Érdekes, mert a 20730-as lehetne erre is válasz. És ebből is következik, hogy gyakorlatilag hasonló véleményen vagyok. Az ókor eleji kultúrák kétségtelenül hatottak egymásra, kereskedtek is egymással. De ugyanakkor sokkal markánsabban is különböztek, mint a mai kultúrák. A krétai, egyiptomi vagy sumér, már csak az írásuk is meglepően eltérő! Ott voltak még a bübloszi, máltai, pelaszg, ligur civilizációk, mind-mind a maga sajátosságaival.
Biztos vagyok abban is, hogy az ősegyiptomi és a bevándorolt fajta kombinációja hozta meg végül az egységes Egyiptomot. Hiszen az egyiptomi irodalomban soha nincs szó arról, hogy kétféle eredetű lenne az egyiptomi. Magukat mindig "egy" népnek határozták meg. Így aztán elfogadom Kákosy leírását:
"Feltételezhető tehát, hogy az államalapítás előtt néhány ezer évvel a későbbi egyiptomiak egyik csoportjának ősei szoros érintkezésbe kerültek vagy esetleg együtt éltek sémi törzsekkel. Az egyiptomi alapnépesség valószínűleg afrikai és ázsiai elemek összeolvadásából jött létre, de hogy ez ténylegesen miként ment végbe - mikor történtek nagyobb bevándorlások -, arra nincs adat. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a felső-egyiptomi kőrézkori kultúrák (Badári, Nagada I és II) idejében már a későbbi történeti idők népessége lakta a Nílus völgyét.
[...]
A művészi ábrázolások és a múmiák alapján a régi egyiptomiak külsejét jól ismerjük. A Mediterráneum vidékének többi népéhez hasonlóan fekete hajúak, sötét szeműek voltak, bőrük barnás, világosabb vagy sötétebb árnyalatú. Arcuk nem sémi karakterű." (Ré fiai, 1979).
Magát az óegyiptomit tehát nem lehet négernek nevezni (erre vannak újabb történethamisító törekvések), hiszen számtalanszor ábrázoltak a freskóikon afrikai négereket (bantukat, etiópokat), s markánsan elütöttek ezek a mellettük álló egyiptomiak ábrázolásaitól.
Egy kép a 19. dinasztia korából. A felső sorban ázsiaiak, nubiai négerek, majd líbiai fehérek (tehemuk). Az alsó sorban maguk az egyiptomiak, majd szintén ázsiaiak. A líbiai törzsek egyébként Egyiptom egész fennállása alatt folyamatosan szivárogtak be a Nílus-völgyébe. De az egyiptomiak ma is meg vannak, a koptok ugyanis az ő egyenesági leszármazottaik (elég messze állnak a négerektől).
Egyébként volt egy nézet az ősegyiptomiak turáni eredetéről (ebbe belevették a tatárok mongolokon át a magyarokat is), amit néhány egyiptomi képen ábrázolt egyiptomiak sárgás bőrszíne indukált.
"Hogy honnan jöhettek, ez fogós kérdés. De Petrie úgy gondolta a Kaukázusból, és ők hozták be a búzát is. Ők adták a korai Egyiptom vezetőrétegét (hivatalnokok, papok, nemesek, királyi család)."
Én inkább a Kaukázustól Délre eső területre gondolok, ahol az építészeti, vallási hagyományok egyaránt készen álltak arra, hogy egy új közegben, a Nílus völgyében egy további, egyben sajátos kultúra kibontakozásában jelentős szerepet játszanak.
Te, amikor a fehér rasszról beszélünk, Egyiptom idejére (tehát az i.e. 4. évezredre) ez már rég kialakult. Európában egyébként több százezer éve élnek emberek. Angliában már megjelent 800 ezer éve, de Finnországban is találtak 450 ezer éves tűzhelyeket. A modern ember pedig legalább 48 ezer éve megjelent Európában. Szerintem ezek nem feketék voltak (már). Az egyedüli feketék talán a grimaldi rassz lehetett, akik Dél-Európában jelentek meg.
Egyébként nemcsak Petrie vagy Derry beszélt egy "dinasztikus faj" megjelenéséről, hanem pld. Walter B. Emery is, aki nem rég szóba került:
Nagadában 3 kultúrréteget (i.e. 4200-3300) találtak, az első az ősegyiptomi (Nagada I), viszont felbukkant a Nagada II-ben egy új népelem (armenoid jellegű csontvázak). Még a fazekasmunkák se a Nagada I-re hasonlítanak, hanem sokkal inkább a mezopotámiai El-Obeid-ben találtakra. Derry vizsgálatai szerint Nagada I lakói negrid fajúak voltak, míg a Nagada II-ben beáramolt rassz fehér bőrű és nagyobb koponya-térfogatú volt.
És még érdekesebbet mondok, az edényekre festett hajók (Nagada II) nem a nílusi bárkára hasonlítanak, hanem inkább a későbbi fáraók sírjának falaira festett napbárkákra. Ez a rassz persze merőben különbözik a későbbi, a fáraók idejének egyiptomi lakosságától. Ráadásul ez egy kannibál faj volt.
Petrie az egyiptomi búza párját a Kaukázusban lelte meg, ráadásul az egyiptomi mitológia (Ozirisz) tartalmaz a Kaukázusra vonatkozó elemeket. Egyébként az elmélet ma is él. David M Rohl brit egyiptológus magyarul is megjelent könyvében írja: "Nagyon is elképzelhetőnek tűnik, hogy a predinasztikus Egyiptom térségében az i.e. 3. évezred elején megjelenő csoport – Petrie dinasztikus faja - szolgált katalizátorként a civilizáció kibontakozásához.” (Legendás civilizációk, 2000).
Természetesen ezért se nagyon lehet Menész előtti valamiféle civilizáció "kiugrásról" beszélni a területen, ha egy nagyobb koponya-térfogatú rassz csak az i.e. 4. évezred második felében jelent meg és indította be a történelmet. Nem hiszem, hogy ilyen negroid-szerű törzsecskék faragták volna a Szfinxszet, meg még mit kennek rájuk, pld. újabban Nabta Playát (akkor a délre fekvő nagy fekete övezetben miért nincsenek ilyenek?). A feketék egész történelmük során nem építkeztek kőből szerintem. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy a dinasztikus faj a Kaukázusból jött.
"és erről mi a véleményetek? hogy az egyiptomi civilizációnak egy bevándorló csoport hozta a fellendülést, akikről tkp. semmit nem tudunk, azt sem honnan jöhettek..."
- Elnézve az afrikai kultúra fejlődését, alig, vagy egyáltalán nem haladta meg a közelmúltig sem a kőkori szintet. A réz/bronz használata egyszerűen kimaradt az életükből, kivéve az északi régiót, mindenek előtt Egyiptomot és körzetét.
Ilyen körülmények közt elég nehéz elképzelni egy kiugróan magas kultúra feltűnően gyors, spontán megjelenését külső hatás nélkül. Az egyiptomi kultúra és építészeti remekei (+írás+művészet+vallás) csaknem a semmiből nőtték ki magukat.
- Ugyanakkor Közel-Keleten 9000 éves városokat tártak föl, illetve 10-13000 éves, feltehetően vallási rendeltetésű kőből épült komplexumok kerültek felszínre, A K.M-ben 7000 éves írásra leltek.
- A Európától Ázsiáig a késő-neolitikumból származó, nagy méretű 1-200m átmérőjű, több-száz ember szervezett munkáját dicsérő építmények sorakoznak.
Mindezekből arra következtethetünk, hogy az egyiptomi kultúra látványosan gyors fejlődéséhez az északi népek több évezredes technikai és szellemi hagyatéka, felhalmozott tudása jelentős mértékben hozzájárulhatott.
„Hogy honnan jöhettek, ez fogós kérdés. De Petrie úgy gondolta a Kaukázusból, és ők hozták be a búzát is.”
Ha minden igaz, az ember bőrének „kifehéredése” a közép ázsiai sztyeppén kezdődött, majd lett szőke kékszemű, Skandináviában. Ha egy nagyobb létszámú törzs visszafordult délre a Nílus felé, a háziasított juhokkal és kecskékkel, no meg a búzával, amivel nyilván uralkodó szerephez juthatott a helyi lakosság felett. Olyanok lehettek a helyiek számára, mint akik egy másik bolygóról érkeztek. A nyelvük is idegen lehetett a helyiek számára, de egy összeolvadással kialakulhatott az óegyiptomi.:-)
Egyébként ha elfogadnánk, hogy a Szfinx olyan korú, mint Schoch vagy West írta, úgy az a helyzet állna elő, hogy a Nabta Playa a Szfinx után készült.
A csillagászati egyezésekkel jó lesz vigyázni, mert szinte "bármit" képesek kiszámolni. Bár kétségtelenül ez is egy módja a kormeghatározásnak. Thoma Brophy a 2002-es könyvében ("The origin map") egy csomó hihetetlen számítást közöl. Pld. hogy az Orion-övet már i. e. 16.500-ban ábrázolták. Tény, hogy Brophy ért a számításokhoz (de az egyiptológiához kevésbé). Korrigálta Bauval számítását, hogy a Gíza "térképe" az Orion övet mutatta i.e. 10.500-ban. Ő pontosan kiszámította, hogy a tökéletes egyezés i.e. 11.772-ben volt. Nabta Playát tán i.e. 6000-re tette. (a módszerei hasonlatosak a több mint száz évvel korábbi Lockyeréhez).
De a Bauval is megéri a pénzét azzal, hogy kiötölte, hogy a Gízai piramisok tervezete i.e. 10.500-ban készült, de a terv csak i.e. 2500 körül valósult meg. Igazából nyugodtan lehet mondani egy precessziós ciklussal korábbi dátumot is, tehát i.e. 36.420-at is, hogy a terv akkor készült, hisz megfoghatatlan az egész.
Olyannyira kapcsolatban állt, hogy ezért merészeltem a fesztivál szót használni, mert valamiért eleinte összejártak nagy távolságokból! Egy rituális központ volt, szertartásokkal. A későbbiekben már elenyészik a vallási szempont, helyette a mezőgazdasági, állattenyésztési tevékenységek lesznek meghatározóak. Már nem emlékszem pontosan miket találtak, csak a Vörös-tengeri kagylókra, de a leletek eredetével kapcsolatban tényleg feltűnően nagy távolságokról írtak.
Egyértelmű, hogy nem lehet egy napon említeni az egyéb mega-giga helyszínekkel.
Az a hajó, ami az előzmények nélküli civilizációt plántálta, jóval északabbra érhetett partot. A rakományban: szarkofágok, eszközök, tudás, kőedények, (arany-, és vasgyöngyök) stb., majd ezeket utánozták, másolták több-kevesebb sikerrel.
inkább a Nílus-völgy természetes környezeti adottságai és a helyi népesség hosszú távú fejlődése járultak hozzá a civilizáció fejlődéséhez. Emellett fontos szerepet játszottak a regionális kereskedelmi kapcsolatok és a kulturális interakciók is. A Nabta Playa civ. 5500-9500 évvekkel ezelőtti idősávban egy meghatározó fontosságú központ volt, ahol a nomád és letelepedett életformájú közösségek érintkeztek és genetikailag keveredtek egymással hosszú időn keresztül.
Valószínűsíthető, hogy Nabta Playa lakossága genetikailag és kulturálisan sokszínű volt. Ez a sokszínűség hozzájárult a későbbi egyiptomi civilizáció kulturális és genetikai alapjainak kialakulásához. Az afrikai népességek valószínűleg dominánsak voltak, de nem zárható ki az eurázsiai kapcsolatok hatása sem. (a Szahara és Észak-Afrika hosszú ideje kereskedelmi és kulturális kapcsolatokban állt a Földközi-tenger térségével és a Közel-Kelettel.)
Az egyiptológus Petrie volt az első, aki az egyiptomi civilizáció létrejöttét egy új faj érkezésének tudta be a történelem határán. Maga az egyiptomi barna bőrű és sötét hajú volt, de semmi esetre sem afrikai fekete, de nem is sémi. Petrie fehér bőrű rasszról beszélt. Hogy honnan jöhettek, ez fogós kérdés. De Petrie úgy gondolta a Kaukázusból, és ők hozták be a búzát is. Ők adták a korai Egyiptom vezetőrétegét (hivatalnokok, papok, nemesek, királyi család). Gíza óbirodalmi sírjaiban a sírfreskókon a nemesek haja szőke színű. A más véleményű egyiptológusok szerint ezek csak parókák (de miért szőkék?). Viszont jó ezer évvel később az Újbirodalom nagy fáraóinak a haja még mindig szőke vagy vörös. Beleértve Egyiptom leghatalmasabb fáraóját, Nagy Ramszeszt is.
Hogy csillagászati jelentősége volt (melyik megalitnak ne mutattak volna ki ilyet?), hogy tehéncsontból "ékszereket" farigcsáltak és hasonlók, no ezért mondom, felesleges eltúlozni a Nabta Playát. Ez már csak hab a tortán, hogy egy mérföldről (!) vittek oda egy követ. Esetleg nézd meg néhány ny-európai megalitikus építménynél milyen messziről is vittek köveket. Ráadásul a nabta playaiak azokhoz mérve csak kavicsok.
Nabta Playa jelentősége annyi, amit írtam is, hogy korábban senki nem gondolta, hogy Egyiptomban és határán találnak megalitikus kört, mégha csak ilyen kicsi is.
A genetikai elemzések megerősítik, hogy a juhok és kecskék Nabta Playában közép-keleti eredetűek. Ez arra utal, hogy a helyszín lakói kapcsolatban álltak a Levantéban élő közösségekkel, és ezek az állatok a kereskedelmi kapcsolatok révén jutottak el hozzájuk.
Kr.e. 7. évezred végén, de egy kicsit később is megjelennek a nyilvánvalóan Nyugat-Ázsiából importált kecskék és juhok, melyeket az ősi szarvasmarhával együtt elkezdtek a helyiek háziasítani.
A területet "regionális szertartási központként" használták Kr.e. 6100 és 5600 között, ahol az emberek különböző helyekről érkeztek, hogy összegyűljenek a playa körüli dűnéken, ahol régészeti bizonyítékok vannak olyan összejövetelekről, amelyek nagyszámú szarvasmarhacsontot érintettek, mivel a szarvasmarhákat általában csak fontos alkalmakkor ölték meg.
A Nabta Playa társadalom tanulmányozta a csillagképeket és megértette az éjszakai égbolt mozgását. Áldozatokat hoztak és isteneket imádtak. Tehéncsontokból ékszereket készítettek. Pigmenteket őröltek a testfestéshez. A kutatók még halfaragványokat is felfedeztek a helyszínen, amelyek arra utalnak, hogy a nomádok egészen a Vörös-tengerig kereskedtek. A helyszínen lévő kőlapokat – amelyek közül néhány kilenc láb magas – több mint egy mérföldről kellett elhúzni.
„és erről mi a véleményetek? hogy az egyiptomi civilizációnak egy bevándorló csoport hozta a fellendülést, akikről tkp. semmit nem tudunk, azt sem honnan jöhettek...”
A történészek szerint, az emberiség bölcsője Afrika, ahonnan kivándorolva benépesítettük a Földet. A vándorlás és a letelepedés következménye az, hogy a nagyrasszból (homo sapiens) kialakultak a „kisrasszok”. A nordikus rassz (fehér ember) kialakulását 25000 évvel ezelőttire taksálják. Az észak európai népeket már a Rómaiak is barbároknak nevezték, holott a Vikingek fedezték fel Amerikát. A hidegebb éghajlat, és a hajózás olyan szellemi késztetés volt számukra, amivel már a kőkorszakban is magasabb szinten lehettek a meleg égövi rokonaikkal szemben. Egy atlanti óceáni szigetvilágon kialakított hajózási, kereskedelmi, szellemi (tudományos) központ a bronzkor hajnalán, lehetett Atlantisz, az első városállam. Az onnan kirajzó felfedezők, (fehérbőrű hódítók) lehettek az Egyiptomi, a folyóközi, és Indiai civilizációk kialakulásának katalizátorai. A hódítók azonban beolvadtak abba a népességbe, ahová elvitték a fejlettebb technológiát, társadalomszervező kultúrát, netán a vallást.
"A régészeti kutatások azt is sugallják, hogy Nabta Playa nem elszigetelt közösség volt, hanem kapcsolatban állt más, távolabbi kultúrákkal is."
ezt érdeklődve olvasom. a nabta playa két felfedezője, Fred Wendorf és Christopher Ehret szerint a környéket akkoriban félpásztorkodó emberek lakhatták a szarvasmarháikkal, kisebb táborokban az i.e. 9-8. évezredben. ők v.leg turbózták volna a felfedezésük, hogy minél nagyobb jelentősége legyen. de a szarvasmarhacsontokról megállapították, hogy azokat v.leg levadászták és nem háziasítottak voltak. de azt sem gondolom, hogy a helyet évezredekig lakók néger törzsek lettek volna, mint a nyelvész Ehret.
lehet vajazni, zsírozni ezt a jelentéktelen nabta playát, de hogy nem ebből nőttek ki a piramisok, az is biztos. ha ez nyugat-európában vagy nyugat-afrikában lenne, észre sem vennék.
A korai asztronómiai megfigyelések (napfordulók, Orion csillagkép jelölése), a társadalmi szerveződés és a mezőgazdasági központ szerepe (fejlettebb földművelés -élelmiszer-ellátás) mind jelentőségteljessé teszik Nabta Playát. A Nabta Playa környékén tapasztalt ivóvízforrások és legelőterületek lehetővé tehették az ősi közösségeknek, hogy állatokat tereljenek és azokat legelőhelyeken legeltessék.
Nabta Playa egy korai példa arra, hogy az emberi társadalom hogyan képes alkalmazkodni és fejlődni a környezetével összhangban. A régészeti kutatások azt is sugallják, hogy Nabta Playa nem elszigetelt közösség volt, hanem kapcsolatban állt más, távolabbi kultúrákkal is.
A három tonnánál nagyobb kvarcitos homokkőtömb formázása és simítása jelentős kézügyességet és művészi tehetséget igényelt. A tömb megmunkálása tehén formájúvá, vagy akár más formává való alakítása további munkát és szakértelmet követelt meg. Az ovális kör kialakítása és az oszlopok elhelyezése szintén bonyolult építészeti munkát jelentett. Az oszlopoknak pontosan kellett illeszkedniük egymáshoz.
Ha a Szfinx régebbi, akkor nem igaz, hogy volt egy A és B civilizáció, és a kettő között semmi. Legalább 12000 év óta mindig is laktak a térségben fejlett földműveléssel és társadalmi szerveződésel élő emberi közösségek (letelepedett vagy nomád életmódban).
nabta playa főként amiatt jelentős, hogy korábban az volt a vélemény, hogy a megalit építők nem jutottak el Egyiptomba. a hatókörük, ny-Európa, é-Afrika, a közel-kelet, Balkán, ahol elterjedtek.
nabta playa pedig a Nílus-völgy szomszédsága. viszont szerintem annyira gyenge, vakarcs, szerencsétlen az egész nabta pala, hogy lehetetlen komolyan számításba venni, hogy ez adott volna gyorsítót az egyiptomi civilizációnak. az hogy valamiféle naptárnak titulálják, semmit nem jelent, hisz ezt az összes megalitkörre ráfogják, kezdve a Stonehengével. ez a kép jól mutatja nabta playa méretét:
a kőkör mellett álló nő jól mutatja a kövek méretét. a korát i.e. 4500-4000 közé teszik (ezt egyedül is kiraknám). ettől régibb a portugál Évora, de micsoda kövek vannak ott, vagy Carnac több ezer nagy kőből álló sorai, és persze Stonehenge:
most akkor ezekből mekkora civilizációnak kellett volna kifejlődnie?
ha az egyiptomi civilizáció eredetét keressük, úgy még a dinasztikus faj elképzelése is jobb, akik az ország egyesítése előtt bevándoroltak. egy fehér rasszról beszélek. kákosy írta:
"Az egyiptomiak önmagukat egyszerűen ,,emberek"-nek nevezték, idegenekre nagyon ritkán alkalmazták ezt a megjelölést. A fáraókori egyiptomi nép eredetének, etnogenezisének tisztázásához nincsenek sem történeti, sem megbízható régészeti támpontjaink. A történeti idők kezdete (i. e. 3000) táján egy vékony, finom csontozatú és egy erősebb testalkatú népcsoportot sikerült antropológiailag elválasztani, vakmerőség volna azonban erre történeti elméleteket építeni, eseményeket rekonstruálni."
és erről mi a véleményetek? hogy az egyiptomi civilizációnak egy bevándorló csoport hozta a fellendülést, akikről tkp. semmit nem tudunk, azt sem honnan jöhettek...
D. E. Derry egyiptológus tanulmányában bővebben erről: The Dynastic Race in Egypt (The Journal of Egyptian Archaeology, Dec 1956): Dinasztikus faj Egyiptomban
ebben kifejtette, hogy egyiptom egy idegen bevándorló fajnak köszönheti civilizációját. tehát felesleges, nabta playáról, badariról vagy nagadáról beszélni, ha egy ismeretlen fajta adta a lökést a civilizációnak. kákosy egyébként jól írta, mert 5000-5500 éves csontleletekről beszélünk! hiszen az ezer éves honfoglaló magyarokról ma sincs eldöntve, milyen rokonságban lehettek - ha voltak - a 2-300 évvel korábbi avarokkal. és találtunk sírokat is, és ezek sokkal későbbiek az egyiptomiaknál.
de elképzelhető, hogy sem ez, sem az nem a megoldása az egyiptomi civilizáció eredetének!
Hol találtad a 6. képet? Nagyon érdekelne, mert hasomló alakzatok tucatjait találtam - többek közt - Jordánia keleti részén egy kiszáradt folyómeder mentén, Safawi-tól É-NY-ra kb 10-15 km-re. Jellemzően 20-50 m átmerőjűek és fogalmam sincs, mik lehetnek.
Az egyik alakzat koordinátái: 32.249622, 37.023488
"A SZEP TEPI idején élt Egyiptomi embereknek volt egy kedvező éghajlati adottsága ahhoz, hogy egy szűk (jólétben élő) közösség, vallást, és ahhoz kapcsolódó kultúrát hozzon létre. Ha ez a vallás és kultúra megélt több ezer évet, az nyilván felmagasztalja, (aranyba foglalja) az alapítókat és a múltat."
Ez tényleg szép, és egyetértek. Szerintem volt átmenet is az Aranykor és a dinasztikus Egyiptom kora között. A most többször szóba hozott Nabta Playa kultúra például egy több ezer éven átívelő nagyszerű átmenetet jelentett (kb. 7000-9000 évvel ezelőtt).
Az ásatások során feltárt nagy kőkörök, dolmenek, sztélék (több a föld alatt), kőplatformok, a geometrikus formák, a vízforrások (a rendszeresen megtelő tómeder), a mezőgazdasági tevékenység, illetve a korai, fejlett csillagászati tudás mind arra utalnak, hogy Nabta Playa egy fejlett és összetett társadalom központja volt, ahol a közösség tagjai egyrészt különböző vallási és szertartási tevékenységeket folytattak.
Másrészt, a régióban található vízgyűjtő rendszerek és a csatornák arra utalnak, hogy a területet intenzív mezőgazdasági tevékenységre használták. Ez megerősíti, hogy Nabta Playa egy fontos központja volt a korai földművelő közösségeknek, amelyek itt gyűltek össze a szezonális esőzések idején.
Jól összegzi Annaem is a Nabta Playa jelentőségét, hogy az állandó letelepedési életforma mellett jellemző volt az is, hogy a nomád közösségek ideiglenesen letelepedtek a térségben, fesztiválokon vettek részt stb.
12500 évvel ezelőtt még a nabtai időszaknál is kedvezőbb éghajlat uralkodott Egyiptom földjén. Sokkal több volt a csapadék (akár 500-600 mm is évente), a monszun esőzések rendszeresek voltak, ami kedvezett a vízrendszerek kialakulásának, növényzet virágzásának. Ezzel összefüggésben az emberi közösségek nyilván kihasználták a bőséges vízforrásokat.
„az ókori egyiptomiak számára a Zep Tepi volt az aranykor, amikor az istenek közvetlenül jelen voltak az emberek között.”
Amikor az Ember elkezdett filozofálni azon, hogy miként jött létre a világmindenség, akkor csak szabad szemmel látták a csillagos eget. Ami csak a mi galaxisunkat jelentette számukra, és a mai ember számára egészen Hubble „nagy távcsövének” köszönhetően a XX. századig. Minden kozmológia, ami azóta született, hogy felfedezték a kozmikus háttérsugárzást, az ősrobbanás elméletét favorizálja. Ez pedig, az isteni teremtés elméletével áll paritásban. Mivel egyikre sincs olyan egyértelmű igazolás, (bizonyíték) ami eldöntené azt, hogy az ISTEN, vagy a VÉLETLEN hozta létre azt, amit ma tapasztalunk, továbbra is a fantáziánkra hagyatkozhatunk. A SZEP TEPI idején élt Egyiptomi embereknek volt egy kedvező éghajlati adottsága ahhoz, hogy egy szűk (jólétben élő) közösség, vallást, és ahhoz kapcsolódó kultúrát hozzon létre. Ha ez a vallás és kultúra megélt több ezer évet, az nyilván felmagasztalja, (aranyba foglalja) az alapítókat és a múltat. Volt pár ezer évük arra, hogy ezt a világképet cizellálják, alakítgassák a felgyülemlett tudásuk, az uralom és a hatalom megtartása mellett.
De mint tudjuk, semmi nem tart örökké ami született.;-)
. 
. 
. 
