Tisztelt Fórumosok! Előre elnézést a hosszú hsz-ért. Kérem falfűtésben tapasztalt fórumosokat szenteljetek rá 2 percet és olvassák el!
Októberben költöztünk be tisztán fal és padlófűtéses újonnan épült családi házunkba. Azóta regisztrálom a fogyasztási értékeket és próbálok rájönni, hogy hozza-e a rendszer ami elvárható tőle. Láttam néhány hsz-t amiben leírtátok a ház paramétereit és hozzá tartozó fogyasztást, és mit ne mondja, kicsit kétségbe estem. Szeretném kérni nálam (falfűtésben is) tapasztaltabb forumozók véleményét az alábbi adatokról:
A fűtés: Junkers kondenzációs kazán 160l-es indirekt HMV; időjárásfüggő szabályzó. Különálló fal és padlófűtőkörök a kazánról hidraulikus váltóval leválasztva. A két fűtőkör keverőszelepét és keringetőszivattyúját egy-egy a kazánhoz gyárilag rendelhető Bosch Heatronic vezérlőegység kezeli. A helyiségenkénti szabályzás be van ugyan kábelezve, de erre már nem futotta mire beköltöztünk, úgyhogy most csak a két programozható Heatronic termosztátról tudom vezérelni (fal kör és padlókör) Összesen 10 falf.kör és 14 padlőf.kör. Jelenleg 62m2 falfűtés és 69m2-nyi padlófűtés van kinyitva. A falban Rehau 10mm-es csövek.
Hétköznap hajnalban 2 órát (4-6ig); délután 6,5 órát (16-22:30-ig) megy a fűtés. Hétvégén reggel 4 órát, délben 1 órát, délután 6,5 órát megy. Így a házban folyamatosan 20C és 22C között van a hőmérséklet. A páratartalmat is mértem, az átlag 65% (gondolom a festéssel behozott nedvesség miatt).
Ezekhez a következőket mértem: novemberi napi átlag 10m3; Decemberi: 11,2 ; januári eddig 14,6 m3. Emellé az áramfogysztás is elég magas (12kWh napi átlag) amiben szerintem a 3db 100W-os keringető szerintem rendesen benne van (ezek sokkal tovább mennek mint a kazán; úgy néztem a kazán kikapcsolása után még 3 4 órát mennek a szivattyúk).
W/m2K leírásához képest ez sokkal rosszabb fogyasztás. Nagyon szeretjük a falfűtést. Tényleg messze komfortosabb, mint bármi amit eddig tapasztaltunk, viszont nagyon sokba került (drága anyagokat terveztek be és szerintem rendesen le is húztak). Most már csak azt szeretném látni, hogy tényleg gazdaságosan is működjön.
Nem tudom mihez hasonlítsak, illetve hogy belevágjak-e egy hangolósdiba a gépészmérnökkel, vagy a kivitelezővel.
Várom véleményetek, és még egyszer mea culpa a hossz hsz-ért!
Nem gondolom, hogy korrektül működne, mivel az a legjobb, ha csöveket körbeveszi a ragasztó/ vakolat, hogy minél nagyobb legyen a hőleadó felülete. De ettől még működhet is akár..
Egészen másképp működik . A kondenzációs készülékeknél egy speciális hőcserélő van , amin a füstgáz is , és a viszatérő fűtővíz is egyszerre végighalad igy a füstgázt lehütve annak rejtett hőjét kinyerve felmelegszik, majd innen megy az égő által melegített részbe. Az igaz hogy a hőcserélő speciális anyagból kell hogy legyen. A nem kondenzációs kazánok is kaphatnak 30- 40 foknál hidegebb visszatérőt mikor indulnak , pl, hideg radiátor , vagy kihűlt padlófűtés esetén . Ennek alapján mindegyik meghibásodna.
Egyébként nekem is 50 C előremenővel megy a kazán.
olyan kérdésem lenne hogy csinál-e már valaki polisztirol házban falfűtést? Ugyanis arra gondoltam hogy nem pluszban szerkeszteném fel a falra a fűtést, hanem a belső polisztirol rétegbe hőpisztollyal vágnám be a csövezés helyét ahogy a villanyvezeték, vízvezeték helye is van vágva, majd ezt takarnám be gipszkartonnal. Vélemények? Tapasztalatok? Ötletek? Köszönöm!
- van "hivatalos" vakolat falfűtésre, ez kétszer annyiba kerül, mint a többi
- 16-os csőre Baumit GV35 Külső homlokzati vakolat 3-4 rétegben (2-3... cm), rabichálóval az utolsó réteg előtt. Majd Baumit simító vakolat 2-3 mm (!!!) vastagságban...
Normál modulációs kazánnak mit szól a hőcserélője ahhoz, ha visszaveszik az előremenőt 52 fok alá??? A hőcserélőn kondenzálódni fog a füstgáz, aminek következtében a kiváló sav elvileg szépen megeszi a hőcserélőt. A kondenzációs kazán ebben különbözik a "klasszikus" modulációstól nem? (Mármint, hogy a hőcserélője bírja a savat.)
Azért van rá megoldás, hogy Danfoss osztóra(szelepre) más típusú szelepmozgatót rakjunk... ;) Úgy hívják, hogy adapter...
Szerintem nem ér állandóan a fórumon kívülre, privátba terelni a szót! Hadd okuljunk mi is!
-6 foknál volt egy napsütéses napunk januárban akkor kikapcsoltam a keringetést /én is kiváncsi voltam/ 57 fokos volt az érzékelőnél.Persze ha hagytam volna, lehet, hogy még feljebb is megy,de visszakapcsoltam, hogy dolgozzon így visszaesett 40 fokra de azt tartotta szépen amíg sütött a nap. Ezt ebben az intervallumban el is használta fűtésre 32 fokos vizet produkált.Tartalékolni persze nem tudott.De 5órán keresztül hozta ezt az értéket.
4-es érzékelő a tartály középtályán helyezkedik el ez a mérvadó
fűtés támogatás: ezt a hőfoku vizet veszi ki ezzel 22fok van /ill. mivel süt a nap a déli oldalakon 23-24fok, ezt a plusszmeleget a lakásszellőztető hasznosítja.
Jól látod a dolgot . A váltó azért kellene , hogy a az osztó változó tömegárama ( lezárt szelepek) ne befolyásolják a kazán tömegáramát. A 6 fok merre van , lefele vagy felfele? Valószínűleg magasabb az osztóénál. Ez arra utal , hogy a kazán tömegárama nagyobb a osztók felé lévőnél. Ezt be lehet állítani a fordulatszámokkal .Bár az előbbiek miatt sosem lesz ideális a helyzet.
Le tudnád skiccelni , a kazán és a váltó összefüggését ? Üdv : MGX1
Én sem értem, hangot is adtam értetlenkedésemnek. Szerintem ez agyonvágja a kazán jó hatásfokát, hiszen minden más készülékkel szemben itt pont kell a kondenzáció, amit az alacsony hőfokú visszatérő garantál.
Már régóta olvasgatom a forumot, igazából nem kaptam választ kérdésemre. Falfűtésünk van padló temperálással danfoss osztokkal 6 termosztáttal.
Az osztók előre és visszatérő gyűjtőcsövei között szivattyú van, ha ez nem megy akkor a kazánból a víz az alsó gyűjtőcső egyik felén be a másikon vissza a kazánba.
A kondis kazán és osztók között hidraulikus váltó van. Ha működnek a körök az osztóból kilépő víz hőmérséklete és a kazánba visszatérő hőmérséklet között van 6 fok. Kondis kazánnál a cél, a minél alacsonyabb visszatérő hőmérséklet. Ezért nem értem a váltó létjogosultságát, a primer kör így is meg van az osztón keresztül.
A leghatékonyabb egy külsőhőmérséklet érzékelős kondenzácios kazán.
Folyamatos keringetéssel jár /falfűtés,padlófűtés és a kazán szivattyúja megy/ de a hőmérséklet emelkedését vagy csökkenését figyelve állítja be az előremenő víz hőfokát.Ha valaki egy kicsit többet rászán, egy plussz szabályzórendszer tudja külön kezelni a padló és a fal előremenőjét, programozható és még sok-sok mindent tud.
Nekem ez vele a 3. telem de nem bánom hogy annó többet költöttem rá.
Jól értem , fel akarod fűteni a betont ? És mire használnád a hőt ? Sztem legfeljebb másik padlófűtésbe lehetne átforgatni , mondjuk télen, de ahhoz is kevés .Szerintem hőszivattyúval lehetne kihasználni nyáron vagy ősszel .
Hadd ne irjam le mégegyszer ... Kérlek olvasd vissza hsz-eimet.
A belső termosztáttól nagyon sok függ . Nekem is eddig ugy működött , hogy ritkábban ment több órát a kazán , de nagyon lehűlt a lakás közben. Most 1 órában 3 szor kapcsol be a kazán 8-12 percre. Egyelőre úgy tünik igy kevesebbet fogyaszt. A fűtőtestek melegek maradnak a szünetidőben , kellemesebb az idő . Másrészt mivel a kazán a visszatérő és az előremenő különbségére szabályoz , ha az előremenőt fixen tartjuk ( beállítjuk a gombbal , vagy kijelzőn) a láng nagysága , és evvel együtt a fogyasztás csak !! a visszatérő hőmérséklettől függ.
Igy pl. nálam mivel a radiátorok melegek a visszatérő nem csonthideg , biztosra vehető , hogy a láng nem éri el a maximumot. Másrészt szabályozástechnikailag sokkal jobb kisebb lengést engedni. Harmadrészt komfortosabb a lakás.
A repedésektől nem félni kell, hanem megelőzni. A vakolatba vakolaterösítésü hálót/kék színü/ kell rakni, és ha tovább akarjuk fokozni a vakolatra festés elött egy üvegszövet tapéta kerüljön. Sose reped meg.
Egyébként a REHAU meg tökéletes. A padlóm előremenője 27fok a falé 25-26fok. Lakáshőmérséklet 22fok. Persze, hogy ez hogy jön ki a (HŐ)Szigetelések fórumon leírtam.
Átolvasva! Kicsit viccesen jön ki, hogy pont egy ilyen rossz tapasztalat után írod, hogy érdemes belevágni! :) De értem mire gondoltál.
Akinél jól működik a rendszer (padlófűtés és falfűtés) ott melyik cég csinálta? most azok kíméljenek akik maguk csinálták, mert én szoftverfejlesztő vagyok, így ehhez nem nagyon értek, így én biztos nem csinálnám magamnak meg. Szóval jelentkezzen aki elégedett a házában működő falfűtéssel és jöhet a reklám, hogy ki csinálta!
A repedés nem tragédia és nem veszélyes a javítása. Rehau az egyik legdrágább, de szerintem nincs hőtágulásbeli különbség a többihez képest. A Q betűs cégre a 2271-ben van hivatkozás. Ha nem vágsz bele, bánni fogod!
Én még csak ötletelek erről a falfűtésről. Sok meggyőző érv van mellette, de a vakolat repedéstől azért tartok. Kicsit félek, hogy esetleg a rehau cső azért drágább, mint a többi, mert annyival jobb is és esetleg nem tágul annyit, mint a többi.
Qualitherm vagy ziment cégről mik a tapasztalatok?
Én is sokat agyaltam ezen, mivel be van nekem is csövezve, szinte totál ugyanilyen födém.
A probléma azzal van, hogy ez egy óriási magatehetetlen tömeg, míg a pufferben lévő eltárolt energiát ott és akkor és úgy használod, ahogy neked tetszik. Értelme attól még lehet, főleg, ha olyan energiát tolsz bele, ami nem kerül semmibe. De akkor le legysen korrektül szigetelve, ne csak épphogy. (koszorú kifelé és felfelé, mert különben ott megfőnek)
A házunkon 24cm vastag monolit födém van amibe kb 700m 20/2 pe-xc csövet tekertünk le. A konyha - közlekedő - fürdőszoba felett a csövezést kihagytuk, a födém összesen kb. 30m3 beton. A födém felett kb. 12cm vastag eps szigetelés (jelenleg nincs bépítve) ha beépítjük a tetőteret azon padlófűtés lesz.
A jól bevált rendszereknél 1m3 -nél nagyobb puffereket javasolnak a hőtároláshoz (ha jól gondolom 70fokos nagyobb hőmérsékletű vizet tárolnak így).
Vajon meg lehet-e fordítani a rendszert úgy, hogy a 30m3 betont fűtenénk fel mondjuk 23fokra (kisebb hőfok, nagyságrendel nagyobb tömeg)?
Használhatnánk napsütéses napokon a hmv-szolárt, esetleg vízeteres kandallót vagy a vegyestüzelésű kazánt.
tartoznak.
