Néhány száz kis és közepes nagyságú geotermikus erőművel sokkal olcsóbban lenne előállítható hazánkban az áram és lenne egy rakás hulladékhő iskolák, sportcsarnokok, uszodák, üvegházak fűtésére is. Nagyon sok embernek adna munkát. Nem lenne veszélyes, decentralizált lenne, kisebb nemzetbiztonsági kockázattal. Egyedül a nagy mélységű fúrásnak van némi kockázata, de ilyen mennyiségnél az is minimális és eloszlana sokfelé.
Azért 'érdekes' lenne látni egy számítást arról, hogy mibe kerülne egy kb. 40 lakásos lakóparknak egy kb. 1-300 lW-os villamos teljesítményű, és + fűtési és melegvíz ellátó 'mini' földhő erőmű !
Mert eleve az az alapanyaguk is a gyártáshoz. ... de a szénnek és a gáznak és az atomerőműveknek is leáldozóban van a szerepük. Pláne az orosz gáznak nálunk és az Eu-ban.
Tiszta hidrogén üzeműre persze át lehetne alakítani őket, ami naperőművek túltermelése és termeléskiegyenlítésére megfelelő lenne.
Teljesen jogos a felvetésed, ez a jelenlegi hazai politikai helyzetben, veszett fejsze nyele effektus lenne és eleve valóban már országokban kellene elkezdeni. Így persze ez így csak okoskodás. Viszont egyes picije elemei már átmentek az okoskodásaimnak a társadalmunkba és sose tudni ... Optimista Klubtag vagyok.
Vagy ha megtörténne a csoda, valami ilyesmi, akkor mi lehetnénk Svájc és Norvégia és a világ példaképe 8-10 éven belül : Párthatalom Nélküli Állam
Felesleges számolgatnod, 1. mert az olvtárs kiinduló adata badarság, 2. mert a felvetésed technikailag drága mulatság.
Már az is egyszerűbb, ha a biogázzal a 70-80 fokos hőcserélővel meglévő ipari vízre ráfűtünk némileg és így lesz egy 200-250 fokos túltelített gőzünk, ami már éppen megfelelő lehet közepes gőzgenerátoroknak.
De ráfűthetünk napenergiás időszaki túltermelési árammal is.
Az egész technológiát lehet tipizálni és szabványosítani és tökélyre csiszolgatni, fejleszteni. Ilyesmiben már vettem részt.
Elemei:
1. Közepes mélységű ( 600-1200 m mély) kitermelő és visszasajtoló kút fúrása. Cél csak az 50-60 c fokos kivételi hőfoktartomány. Itt még nincs veszélyesen nagy vízkőképződés veszély és van benne több százéves rutinunk és gyakorlatunk is a hő /gyógyvíz vízforrások miatt. Ez sokkal kevesebb eszköz és technológia igényű, mint a 2000-3000 méter mély fúrások, ahol már enyhén telített gőzt is nyerhetnénk. Egy ilyen fúrás fajlagos költsége is töredéke a nagyobb mélységű technológiáknak.
2. Kis és közepes teljesítményű ( 20 - 50 MW) vegyes termelésű ( áram és hő ) geotermikus erőművek felépítése célzottan a egy adott területre, ahol a kis felhasználási távolságok miatt nincsenek nagy szállítási veszteségek és költségek. Az áramkivétel stilling-rendszerű generátorokkal, vagy agregátorokkal történne. Ezeket néhány tíztól, akár 100 db szám nagyságban is lehet méretezni, de jobb ha csak Magyarországot tekintve 2 max három teljesítménytartományt használunk. Így olcsó és költségkímélő a gyártásuk, beépítésük és karbantartásuk is.
3. Kidolgozni az egészre egy szabványt. Előkészítés, fúrás, erőmű felépítés, erőmű kezelés, termelt energia hasznosítása és kellékei, munkaerő képzés és betanítás. Az egészet világszinten is levédetni és terjeszteniakkor mi vagyunk Norvégia !!!
(minek? már úgyis elvetted a kedvemet... egyébként 25 és 63%... amiből több van...)
" Végeredményben a magyar geotermikus hőenergia hasznosítási lehetőségének gazdaságos határára kb. 1 TWh/év adódik, a jelenlegi fogyasztásunk kb. 2 %-a."
Vagyis megint 'a felső tízezer járt jól', mert ez a mennyiség kb. annyi amennyit ők fogyasztanak, plusz gyakorlatilag csak ők engedhetik meg maguknak anyagilag egy ilyen beruházást, amivel megint 'jobb helyre teszik a pénzüket mint a bankba', így az életszinvonal-olló tovább nyílik, és a 8-10x-es 'fönt-lent' különbségezzel is tovább nő... :-(
" Mondd, mit érlel annak a sorsa, akinek nem jut kapanyél " ...
Igen jó helyen pedzegetsz dolgokat, a kicsit 100 C fok alatti víznél ilyen nyomásvátoztatással trükköznek, hogy még is gőz legyen a turbina előtt.
A stirlingmotortól és generátortól azért nem kell félni, mert nagyon jól és egyszerűen tömeg-gyártható. Sőt sokkal egszerübben és olcsóbban, mint az belsőégésű autó robbanómotorokat. Abban meg van vagy 120-130 év tapasztalat és rutinunk már. Ezekből jobb több kicsi, vagy közepes méret és a megfelelő elhasználódás előtt tervszerűen cserélni. Tehát eleve az a jó benne, hogy Atomerőműveknél jellemzően blokkokat kell leállítani karbantartásnál és Paks I-en ilyenkor 500 MW esik ki blokkonként. Amíg stiling generárornál más a helyzet. Eleve nem kell egy ekkora nagy kapacitás helyenként.
50MW kapacitású stirlinggfenerátoros helyzetben lehet eleve 20-100 db stirlingenerátor is ekkora kapacitáson. Ha egy meghibásodik, akkor csak annyi teljesítmény esik ki. Lezárják a szelepeket és kicserélik, de az egész közben is működik és termel csak 80-99 % -san.
Ja és ha 50-60 c fokos víz megy be a stirlin generátorokba, az beállítás kérdése, lehet csak néhány fokkal hidegebb, de akár 30-32 fokos is, ami padlőófütésre, vagy melegház fűtésre, zöldségtermelésre még kiindulásként ideális.
Ki tudnád-e számolni ezen ismeretek alapján, hogy milyen elvi hatékonysággal állíthatunk elő villamos energiát hőerőgépeinkben 120;80;40 °C-os termálvízből, ha a hűtővizünk 30 ˚C-os?
Örülök, hogy azon kevés kivételek közé tartozol, akik képesek belátni, ha tévedtek.
Nézzük át együtt!
A 29 PJ = 8 TWh hőenergia.
A magyar villamosenergia fogyasztás legyen 47 TWh.
Milyen kapcsolat van a hő és villamosenergia között? Hogyan alakíthatók egymásba?
A hőt hőerőgépekkel villamos energiává, a villamos energiát hőszivattyúval hőenergiává tudjuk alakítani.
Tehát ahhoz, hogy megtudjuk, a geotermikus hőből mennyi villamosenergia juttatható a fogyasztónak, meg kell ismerkednünk a fizika egyik fő tételével, amit esetünkben a Carnot-körfolyamattal jellemezhetünk.
Mit mutat ez a képlet számunkra? Azt, hogy minél nagyobb a hőmérséklet különbség a forróvíz és a hűtővíz között, annál jobb elvi hatásfokkal tudjuk egy hőerőgépben a hőenergiát mechanikai munkává alakítani.
Az elvi hatékonyság pedig azt jelenti, hogy a gyakorlatban sohasem érhetjük el, mert a hőerőgépeink veszteséggel üzemelnek.
Mit jelen ez, azt jelenti, hogy az erőgépben keletkező mechanikai munka egy része kerül csak kivezetésre belőle, másik része (súrlódás) visszaalakul hővé, elvész számunkra a hűtővízben.
No jó, de ha van elég hő, akkor nem számít... mondhatjuk.... sajnos nem mondhatjuk, ugyanis van egy gyakorlati határa a felhasználhatóságnak ami abból fakad, hogy a súrlódás állandó marad az erőgépben, a hasznos munka viszont erősen csökken a kazánhőmérséklet csökkenésével. Tehát itt is van egy korlát, ha a surlodás energiaigénye nagyobb, mint az előálló mechanikai energia, el sem indul a hőerőgépünk.
No jó, de tegyük fel Carnot is tévedett és stirling motorok sorával mi majd képesek leszünk az utolsó csöppet kis kisajtolni abból a geotermikus energiából!
Carnot gondoskodott róla, hogy ne legyen az a csavaros ész, ami ezt képes lehetne megtenni, mégpedig azzal, hogy ezt a képletet meg is lehet fordítani és akkor hőszivattyú lesz belőle.
Hőszivattyúban egységnyi villamosenergia befektetéssel akár 5-10-szeres hőenergiát is nyerhetünk. Persze az elvi hatékonyságot (COP) itt sem érhetjük el.
A két rendszert össze is kapcsolhatjuk és a hőszívattyúval előállított hőt mechanikai munkává alakítva meghajthatjuk magát a hőszivattyút is. Ebben az esetben a két érték a hőerőgép egynél kisebb hatásfoka és a hőszivattyú COP értékének szorzata ideális esetben 1, valóságban mindig <1-nél a veszteségek miatt.
Namármost, ha mi képesek lennénk a Carnot-ciklusnál nagyobb hatásfokot elérni az azt jelentené, hogy létrehoztuk a perpeetum mobilet.
Ezért nem számolnak az alacsony, kisebb, mint 100˚C hőmérsékletű termálvizekkel, mint villanytermelési lehetőséggel, mert fizikai lehetetlenség jó hatásfokú átalakítást elérni vele.
Száz fok fölött azonban kevés helyen van kinyerhető mennyiségű termálvizünk sekély mélységben, nagyon mélyre fúrni viszont gazdaságtalan és ott már a kőzetekből kellene kinyerni a hőt, ami problémásabb.
Szép lassan kiderül, hogy mégsem annyira hülyék az MTA szakemberei, hogy ne ismernék a hőerőgépekben rejlő lehetőségek határait.
Ezzel a tudással felvértezve visszatérhetünk a 8 TW/év kinyerhető hőenergiához. Ebben az összes, 30°C-nál melegebb víz is benne van, ami legfeljebb fóliasátrakban használható hőszivattyú nélkül.
Sajnos mi most nem tudjuk mekkora részt képvisel a gyakorlatban villamosenergia termelésre használható mennyiség, legyünk nagyvonalúak, vegyük a felét! Tehát feltételezzük, hogy 4 TWh/év 100 ˚C-nál melegebb kinyerhető termálvizünk van.
Ezt kell átalakítanunk elektromos energiává a Carnot-ciklus szabta határokat figyelembe véve, ami esetünkben 20-25 % körül van.
Végeredményben a magyar geotermikus hőenergia hasznosítási lehetőségének gazdaságos határára kb. 1 TWh/év adódik, a jelenlegi fogyasztásunk kb. 2 %-a.
Cleaning Cloths 178 " A geotermikus meleg, nagyon sokféleképpen alakítható át elektromos árammá. Gőzgenerátorokkal, némi trükközéssel még a kicsit 100 C-foknál hidegebb vízből is lehet gőzt nyerni ... .. stirling generátorokkal akár 50-60 fokos víz is könnyedén árammá alakítható."
Szerintem lenne hatékonyabb módja (a Stirling motornál) az 'alacsony hőmérsékletű' geotermikus melegvíz felhasználásának villamos energia előállítására.
Kb. 150 éve 'tudják' a mérnökök, hogy 'alternáló mozgású' gépeket (pl dugattyús gépeket) nem 'érdemes' építeni, mert 'irány váltáskor' nagyon nagy veszteségek 'képződnek' - a kopásról és bonyolultságról már nem is szólva... Ezért -ha csak lehet..- forgó mozgású gépekkel kell megoldani egy műszaki problémát. 'Esetünkben' a Stirling motor helyett sokkal jobb lenne a gőzturbina. Már egy jó' ideje gyártanak kisméretű gőzturbinákat, akár 1kW-tól felfele kapható kereskedelmi forgalomban. Van több, 60 Cfok forráspont alatti folyadék, de ezek vagy tűzveszélyesek, vagy mérgezőek, korrozívak - vagy mindegyik egyszerre... :-( Ezért marad 'a jó öreg' víz.
A 'kis' probléma a vízzel, hogy nem forr fel 100 Cfok alatt - légköri nyomáson..! De nagy-vákuumban már 20 Cfok-on is gőzzé válik...! Ezért, ha egy ilyen 'mini' áramtermelő-gőzturbinát egy vákuum tartályban üzemeltetünk, akkor megoldódott az alacsony hőmérsékletű 'termálvízből', hatékonyan villamos energiát nyerni műszaki problémája... ;-)
Persze az 'civil' felhasználás hatékonyságához az is kellene -szerintem-, hogy azt a 'napi átlag 7 kWh' villanyáramot ne mindenki a 'saját garázsában' állítsa elő (mert az tuti nem érné meg - még hosszú távon sem!), hanem kisebb lakóközösségek, 'bérházak', lakóparkok vennének ilyen 'földhő-gőzturbina-generátorokat', mert pl. egy 40 lakásos lakóközösség kb. 300 kWh teljesítmény igénye, minden szempontból jobban 'menedzselhető'... :-)
A geotermikus meleg, nagyon sokféleképpen alakítható át elektromos árammá.
Gőzgenerátorokkal, némi trükközéssel még a kicsit 100 C-foknál hidegebb vízből is lehet gőzt nyerni és ilyenben hazánk bővelkedik.
Viszont ez a topik éppen azt is feszegeti, hogy stirling generátorokkal akár 50-60 fokos víz is könnyedén árammá alakítható. Ha pedig ez az árammá alakítás eleve két lépcsőben is megtörténik, akkor ugye sokat javul a hatásfok, aminek igazából nincs túl sok értelme, mert a Föld hője ingyen van.
Stirling generátorokkal hazánkban gyakorlatilag szinte bárhol lehet gazdaságosan és kis mélységű kutakkal geotermikus áramot termelni.
Ebben a posztban van két hibás és egy igaz állítás.
Az első hiba, azt hiszed akaszthatod a hóhért.
A második hiba, ami egy állításban két hiba, hogy két különböző energiamértékegységet vetsz össze (PJ vs. TWh), ráadásul hőenergiát hasonlítasz villamosenergiával (rétisas/villamos), így kétszeresen hibás eredményre jutsz.
De elnézem az élcelődést, ha helyesen ki tudod számolni, hogy a 29 PJ geotermikus hőenergiából maximum mennyi elektromos energiát tudnánk nyerni, ha mind forróbb lenne 100 °C-nál, tehát alkalmas lenne villanytermelésre.
szilvatövis 160 " várom továbbra is türelmesen a konkrét adatokkal alátámasztott levezetést a földhőből ténylegesen, gazdaságosan termelhető elektromos energiára."
(OK, akkor most 'akasszák a hóhért'...! és még a kötelet is maga viszi, a saját akasztására..!) :-)
" Magyarország villamosenergia-felhasználása 2019-ben 45,4 TWh volt (2021-ben 46 923,9 GWh...) "
Namost, a fenti két 'teljesítmény-adatot' összevetve látható, hogy ha csak (az általad! szilvatövis megadott..) gazdaságosan 'kitermelhető' energia csak 'egy kis részét' használnánk is föl villamosenergia termelésre, az is többszöröse a jelenlegi M.o-i villamosenergia felhasználásnak... :-)
" A nagy teljesítményű geotermikus-alapú villamosenergia -termelés lehetőségei eléggé korlátozottak a Földön, mivel erre alkalmas közeg csak a tektonikai aktív zónákban, az ún. „tűzgyűrű” (Ring of Fire) országaiban (Indonézia, Fülöpszigetek, Japán, Új-Zéland, Közép-Amerika, USA nyugati part) és a törészónákban (Izland, Kelet-Afrika) található. ... A potenciálisan kinyerhető geotermikus energiát a felszín közelében lévő források határozzák meg, amelyet például a geotermikus hősűrűséggel jellemezhetünk. ... ha jól tudom Magyarország nem tektonikailag aktív zónában fekszik."
Vagyis, ha nincs lehetőségünk egy 'húver-gát' építésére, akkor ne építsünk Tiszai Vízi Erőművet sem, és földhő erőműveket! sem, mert azok nem elég "nagy teljesítményű villamosenergia-termelés lehetőség"-ek..??! :-/
" A geotermikus áram és mellette meleg-víz és fűtés ellátás a legideálisabb."
(erről a "meleg-víz és fűtés ellátás"-ról jutott eszembe, hogy van itt még más energia pazarlás -'országos szinten'-, pl.
a Pakson 'kimerült' fűtőelemek...
Ugye, az olyan 'urán-pasztillákat' amelyek már 'kimerültek',
vagyis nem tudnak elég hőt termelni ahhoz, hogy gőzt lehessen velük előállítani, nos azokat kiszerelik, és
ú.n. "pihentető tárolókban" tartják - 10-15 évig!
azaz: a Dunát 'fűtik' ennyi ideig ezekkel,
majd kiszállítják a 'szovjetun..', -párdon- Oroszországba... :-)
Namost -Orosz és Francia példa nyomán..!- lehetne ezeket
a sok évig! 80-90 Cfokos vizet előállítani képes 'kimerült' fűtőelemeket a nagyobb városokban távfűtésre használni..! Pakson folyamatosan 'termelődik' az 'utánpótlás', de nem!: nem a házakat, hanem a Dunát 'fűtik' vele ...) :-(
Hamarosan két hazai településen, Tótkomlóson és Mórahalmon indulhat geotermikus beruházást megalapozó kutatás, szúrta ki a Világgazdaság. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) hirdetményeiben az áll, hogy az engedélyek április 11-én, illetve március 22-én születtek.
Március 1-jén változott meg ugyanis a hazai geotermiára vonatkozó szabályozás annak érdekében, hogy könnyebben indulhassanak és valósulhassanak meg a területen tervezett beruházások. A hivatal március 3-i közleménye szerint ezután egy nap alatt több mint félszáz érvényes kutatási engedélyt nyújtottak be cégek és vállalkozások az SZTFH által irányított Országos Bányakapitánysághoz.
A cikk megemlíti, hogy Mórahalmon már 2010-ben már átadták az uniós támogatással épített Mórahalmi Geotermikus Kaszkádrendszert, tavaly pedig új projektet indítottak. Az elnyert másfél milliárdos támogatásból többek közt egy olyan termálrendszert létesítenének, amellyel kielégíthető a megnövekedett hőigény, és amelyet egyesítenének a városban már működő kettővel, melyekhez már 25 intézmény csatlakozott.
Annak alapján azonban, hogy az SZTFH honlapján lévő két engedély új kutatásokra, nem pedig létesítésekre vonatkozik, feltehető, hogy mindkét városban nulláról vagy közel nulláról induló tervek megvalósításáról van szó.
A VG cikke szerint a könnyített szabályozással a geotermikus beruházások által az évtized végére évi 1–1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltását remélik. A geotermia súlya a magyarországi távhőtermelésben 9,52 százalék, míg az áramtermelésben 0,03 százalék volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2021-es adatai szerint, de a mezőgazdaságban is fokozottan felhasználnák az energiát.
Az is megújuló lenne, lehetne fél Magyarországot ellátni ha áramot termelnénk vele. :-)
Egyébként a legújabb, török forrás szerint az MTA "dilettánsai" térképezték föl a török, geotermális forrásokat. Valamicskét biztos értenek hozzá, ha annyit nem is, mint a topikindító olvtárs, aki magasszíntű elvi hibát észlelt a munkájukban.
Pár sor, az egyébként nagyon érdekes cikkből:
Egy kis geológia A nagy teljesítményű geotermikus-alapú villamosenergia -termelés lehetőségei eléggé korlátozottak a Földön, mivel erre alkalmas közeg csak a tektonikai aktív zónákban, az ún. „tűzgyűrű” (Ring of Fire) országaiban (Indonézia, Fülöpszigetek, Japán, Új-Zéland, Közép-Amerika, USA nyugati part) és a törészónákban (Izland, Kelet-Afrika) található. Európában a legnagyobb hősűrűségű* - akár 150 mW/ m 2 értéket is meghaladó - térségeket Izlandon, Olaszország középső részén, Görögországban és Törökország nyugatanatóliai részén találhatjuk. (*A potenciálisan kinyerhető geotermikus energiát a felszín közelében lévő források határozzák meg, amelyet például a geotermikus hősűrűséggel jellemezhetünk.)
Valószínűleg ez a cikk is magasszintű elvi hibákat tartalmaz, hiszen ha jól tudom Magyarország nem tektonikailag aktív zónában fekszik.
Ja és a geotermikus vízből litiumot, meg más egyéb akkumulátorgyártáshoz szükséges anyagokat is ki lelehetne még nyerni és szűrni. Igen lehetnénk többszörös exportőrök, nem csak geotermikus áramban, hanem a hulladék hővel üvegházakban termelt zödségek terén is. A föld jobb nálunk, mint a spanyoloknál.
A geotermikus áram és mellette meleg-víz és fűtés ellátás a legideálisabb.
A napelemekkel ehhez képes többszörös karbantartási és kiegyenlítetlen termelési gond van. És igen az ártalmatlanításuk is probléma. ... de jelenleg már mint írtam túltengtek és ez tény.
Tehát a jelenlegi túltengett tények és az emberi psziché hiszékenysége és befolyásolhatósága miatt kellett az a javítás. Sőt valószínű egy darabig fordított lesz - napelem 45% és geotermia 35% - a felállás és aztán bizonyos gazdasági mutatók miatt, mert nem fogja megérni leépítenek a napelem parkokból. Illetve nem újítják meg, nem teszik megy a cseréket, hanem selejteznek és fordul az arány.
A biogáz sok minden más miatt is nagy érték ... szerves trágyát is ad a földnek, mezőgazdaságnak, mert a műtrágya ugye földgázból készül főként.
Cleaning Cloths 161 " Minden országnak a saját természeti adottságaihoz kellene igazodni."
100%-ig egyetértek. Ha 'anno' így 'kezdtük volna', akkor nem jutottunk volna oda, ahol most vagyunk... :-(
" Jómagam 60 %-45% geotermia, 20%-35% % napenergia, 10 % szélenergia, 10 % biogáz energia ami arányt jónak és lehetségesnek tartok. A szén és hagyományos gáz és atomerőműveket elhagyhatónak tekinteném a jövőben. Nem kell feltétlenül sem üzemanyag alapot (kőolajat), sem áram ellő-állító alapot (földgázt), sem áramot külföldről vásárolnunk. Meg tudunk mindent termelni itt helyben."
Egyetértek, kivéve a %-ok számadataival... Szerintem: 95% geotermia, 5% napenergia+szélenergia, biogáz energia = mindet, amit az állattartó telepeken ki lehet nyerni...! (a 'nap+szél' azért lett így 'lehúzva', mert iszonyú rossz az anyag-energia beruházási költsége/ára, a megtérülési % sem elég -nem a 'financiális'..!- és a végén még elég nagy környezetszennyező is...)
Mégpedig azért, mert elolvastam az általad belinkelt MTA tanulmányt (110), és közben eszembe jutott az a sok évvel ezelőtti rádió riport, amiben a szakember azt mondta, hogy egy MTA kutatás szerint M.o. adottságaiból kifolyólag, -a megfelelő helyeken telepített- sok, több száz MW-os földhő-erőművet lehetne építeni, amelyek
a teljes! M.o-i vill. energia-fogyasztás többszörösét
(nem 2-3-5x...-ét!) termelhetnék meg! (pontos számot is mondott, de azt 'nem merem' leírni, mert szilvatövis 'lángot lök', és 'leharapja a fejem'.. :)
Namost, ha ez igaz (és 'gyanús', hogy igaz!), akkor képzeljük el mi lenne, ha M.o. olyan energia-exportőr lenne mint pl. Norvégia... ('aki' ugye, egy 'csóri' kis ország volt, amíg...) Azt hiszem vannak itt erős 'ellenérdekek' arra, hogy M.o. ne lehessen energetikailag (sem...) független...
A hőáramlás, mint már idéztem itt a fizikát ... az anyagban az egymás melletti részecskék közötti átadás útján terjed.
A folyadékáramlásos hőcserénél ez már a hatályát veszti.
Tehát itt csak egy csökönyös hamis okozat érvelési hibával szeretnének egyesek kábítani én meg nem vagyok kábulós fajta. Sőt olyan sem, aki kétségbe vonná bárki azon emberi jogát, hogy butának lenni joga van. Nincs szándékomban tehát kiokosítani. Levezetnem sem kell semmit sem, (különben sem használ laposföldeseknek még az űrhajóból készült fotók sem) mert néhány év múlva már sokkal több ilyen geotermikus erőmű lesz, amelyek önmaguk működésével és méretükkel bizonyítanak. A törökországi fél paksi geotermikus 1 GW-ot meghaladó áramtermelési érték már eléggé biztató adat.
Cleaning Cloths 158 " a földhő is olyan, hogy a földben áramlások is vannak, meg föld alatti nagy tavak és melegvíz-folyók is. Ráadásul a dolog a mélységgel erősen más és más. Felszínű hőáramlás alapján behatárolni a föld mélyén 1500-3000 méter mélyen történteket nem lehetséges. "
Igen ez logikus, abból kiindulva, hogy a Föld kéregben, -a tengerszinthez viszonyítva- azonos Föld kéreg vastagságú helyeken, ugyanolyan nagyságúnak kell(-lene) lenni a földhő-gradiensnek... De -tudtommal- nincs így. (kéne' erről egy térkép...!) ;-/
szilvatövis 160 " várom továbbra is türelmesen a konkrét adatokkal alátámasztott levezetést a földhőből ténylegesen, gazdaságosan termelhető elektromos energiára."
minden topicot ahová beteszi a lábát, egyszemélyes topická alakít. Szeret mérnöki-természettudományos dolgokkal foglalkozni, ugyanis ezekhez egyáltalán nem ért, csak olvas róla, ez kicsit kevés... erre előbb-utóbb fényderül, ilyenkor megsértődve kizárja látóteréből a logikus és magalapozott ellenvéleményeket. Káros, mert elidegeníti a topiclakókat.
A geotermikus áramtermelés helyzete Törökországban Valósággal robbant a hír: Törökország belépett a geotermikus villamosenergia-termelő országok 1 GW-os klubjába. A szédítő ütemű fejlődés következtében lényegében állva hagyták Japánt, Izlandot és Kenyát, és beelőzték az 1 GW-ot már megközelítő Mexikót, Olaszországot és Új-Zélandot. Már csak Indonézia, a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok rendelkeznek nagyobb beépített kapacitással, mint jelenleg Törökország, Kérdés, hogy meddig. A törökök ugyanis nem szándékoznak sem megállni, sem lassítani.
Az már fél Paks 1 atomerőművel megfelelő adat és geotermikusan...!!!
Nem ritka az az eset sem, hogy nagy szakmai gyakorlattal és tapasztalatokkal rendelkező szakértők jelentősen eltérő becsléseket adnak meg ugyan azon terület geotermikus energia-potenciáljával kapcsolatban. Ennek az is gyakori oka, hogy a becsült vagyon adat meg bízhatóságának a jellemzésére nincsenek általánosan elfogadott szabványok...
Összességében tehát egy adott terület geotermikusenergia -potenciáljának nagyságára vonatkozó eltérő szakértői becslések jelentősen ront hatják a geotermikus energia, mint potenciális befektetési lehetőség megbízhatóságának meg ítélését. ...
geotermikus vagyon- és készletosztályok alapvető fogalmait MUFLER & CATALDI (1978) fektették le a földtani megkutatottság, illetve a gazdaság megvalósíthatóság szem pontjai alapján (1. ábra). Értelmezésük szerint a geo - termikus alapkészletnek* (geothermal resource base) csak töredéke termelhető ki, ahol az elsődleges korlátot a fúrással feltárható mélység jelenti (5–7 km) ...
A Cselekvési Terv ben a „földtani vagyon” kategóriában (mély geo ter - miára) megállapított 0–10 km mélységtartományra meg - adott 375 000 EJ (helyben tárolt hő), illetve a 0–5 km mély - ségtartományra reménybeli vagyonként megadott 105 500 EJ leginkább a ausztrál–kanadai rendszer „geoter mi kus elő - fordulás” kategóriájának feleltethető meg. A Cse lek vési Terv ben reálisan kitermelhető vagyonként megadott 60 PJ/év (a pannóniai porózus rétegekből vízzel kiter mel hető), illetve 130 PJ/év (a prepannóniai rétegekből vízzel kiter - melhető) energiamennyiség a ausztrál–kanadai rend szer „kö vet keztetett”, illetve részben a „felderített vagyon” kate - góriájának feleltethető meg leginkább.
