megy, fólia nélkül.
A garázsban a fűtést ugyanúgy méreteztük, mint a lakrészeket, 27 nm és 4 kör (35 fok előremenő, -15 fok külső mellett). A garázs padlófűtés végül is felkerült a falra, mivel a garázs padlóra nem került szigetelés, így nem akartunk 15 cm betont átfűteni. De az egésznek nincs túl sok jelentősége, mivel a garázs az épületen belül van, az összes fűtőkört elzártam, így -15 foknál +13 fok van a garázsban.
Hogy el van-e, az nem kérdés. Az illető, aki csinálta egy hozzá nem értő alak volt, a legtöbb pénzből megépített fürdőszobánkat nem tudjuk használni, mert nem szigetelte le az oda menő melegvízcsöveket. Pech. A kérdés, hogy a falfűtés mennyire rossz. Úgy emlékszem, hogy elég sűrűn, kb. 10 centiként kígyóztak anno a falon a csövek, ezért nem is értem a dolgot. Lehet hogy ez annak a jele, hogy levegős a rendszer? Vagy annak mi lehet a jele vajon?
A probléma az, hogy a sok szerelő közül mindegyik hozzáértőnek vallotta magát, aztán mégse lett jobb a fűtés. Egyébként újabb probléma: ahogy emlékszem, hogy milyen csövek lettek beépítve a falba, milyen távolsággal, ahhoz képest csak viszonylag ritkán helyezkednek el vízszintes meleg részek a falon. Gondolom ahhoz, hogy megállapítsam, hogy ez normális-e elő kellene kaparnom valahonnan az egész leírását, hogy hogy lettek beépítve. Most úgy két 10-15 centis meleg rész között kb 40 cm távolság van amúgy.
Mindkét kritikus falfűtéses szoba 4 fala közül 2 a "szabadba néz", tehát a fal másik oldalát nem fűti semmi. Egyébként ez téglafal, amit kívülről hungarocell hőszigetelés borít, amin vakolás és festés is van. (vagy a vakolás van belül, azon a hungarocell és festés? ) Van még egy falfűtéses szoba, ahol ugyancsak ezek a jellemzőek, viszont ott érdekes módon mindig meleg van, pedig ott is 2 fal a szabadba néz... Egyelőre a finomhangolás annyit segítene a termosztáttal, hogy 17 vagy 17,2 fok legyen :) Nagyságrendileg mennyibe kerül egy ilyen rendszerhez való termosztát és annak a beszerelése?
"-itt minden évben járt már ilyen-olyan szerelő, de mindegyik csak a másikat szidta és értelmes tanáccsal nem tudott segíteni, mindegyik mást mondott."
Szerintem pedig kezdj keresni egy hozzáértő szerelőt, addig felesleges bármivel is kisérletezgetned..Mivel a csövek már a falba és a padlóba vannak/ezeket talán nem rontották el/ ezzel már nem lehet mit kezdeni, viszont az osztógyüjtő és akazán között még csodákat lehet csinálni. Nekem a legkisebb teljesítményű Vaillant kazánom van és 270nm fűtünk vele/fal-padló/ és tökéletes.
Nem tudom mennyibe kerül egy termosztát, de nem biztos, hogy most tudunk rá pénzt áldozni... Amikor itthon vagyunk, akkor gyakorlatilag egy kapcsolónak használjuk: legyen fűtés vagy ne legyen. Éjszakára és amikor nem vagyunk itthon, olyankor próbáljuk meg úgy belőni 26 és 28 fok közé hogy időnként bekapcsoljon a fűtés, időnként ne (ha folyamatosan menne a fűtés, akkor sok lenne a számla és feleslegesen meleg lenne ha egyáltalán nem akkor pedig teljesen lehűlne a ház) Nagyobb probléma, hogy nem tudom belőni hogy a keringő víz hőmérséklete ne 45 fok legyen és mégis meleg legyen a hátsó kis falfűtéses szobákban (estére úgy, hogy megy a számítógép már majdnem elérte a hőmérséklet a 20 fokot. hurrá.) Egyébként új termosztát esetén miben javulna helyzet? (javítani, beállítani, finomhangolni stb. a mostanit nem lehet?)
még egy érdekes dolog: a visszamenő csöveken két csap van: az egyik amire a feltöltéshez/átmosáshoz lehet slagot csatlakoztatni és a másik, ami túlnyomás esetén leenged. Utóbbit kézzel is meg lehet nyitni és jön belőle a víz, de ugye arra nem lehet csövet csatlakoztatni. A másik csap megnyitásakor "köp" egy adag vizet, de aztán semmi. Ha slagot nyomunk rá akkor csak nő a csőben a nyomás, de víz nem megy a rendszerbe. Talán most nem ez a legnagyobb probléma, mert a 1,5 bar nyomás megvan a csőben (a kimenő oldalon töltöttünk rá jobbhíján.. ). Egyszer egy szerelő próbálta levegőtleníteni, de egyik levegőtlenítő szelepen se jutott el odáig, hogy már ne levegő hanem víz jöjjön, a túlnyomásérzékelő mindig kioldott. Talán ez se jó jel?
Jó kis lista! Köszönöm, hogy megosztottad! Idén őszre tervezem, hogy felrakatom a helyiségenkéntit. Most kicsit bután néznek ki a kikandikáló kábelek a szobákban, de hát "addig nyújtózkodj..."
Az indirekt tároló felé menő csövekre már húztam 10mm-es csőszigetelést. Ez nem nagy befektetés (240Ft / 2m), úgyhogy vlszleg az előremenőkre is rakok a kazánházban.
Szeretném segítségeteket kérni. A kb. 200 négyzetméteres (?) házunkban már 9 éve van fal/padlófűtés. Őszintén szólva minden fűtési szezon kezdetekor megbánjuk, hogy ilyen rendszerünk van. Az elvileg viszonylag kis teljesítményű kazánunk úgy-ahogy felfűti a házat (jó lassan.....) és onnantól meleg is marad ha állandóan megy a fűtés. Viszont ez csak a ház azon részeire vonatkozik amik közel vannak a kazánhoz és főleg ahol padlófűtés van (annak a csöve vastagabb, vagy mi. ) Míg jelenleg a nappaliban 21 fok van, az én szobámban (a ház túlsó vége, egyik legkisebb szoba) és a többi kis, falfűtéses szobában 17!!!! (ha állandóan megy a fűtés és a kimenő/visszajövő hőmérsékleti adatok az eget verik, akkor esetleg 19-20-ra fel lehet fűteni) Pedig a nappali, konyha padlófűtése a kimenő és visszamenő oldalon is felére van kézileg leszabályozva, az én szobám falfűtése pedig mindkét oldalon teljesen megnyitva) Régen úgy 5 éven át csak a visszamenő köröket szabályoztuk (kézileg, imbuszkulccsal, de egy szerelő azt mondta, hogy a külsőt kell. (kinek higyjünk?) Külön szobánkénti termosztátos vezérlés nincs, illetve csak egy termosztát van ami az egész fűtést szabályozza. Egyébként azzal kapcsolatban valami: 5 és 30 fok közé van skálázva. Ha 27 fok alá húzzuk, a fűtés soha nem fog bekapcsolni, 28 fok körül hébe-hóba, maximumon pedig állandóan megy a kazán, ez normális???) tehát mostmár a kimenő köröket szabályozzuk (le) pl a nappalit, konyhát ahol padlófűtés van. De ezzel azt érjük el, hogy a kimenő és visszajövő hőmérsékletek a normálról ( 40-30) felmennek 55-40 körüli (csöveken mért) adatokra, ami tudtommal már káros a csövekre. Ilyenkor persze vissza lehet venni a kazán hőmérsékletén, de akkor meg azért nem lesz meleg a falfűtéses szobákban. A tavalyi fűtés utáni gázszámlánk egyébként havi 20000 volt, pedig soha nem volt több 20 foknál a házban szinte.. Nem tudom ez normális-e. A kazán egyébként egy évente karbantartott viszonylag kis teljesítményű Vaillant. (megnézhetem a konkrét típust, teljesítményt) A csövekben a nyomás megvan (1,5 bar) talán levegőtlenítve is van... A háromállású keringetőszivattyút a közepes vagy nagy teljesítményű állásban használjuk.
Kérem segítsetek, itt minden évben járt már ilyen-olyan szerelő, de mindegyik csak a másikat szidta és értelmes tanáccsal nem tudott segíteni, mindegyik mást mondott. Nyitott vagyok mindenféle kísérletezésre a rendszerrel, írjatok tapasztalatokat akinek esetleg már volt hasonló problémája.
hogyan lehet egy konnektort, kapcsolót szigetelni? - erre gondolok: szigetelés javítása, hőhidak kiküszöbölése (konnektor/kapcsoló, ablak, redőnyök)
illetve plafonfűtés/hűtés kérdés:
idén épül a házunk, 1 szintes nappali, szobák + garázs kb 160 nm, monolit födém, padlás nem fűtött. A terv az hogy padló és plafon fűtés/hűtés lesz, de a garázst nem akarom fűteni - esetleg vmi temperáló 5-10 fokot a padlóban.
Hogyan célszerű felszerelni a plafonra a csöveket? - bele a födémbe, vagy a födém alá?
vmelyik hozzászólásban olvastam, hogy felesleges felfűteni az egész födémet - azaz ne építsük bele a csöveket a födémbe - tegyünk hővisszaverő fóliát a födém alá, és úgy a csöveket.
- helységenkénti termosztátos vezérlés (összesen 9 db) - érzékeny (+-0,2 fokos) termosztátok - szelepmozgató motorok az osztó-gyűjtőkön (helységenkénti termosztát vezérléssel) - a fűtőfelület méretezésétől függő, legalacsonyabb előremenő a kazánból - időjárásfüggő előremenő-szabályozás - keringetés csak hőigény esetén (helység termosztátok jelzése alapján) - "folyamatos" (nem idővezérelt) fűtés (a rendszer tehetetlensége miatt) - javítja a fogyasztást, hogy ikerházban lakunk, azaz a ház egyik oldala felé a hőveszteség viszonylag alacsonynak tekinthető - szigetelés javítása, hőhidak kiküszöbölése (konnektor/kapcsoló, ablak, redőnyök) - padló leválasztása a fali köröktől (padlóban csak temperálás, fűtés a falakban) - kazánházban az előremenő csövek szigetelése (45 fokos kazán előremenő korábban 37 fokosként érkezett meg az ogyk-hez) - helységenként több kör esetén állandóan nyitva tartott körök, plussz hőigény esetén az összes helységben található kör megnyitása - nagyobb ablakfelületek esetén folyamatosan nyitott mennyezeti körök - fűtési időszakban az egyes helységek ajtaját érdemes zárva tartani
Amit próbáltam, de nem jött be: - 1-2 termosztáttal vezérelt fűtés (jelentős eltérés a hőérzetben házon belül, magas fogyasztás) - magasabb előremenő (tovább növekvő fogyasztás) - +- 2 fokos termosztátok (kapcsolócsalád részei, szépek, viszont rossz hőérzetet, magas fogyasztást eredményezett) - túlméretezett keringető szivattyúk (8-9 eFt a jelenlegi elektromos felhasználás a keringetésre)
Amit tervezek a továbbiakban (középtávon): - osztó-gyűjtők elfedése (szigetelése, a 35 fokos kazán előremenő a csövekbe jelenleg 32,4 fokon érkezik meg, míg az ogy előtt még 34 fokos a víz) - keringetőszivattyúk cseréje kisebb teljesítméményűre - szerződés az emfesz-szel (ettől tartok a legjobban, mert még nem nagyon olvastam róla tapasztalatot, de a 8% megtakarítás jól hangzik) - levegős hőszivattyú rendszerbeépítése (az átmeneti időszakban való gazdaságos üzemeltetéshez és hűtéshez) - napkollektor a hmv-hez, és az építés alatt álló medence fűtéshez - fentiekhez a vezérlés fejlesztése
Most találtam a neten. Egy Sanier Duvall leírásból:
" ...Külön hőmérséklet érzékelőt kellett beépíteni az égőtérbe abból a célból, hogy érzékelje, ha harmatpont alá kerül az égéstermék hőmérséklete és adjon utasítást a vezérlésnek a gázmennyiség növelésére..."
E szerint alacsony előremenővel (30-40 C) nem biztos hogy gazdaságos a sima modulációs kazán, ha meg nem hiper-szuper különérzékelős kell otthonra egy tartalék hőcserélő, ha esetleg dec 23-án lyukadna ki...
Az az igazság, hogy az elméleti részébe soha nem ástam bele maga. Abszolút megbízom az embereimben ezért is bíztam rájuk mindent,nekem megmaradt a kisérletezgetés, hogy a legoptimálísabban összehangoljuk a rendszert.Arra azért emlékszem, hogy a régi szivattyúknak 3 állása volt, de bármelyiken is állt, a fűtésben észrevető változást nem okozott. Ezt a lakás hőfokán és a gázfogyasztáson teszteltem figyelve arra, hogy a kinti hőmérséklet az adott napokon egyforma legyen.Ami változott az az áram felhasználás volt de ez sem volt meggyőző.Akkor agyaltuk ki az új szivattyúkat aminek a beállítását szintén ezzel a módszerrel teszteltem.Én inkább gyakorlatias ember vagyok és nem igazán hiszek a diagrammok világában.A kazán szivattyújáról érdemes megemlíteni, hogy sajnos szintén sokat fogyaszt, szerettem volna azt is cseréltetni de garanciális problémák és álltalam meg nem értett kifejezések miatt maradt a sajátja.
A mostani 27W-hoz tartozó tömegáram az előző szivattyúd melyik fokozatának felel meg? Tudsz pontos tömegáram/ fogyasztást írni, párhuzamba állítva a régit/ újat? Igazából az adna valódi összehasonlítási alapot. Próbáltad a régit lejjebb venni, mielőtt cserélted?
A közös vezérlős egész házas keringetős megoldás jó lehet , ha a tömegáramok jól be vannak állítva az egyes helyiségek között, és mindenhol egyforma hőt akarsz tartani.
Egyébként valaki azt írta , hogy neki utána lett jobb a fogyasztása mikor helyiségenként szabályozta.
Nekem az a véleményem , hogy a szivattyúk nem kell hogy járjanak , ha nincs hőigény. Ha nincsenek termofejek , azaz minden nyitva van jó nagy szivattyú kell a forgatáshoz, pl Grundfos Magna 32/80 . A megspórolt fűtőanyag helyett a villanyszámla lesz nagyobb.
Egy sokablakos helyiségben este nagyobb hőigény ( tömegáram ) kell , viszont ha télen besüt a nap ,ez melegszik fel a leghamarabb , tehát kisebb tömegáram kell. Lezárni viszont nem lehet. A külső érzékelő a hidegebb északi oldalon van , szegény nem tudja hogy süt e a nap, mert a levegő nem melegszik fel .
Mellesleg a kazán szivattyújáról senki sem beszél , pedig az is jó sokat fogyaszt.
Na most mit mondjak, én pont itt tartok. Össze-vissza aggódom magam, hogy beleöltem a rahedli zs-t (az asszony teljes tiltakozása ellenére), aztán a gázóra meg pörög :-( A legrosszabb az, hogy nem tudom mi a jó érték és mi a rossz. Innen jött, hogy próbálok hasonlítgatni...
MGX1 adott jótanácsot a falfűtés görbém 45C-re volt állítva -15C kintire. Ezt most levittem 38C-re, és óra indul...
A szakaszos fűtés a Junkers kazán gépkönyvéből jött, ahol mint energiatakarékos tanácsot írták. Amit írtatok (ill. MGX1-is mondta), mármint, hogy a folyamatos ilyen rendszereknél takarékosabb azt ki fogom próbálni.
W/m2K pedig a reményt adta vissza ezzel az első fűtési szezonnal. Nekem ez eddig a 2,5 hónapom, és tényleg sok a pára (nappal 65%, reggelre "felleheljük" 80%-ig).
"De vigyázz! A legenda szerint bele lehet (lelki)betegedni a túlzott törődésbe. Sok hőszigetelős levert, ha magasabb az energiafogyasztása, mint amennyit szeretne vagy sok szoláros tiszta depressziós, ha nem annyi a szolártank hőmérséklete , mint amennyit várt. És ez kihat a családjára is... Persze én ezt csak hallomásból tudom ... ;-)"
Ez nagyon jó! Senkitől nem hallottam még így, és annyiszor eszembe jutott már nekem is. Nagyon jellemző.
Érdemes bíbelődni a fűtési rendszered beállításaival és ellenőrizni a tipikus hőhíd pontokat (redőnytok, erkélyek, stb.) mert elég sok energia ott távozik. De időt is kell adni az új épületeknek a kiszáradásra: nekem pont tavaly január 22-én indult a fűtésem és felkészültem napi 20-25 m3-re de 40 m3 felett volt az első napokban. Februárban nagyon el voltam keseredve 830 m3 első havi fogyasztás láttán. De a páratartalom nyár után lement 50-60% alá, sok kis javítgatást eszközöltem (pl. 38PTH+8cm RP-PT falon külső és belső oldalon is villanykapcsoló, nem csoda, hogy süvített befelé a minusz 10 fok a kis "alagúton", ezúton is köszönet a villanyászoknak...) és az idei fűtési szezon sokkal jobban alakul. Saját empírikus megfigyelés: éjszakára leengedett redőnyökkel (állítólag az 1.1-es ablakokat így 0.9-el lehet számolni!) és napsütésben felhúzott redőnyökkel napi 0.7 m3 gáz különbség adódott, azonos kinti hőmérsékletek esetén.
De vigyázz! A legenda szerint bele lehet (lelki)betegedni a túlzott törődésbe. Sok hőszigetelős levert, ha magasabb az energiafogyasztása, mint amennyit szeretne vagy sok szoláros tiszta depressziós, ha nem annyi a szolártank hőmérséklete , mint amennyit várt. És ez kihat a családjára is... Persze én ezt csak hallomásból tudom ... ;-)
Most jön az, hogy amihez nem értek abba nem szeretek belekontárkodni.
A saját rendszeremet talán még a beüzemelőnél is jobban ismerem,de ebbe bíztos nem tudok segíteni. De a beüzemelőt nyugodtan kihívhatod bíztos meg fogja csinálni. Nálam annó ugyanígy értetlenkedett hogy mi a fenének ez a sok termosztát meg motoros szelep/ tényleg több százezer ft-áll ott kihasználatlanul/ és igaza lett.
lássuk: 2db 120W-os szivattyú ment 24h-án keresztül.Az ugye 5,76 KW x 40?ft-al=230ft/nap Most /mivel azért nem kevés vizet kell forgatnia/ olyan állásba van ahol 27w-ot eszik azaz 2x27x24=1,296Kw x 40ft=52ft Ez havi szinten 5340ft megtakarítást eredményez. Mehetne alacsonyabb fogyasztással is a valós 5W-al de nem tudta produkálni a fűtésoldalon amit kellett volna. Azt hiszem több mint egy hónapon keresztül játszottam vele míg megtaláltam ezt az optimum beállítást.
Nagyon szép a rendszered. Nekünk is Vaillant kondenzációs kazánunk van és helyiségenkénti termosztátokkal (5 db) szerelt vezérlésünk. Van egy külső időjárásérzékelőnk egy VRC 430-as termosztátunk ami sajnos nincs kihasználva. A szerelő aki kint volt nálunk büzemelni a rendszert ugyan nem értette, hogy miért akarunk mi szobánkénti vezérlést, hogy ha van ilyen rendszerünk. De mivel laikusak voltunk vagyunk így a legjobbat akartuk.
Az osztóinkon motoros fejek vannak amit a szobánkénti termosztátok nyitnak-zárnak vezérlés által. A kérdés annyi lenne, hogy ha csak az időjárásfüggő szabályozót szeretnénk használni egy szobában felrakva azt hogyan lehetne megvalósítani? (Szabad vezetékünk is van a kazán és a szobában feltetendő gyári termosztát között.)
Mérted konkrétan, hogy mennyi maradt meg a "grundfos alpha marketingből" a zsebedben, mint megtakarítás a csere után? Nézegettem én is, nagyon kíváncsi vagyok a tapasztalatodra!
