Egészen másképp működik . A kondenzációs készülékeknél egy speciális hőcserélő van , amin a füstgáz is , és a viszatérő fűtővíz is egyszerre végighalad igy a füstgázt lehütve annak rejtett hőjét kinyerve felmelegszik, majd innen megy az égő által melegített részbe. Az igaz hogy a hőcserélő speciális anyagból kell hogy legyen. A nem kondenzációs kazánok is kaphatnak 30- 40 foknál hidegebb visszatérőt mikor indulnak , pl, hideg radiátor , vagy kihűlt padlófűtés esetén . Ennek alapján mindegyik meghibásodna.
Egyébként nekem is 50 C előremenővel megy a kazán.
olyan kérdésem lenne hogy csinál-e már valaki polisztirol házban falfűtést? Ugyanis arra gondoltam hogy nem pluszban szerkeszteném fel a falra a fűtést, hanem a belső polisztirol rétegbe hőpisztollyal vágnám be a csövezés helyét ahogy a villanyvezeték, vízvezeték helye is van vágva, majd ezt takarnám be gipszkartonnal. Vélemények? Tapasztalatok? Ötletek? Köszönöm!
- van "hivatalos" vakolat falfűtésre, ez kétszer annyiba kerül, mint a többi
- 16-os csőre Baumit GV35 Külső homlokzati vakolat 3-4 rétegben (2-3... cm), rabichálóval az utolsó réteg előtt. Majd Baumit simító vakolat 2-3 mm (!!!) vastagságban...
Normál modulációs kazánnak mit szól a hőcserélője ahhoz, ha visszaveszik az előremenőt 52 fok alá??? A hőcserélőn kondenzálódni fog a füstgáz, aminek következtében a kiváló sav elvileg szépen megeszi a hőcserélőt. A kondenzációs kazán ebben különbözik a "klasszikus" modulációstól nem? (Mármint, hogy a hőcserélője bírja a savat.)
Azért van rá megoldás, hogy Danfoss osztóra(szelepre) más típusú szelepmozgatót rakjunk... ;) Úgy hívják, hogy adapter...
Szerintem nem ér állandóan a fórumon kívülre, privátba terelni a szót! Hadd okuljunk mi is!
-6 foknál volt egy napsütéses napunk januárban akkor kikapcsoltam a keringetést /én is kiváncsi voltam/ 57 fokos volt az érzékelőnél.Persze ha hagytam volna, lehet, hogy még feljebb is megy,de visszakapcsoltam, hogy dolgozzon így visszaesett 40 fokra de azt tartotta szépen amíg sütött a nap. Ezt ebben az intervallumban el is használta fűtésre 32 fokos vizet produkált.Tartalékolni persze nem tudott.De 5órán keresztül hozta ezt az értéket.
4-es érzékelő a tartály középtályán helyezkedik el ez a mérvadó
fűtés támogatás: ezt a hőfoku vizet veszi ki ezzel 22fok van /ill. mivel süt a nap a déli oldalakon 23-24fok, ezt a plusszmeleget a lakásszellőztető hasznosítja.
Jól látod a dolgot . A váltó azért kellene , hogy a az osztó változó tömegárama ( lezárt szelepek) ne befolyásolják a kazán tömegáramát. A 6 fok merre van , lefele vagy felfele? Valószínűleg magasabb az osztóénál. Ez arra utal , hogy a kazán tömegárama nagyobb a osztók felé lévőnél. Ezt be lehet állítani a fordulatszámokkal .Bár az előbbiek miatt sosem lesz ideális a helyzet.
Le tudnád skiccelni , a kazán és a váltó összefüggését ? Üdv : MGX1
Én sem értem, hangot is adtam értetlenkedésemnek. Szerintem ez agyonvágja a kazán jó hatásfokát, hiszen minden más készülékkel szemben itt pont kell a kondenzáció, amit az alacsony hőfokú visszatérő garantál.
Már régóta olvasgatom a forumot, igazából nem kaptam választ kérdésemre. Falfűtésünk van padló temperálással danfoss osztokkal 6 termosztáttal.
Az osztók előre és visszatérő gyűjtőcsövei között szivattyú van, ha ez nem megy akkor a kazánból a víz az alsó gyűjtőcső egyik felén be a másikon vissza a kazánba.
A kondis kazán és osztók között hidraulikus váltó van. Ha működnek a körök az osztóból kilépő víz hőmérséklete és a kazánba visszatérő hőmérséklet között van 6 fok. Kondis kazánnál a cél, a minél alacsonyabb visszatérő hőmérséklet. Ezért nem értem a váltó létjogosultságát, a primer kör így is meg van az osztón keresztül.
A leghatékonyabb egy külsőhőmérséklet érzékelős kondenzácios kazán.
Folyamatos keringetéssel jár /falfűtés,padlófűtés és a kazán szivattyúja megy/ de a hőmérséklet emelkedését vagy csökkenését figyelve állítja be az előremenő víz hőfokát.Ha valaki egy kicsit többet rászán, egy plussz szabályzórendszer tudja külön kezelni a padló és a fal előremenőjét, programozható és még sok-sok mindent tud.
Nekem ez vele a 3. telem de nem bánom hogy annó többet költöttem rá.
Jól értem , fel akarod fűteni a betont ? És mire használnád a hőt ? Sztem legfeljebb másik padlófűtésbe lehetne átforgatni , mondjuk télen, de ahhoz is kevés .Szerintem hőszivattyúval lehetne kihasználni nyáron vagy ősszel .
Hadd ne irjam le mégegyszer ... Kérlek olvasd vissza hsz-eimet.
A belső termosztáttól nagyon sok függ . Nekem is eddig ugy működött , hogy ritkábban ment több órát a kazán , de nagyon lehűlt a lakás közben. Most 1 órában 3 szor kapcsol be a kazán 8-12 percre. Egyelőre úgy tünik igy kevesebbet fogyaszt. A fűtőtestek melegek maradnak a szünetidőben , kellemesebb az idő . Másrészt mivel a kazán a visszatérő és az előremenő különbségére szabályoz , ha az előremenőt fixen tartjuk ( beállítjuk a gombbal , vagy kijelzőn) a láng nagysága , és evvel együtt a fogyasztás csak !! a visszatérő hőmérséklettől függ.
Igy pl. nálam mivel a radiátorok melegek a visszatérő nem csonthideg , biztosra vehető , hogy a láng nem éri el a maximumot. Másrészt szabályozástechnikailag sokkal jobb kisebb lengést engedni. Harmadrészt komfortosabb a lakás.
A repedésektől nem félni kell, hanem megelőzni. A vakolatba vakolaterösítésü hálót/kék színü/ kell rakni, és ha tovább akarjuk fokozni a vakolatra festés elött egy üvegszövet tapéta kerüljön. Sose reped meg.
Egyébként a REHAU meg tökéletes. A padlóm előremenője 27fok a falé 25-26fok. Lakáshőmérséklet 22fok. Persze, hogy ez hogy jön ki a (HŐ)Szigetelések fórumon leírtam.
Átolvasva! Kicsit viccesen jön ki, hogy pont egy ilyen rossz tapasztalat után írod, hogy érdemes belevágni! :) De értem mire gondoltál.
Akinél jól működik a rendszer (padlófűtés és falfűtés) ott melyik cég csinálta? most azok kíméljenek akik maguk csinálták, mert én szoftverfejlesztő vagyok, így ehhez nem nagyon értek, így én biztos nem csinálnám magamnak meg. Szóval jelentkezzen aki elégedett a házában működő falfűtéssel és jöhet a reklám, hogy ki csinálta!
A repedés nem tragédia és nem veszélyes a javítása. Rehau az egyik legdrágább, de szerintem nincs hőtágulásbeli különbség a többihez képest. A Q betűs cégre a 2271-ben van hivatkozás. Ha nem vágsz bele, bánni fogod!
Én még csak ötletelek erről a falfűtésről. Sok meggyőző érv van mellette, de a vakolat repedéstől azért tartok. Kicsit félek, hogy esetleg a rehau cső azért drágább, mint a többi, mert annyival jobb is és esetleg nem tágul annyit, mint a többi.
Qualitherm vagy ziment cégről mik a tapasztalatok?
Én is sokat agyaltam ezen, mivel be van nekem is csövezve, szinte totál ugyanilyen födém.
A probléma azzal van, hogy ez egy óriási magatehetetlen tömeg, míg a pufferben lévő eltárolt energiát ott és akkor és úgy használod, ahogy neked tetszik. Értelme attól még lehet, főleg, ha olyan energiát tolsz bele, ami nem kerül semmibe. De akkor le legysen korrektül szigetelve, ne csak épphogy. (koszorú kifelé és felfelé, mert különben ott megfőnek)
A házunkon 24cm vastag monolit födém van amibe kb 700m 20/2 pe-xc csövet tekertünk le. A konyha - közlekedő - fürdőszoba felett a csövezést kihagytuk, a födém összesen kb. 30m3 beton. A födém felett kb. 12cm vastag eps szigetelés (jelenleg nincs bépítve) ha beépítjük a tetőteret azon padlófűtés lesz.
A jól bevált rendszereknél 1m3 -nél nagyobb puffereket javasolnak a hőtároláshoz (ha jól gondolom 70fokos nagyobb hőmérsékletű vizet tárolnak így).
Vajon meg lehet-e fordítani a rendszert úgy, hogy a 30m3 betont fűtenénk fel mondjuk 23fokra (kisebb hőfok, nagyságrendel nagyobb tömeg)?
Használhatnánk napsütéses napokon a hmv-szolárt, esetleg vízeteres kandallót vagy a vegyestüzelésű kazánt.
Azért nem ilyen egyértelmű az üzemóra/ fogyasztás, mert a gázkazánok modulálnak. Ha jól van belőve, akkor kisebb teljesítményen 2* annyi idő alatt nem biztos, hogy ugyanannyit fogyaszt, mint 2* akkora teljesítményen fele annyi idő alatt.
Ugyanakkor van egy másik összefüggés is: ha nagyobb a gázhőmérséklet, akkor jobb a hőcsere a gázkazán hőcserélőben. Viszont ha nagyobb a gázhőmérséklet, akkor több kimegy a kéményen.
Bonyis ez az egész, ki tudja mi a jó. Szerintem a szerelők többsége se tudja, csak beállítja valamire jobb esetben, oszt kész. Lehet pedig, hogy finomangolással jóval kisebb fogyasztások is elérhetők lennének. Csak abban már nincs érdek, csak a tulajdonosé. Annyira nem értek a gázkazánokhoz, jobban nem folynék bele.
Azért, mert a padló egy hatalmas hőleadó felület komoly késleltetéssel a relatíve lassú hőáram miatt, meg az óriási tömeg miatt. A csövekben melegebb víz kell menjen, mint a beton, különben nem indul meg a hőáram a csőből a beton felé. Aztán a betonban a hő előbb szétoszlik majd UTÁNA adja csak át a meleget a levegőnek. Mivel elég nagy tömeg a beton, mégha vékonyan is húzzák, ezért a késleltetés.
A padlónak lefelé is van hőárama és így a padlófűtésnek vesztesége, pont ezért illene normálisan szigetelni, mégis sokan még mindig 3-5cm szigeteléseket tesznek. Van egy gyakorlati diagramm, hogy a külső hőmérséklet fügvényében hogy kell növelni a jól méretezett padló előremenőjét. Ugyanezt használják az időjárásfüggő vezérlők is. Amikor ilyen hideg van, akkor bizony meg kell emelni.
Egy dolgot nem értek teljesen, biztos, hogy túl egyszerű vagyok a témához: A kazán optimális esetben akkor megy, ha a házban a hőmérséklet alacsonyabb, mint amilyet szeretnénk. Ha ez így van, akkor miért számít, hogy mennyit megy a kazán? Nyilván annyit, amennyit kell, miért akarunk ebbe beleavatkozni időkapcsolóval? Ha tovább van bekapcsolva a kazán, nem feltétlenül fogyaszt érezhetően többet.
Ha alacsonyabb az előremenő, akkor lassabban melegszik fel a ház, több villamos energia kell a keringetéshez, de nem feltétlenül szükséges több gáz (sőt még kevesebb is kell, mert a szivattyúk is tudnak ám melegíteni rendesen a fűtőfolyadékon). Az én fűtésemnek van egy olyan szépséghibája, hogy a gázfogyasztás mellett még van télen egy kb. 12 eFt-os villanyszámla növekedésem is (2 db Groundfoss szivattyú 90 W-os legalacsonyabb teljesítménnyel + 1 db 45 W-os legalacsonyabb teljesítménnyel + még egy ugyanilyen a kazánban + a szelepmozgatók + a vezérlés). Ez a villamos energia mozgási, majd hőenergiává alakul át, tehát ugyanúgy a házban végzi, azaz elektromos fűtésem is van (hibrid rendszer:-)). (Ha nyáron hűtésre fogom egyszer használni a csöveket, akkor a szivattyúk rontják a hűtés hatásfokát).
Az előremenőt - ahogy Jesu mondja - a lehető legalacsonyabban érdemes tartani, ami még elegendő a ház kifűtéséhez. Addig a határértékig lehet levinni, amire tervezve van a fűtőfelület. Nálam ez -15 fok külső 35 fokos előremenő. Azaz, ha -15-nél tartósan hidegebb van, emelnem kell az előremenőt. Ezt az értéket kísérletezéssel is meg lehet találni.
A padlót érdemes leválasztani a fal/mennyezet körről az egészségügyi vonzatai miatt.
Ha beleküldünk a padlóba mondjuk 38 fokos előremenőt, akkor hogy nem lesz több a felület hőmérséklete 28 foknál? Feltételezve, hogy nem szabadban van a padló, hanem jól szigetelt lakásban.
tartoznak.
