A repedésektől nem félni kell, hanem megelőzni. A vakolatba vakolaterösítésü hálót/kék színü/ kell rakni, és ha tovább akarjuk fokozni a vakolatra festés elött egy üvegszövet tapéta kerüljön. Sose reped meg.
Egyébként a REHAU meg tökéletes. A padlóm előremenője 27fok a falé 25-26fok. Lakáshőmérséklet 22fok. Persze, hogy ez hogy jön ki a (HŐ)Szigetelések fórumon leírtam.
Átolvasva! Kicsit viccesen jön ki, hogy pont egy ilyen rossz tapasztalat után írod, hogy érdemes belevágni! :) De értem mire gondoltál.
Akinél jól működik a rendszer (padlófűtés és falfűtés) ott melyik cég csinálta? most azok kíméljenek akik maguk csinálták, mert én szoftverfejlesztő vagyok, így ehhez nem nagyon értek, így én biztos nem csinálnám magamnak meg. Szóval jelentkezzen aki elégedett a házában működő falfűtéssel és jöhet a reklám, hogy ki csinálta!
A repedés nem tragédia és nem veszélyes a javítása. Rehau az egyik legdrágább, de szerintem nincs hőtágulásbeli különbség a többihez képest. A Q betűs cégre a 2271-ben van hivatkozás. Ha nem vágsz bele, bánni fogod!
Én még csak ötletelek erről a falfűtésről. Sok meggyőző érv van mellette, de a vakolat repedéstől azért tartok. Kicsit félek, hogy esetleg a rehau cső azért drágább, mint a többi, mert annyival jobb is és esetleg nem tágul annyit, mint a többi.
Qualitherm vagy ziment cégről mik a tapasztalatok?
Én is sokat agyaltam ezen, mivel be van nekem is csövezve, szinte totál ugyanilyen födém.
A probléma azzal van, hogy ez egy óriási magatehetetlen tömeg, míg a pufferben lévő eltárolt energiát ott és akkor és úgy használod, ahogy neked tetszik. Értelme attól még lehet, főleg, ha olyan energiát tolsz bele, ami nem kerül semmibe. De akkor le legysen korrektül szigetelve, ne csak épphogy. (koszorú kifelé és felfelé, mert különben ott megfőnek)
A házunkon 24cm vastag monolit födém van amibe kb 700m 20/2 pe-xc csövet tekertünk le. A konyha - közlekedő - fürdőszoba felett a csövezést kihagytuk, a födém összesen kb. 30m3 beton. A födém felett kb. 12cm vastag eps szigetelés (jelenleg nincs bépítve) ha beépítjük a tetőteret azon padlófűtés lesz.
A jól bevált rendszereknél 1m3 -nél nagyobb puffereket javasolnak a hőtároláshoz (ha jól gondolom 70fokos nagyobb hőmérsékletű vizet tárolnak így).
Vajon meg lehet-e fordítani a rendszert úgy, hogy a 30m3 betont fűtenénk fel mondjuk 23fokra (kisebb hőfok, nagyságrendel nagyobb tömeg)?
Használhatnánk napsütéses napokon a hmv-szolárt, esetleg vízeteres kandallót vagy a vegyestüzelésű kazánt.
Azért nem ilyen egyértelmű az üzemóra/ fogyasztás, mert a gázkazánok modulálnak. Ha jól van belőve, akkor kisebb teljesítményen 2* annyi idő alatt nem biztos, hogy ugyanannyit fogyaszt, mint 2* akkora teljesítményen fele annyi idő alatt.
Ugyanakkor van egy másik összefüggés is: ha nagyobb a gázhőmérséklet, akkor jobb a hőcsere a gázkazán hőcserélőben. Viszont ha nagyobb a gázhőmérséklet, akkor több kimegy a kéményen.
Bonyis ez az egész, ki tudja mi a jó. Szerintem a szerelők többsége se tudja, csak beállítja valamire jobb esetben, oszt kész. Lehet pedig, hogy finomangolással jóval kisebb fogyasztások is elérhetők lennének. Csak abban már nincs érdek, csak a tulajdonosé. Annyira nem értek a gázkazánokhoz, jobban nem folynék bele.
Azért, mert a padló egy hatalmas hőleadó felület komoly késleltetéssel a relatíve lassú hőáram miatt, meg az óriási tömeg miatt. A csövekben melegebb víz kell menjen, mint a beton, különben nem indul meg a hőáram a csőből a beton felé. Aztán a betonban a hő előbb szétoszlik majd UTÁNA adja csak át a meleget a levegőnek. Mivel elég nagy tömeg a beton, mégha vékonyan is húzzák, ezért a késleltetés.
A padlónak lefelé is van hőárama és így a padlófűtésnek vesztesége, pont ezért illene normálisan szigetelni, mégis sokan még mindig 3-5cm szigeteléseket tesznek. Van egy gyakorlati diagramm, hogy a külső hőmérséklet fügvényében hogy kell növelni a jól méretezett padló előremenőjét. Ugyanezt használják az időjárásfüggő vezérlők is. Amikor ilyen hideg van, akkor bizony meg kell emelni.
Egy dolgot nem értek teljesen, biztos, hogy túl egyszerű vagyok a témához: A kazán optimális esetben akkor megy, ha a házban a hőmérséklet alacsonyabb, mint amilyet szeretnénk. Ha ez így van, akkor miért számít, hogy mennyit megy a kazán? Nyilván annyit, amennyit kell, miért akarunk ebbe beleavatkozni időkapcsolóval? Ha tovább van bekapcsolva a kazán, nem feltétlenül fogyaszt érezhetően többet.
Ha alacsonyabb az előremenő, akkor lassabban melegszik fel a ház, több villamos energia kell a keringetéshez, de nem feltétlenül szükséges több gáz (sőt még kevesebb is kell, mert a szivattyúk is tudnak ám melegíteni rendesen a fűtőfolyadékon). Az én fűtésemnek van egy olyan szépséghibája, hogy a gázfogyasztás mellett még van télen egy kb. 12 eFt-os villanyszámla növekedésem is (2 db Groundfoss szivattyú 90 W-os legalacsonyabb teljesítménnyel + 1 db 45 W-os legalacsonyabb teljesítménnyel + még egy ugyanilyen a kazánban + a szelepmozgatók + a vezérlés). Ez a villamos energia mozgási, majd hőenergiává alakul át, tehát ugyanúgy a házban végzi, azaz elektromos fűtésem is van (hibrid rendszer:-)). (Ha nyáron hűtésre fogom egyszer használni a csöveket, akkor a szivattyúk rontják a hűtés hatásfokát).
Az előremenőt - ahogy Jesu mondja - a lehető legalacsonyabban érdemes tartani, ami még elegendő a ház kifűtéséhez. Addig a határértékig lehet levinni, amire tervezve van a fűtőfelület. Nálam ez -15 fok külső 35 fokos előremenő. Azaz, ha -15-nél tartósan hidegebb van, emelnem kell az előremenőt. Ezt az értéket kísérletezéssel is meg lehet találni.
A padlót érdemes leválasztani a fal/mennyezet körről az egészségügyi vonzatai miatt.
Ha beleküldünk a padlóba mondjuk 38 fokos előremenőt, akkor hogy nem lesz több a felület hőmérséklete 28 foknál? Feltételezve, hogy nem szabadban van a padló, hanem jól szigetelt lakásban.
Nehéz megmondani, mert gázkazán függő. Ilyen durva hidegben nem szabad hagyni elhűlni a házat, az a jobb. Most viszonylag stabil a külső hőmérséklet, stabilan hideg. Mérd meg nyugodtan a gázórával, az lesz a tuti. Szerintem az alacsony hőfokon temperálásnak kisebb a vesztesége, gy gazdaságosabb. Szerintem...
Egyforma hőfok megy a padlóba is? Nah az akkor nagyon nem jó. Ilyen hidegben lehet emelni a padló előremenőt, de max 34-36-38 fokig, de akkor se lépje át a felület hőmérséklete a 26-28 fokot. Komoly egészségügyi problémát okozhat!!!
gépészek, tanácsot kérnék. Fal és padlófűtésünk van, immár 5. éve, szeretjük, élvezzük.
Viszont mióta ilyen tartós hidegek vannak, felmerült egy kérdés erre, szeretnék választ.
Energiatakarékosság szempontjábül az a kedvezőbb, ha több órát megy alacsonyabb (30 fokos) előremenővel vagy kevesebbet magasabb előremenővel (42 fok)? (Hagyományos kéményes, modulációs kazánunk van)?
Ha 42 fokos az víz, akkor kellemes a meleg idebent reggel és este, tehéát kétszer 3 órás fűtési ciklussal, viszont a padló és a falak nem langyosak, hanem rendesen melegek.
Ha 30 fokos a víz, jobb a padló és a fal felületi sugárzása, nem süt, csak éppen langyoska, de akkor kevés a kétszer 3 óra, legalább 10 órát kell hogy menjen a kazán.
Van valakinek ebben tapasztalata?
Napi köbmétereket tudnék mondani a kétféle használatnál, de mivel sok egyéb tényező is van (melegvízhasználat, főzés, kinti hőmérséklet egyenetlensége), ezért a szakmai oldal véleméyne nagyon érdekelne.
Rengeteg múlik a vakoló tudásán. Beszélgettem az emberrel, aki csinálta, látszólag egyszerű volt, de kell hozzá bőven tapasztalat. A lényege, hogy csak annyit vigyen fel egy menetre, amennyit elbír a fal/vakolat csúszás nélkül. Nekem össze vissza mentek, nyomták fel, aztán tértek vissza az előzőhöz, amint kicsit meghúzott és úgy látták mehet még rá. Géppel vakoltak és gipszvakolattal lett csinálva, direkt a repedések és a jobb páraszabályozás miatt. A műanyag hálót az utolsó réteg előtt tették be. (vagy 3 rétegben ment fel, 16-os cső) 1. Grundolás vékonyan 2. Fedés (csöveket szintbe) 3. Háló fedése, majd simítás léccel ha jól emlékszem.
Lekopogom, de egy hajszálrepedésem sincs. Igaz száradt a ház előtte vagy háromnegyed évet ablakok nélkül.
Mi külön állapodtunk meg a gép vakolásra egy olyan céggel, akinek már volt dolga falfűtéssel. Nekem úgy csinálták, ahogy leírtad. Arra kell vigyázni, hogy rendes anyagot használjanak, mert nekem repedezett. Ennek oka lehetett az is, hogy a festő hamar ráglettelt. Aztán kapott a fal egy új réteg tapétát...
A vakolással kapcsolatban lenne kérdésem. Már átolvastam a fórumot, de nem láttam egyértelműen leírva, hogy hogyan is kell a falfűtést vakolni. Persze nem vagyok kőműves és lehet ha az lennék egyértelmű lenne amit eddig írtatok. Kérlek erősítsétek meg, hogy jól értelmezem-e, hogy mit mondjak a kőművesnek majd? Először be kell vakolni durva vakolással a csöveket (ezt annyira, amennyire a csövek kiállnak), majd erre jön a rabic háló és úgy még 10 mm - 15 mm simítóvakolat?
Azért a hőtágulásra érdemes figyelni . A mennyezethűtés a beton legalsó felületén van , onnan viszonylag könnyen leszakad a hideg , viszont a padlófűtés a inkább a beton közepén , közelebb a célhelyiséghez (emelet).Így annak a helyiségnek az alsó légrétegét fogja hűteni inkább mint az alsó mennyezetét. A mennyezethűtésnél a hideg levegő fajsúlykülönbségét használjuk ki. Ahhoz , hogy az alsó helyiséget hűtsük a beton egész tömegét át kell hűteni. Ekkor viszont már az emeleten odafagy a lábatok a padlóhoz. És mivel általában vizes helyiségben van padlófűtés nem biztos hogy jó érzés. Még egy gond lehet, ha van szigetelés a fűtés alatt , akkor már meg is dőlt az egész.
Engem arról győzködött a vállalkozó, hogy ő megmondja hova, milyet, mennyit kell tekerni, és a hagyományos fűtésszerelő meg csinálja meg. Az a legjobb, amit szűz kéz csinál, mert jobban odafigyel (mint ők?). A fűtésnél elvileg nem lehet nagy gond, mert ha kevés lett, akkor feljebb veszed az előremenőt, csak a fogyasztásod bánja. A hűtésnél viszont lehet egy kis probléma, mert ott az előremenőt nem csökkentheted akármeddig. Nem gondolkodtál azon, hogy a falakat és a mennyezetet is becsövezd? Szerintem, ha Te csinálod gazdaságosabb is lesz, mint a radiátor. A csak padló fűtést, meg érdemes átgondolni...
Volan még1 kérdésem. Amennyiben a padlófűtés csövei le van tekerve, 15-ös osztással. Minden további vezérlés megoldható a föld felett?
Vagyis el lehet-e rontani egy padlófűtést a csövek elhelyezésével, akkor ha a vezérlés jól van elkészítve? Milyen buktatói lehetnek a csövezésnek?
Azért kérdezem mert úgy látom talán magam is le tudom tekerni a csöveket és csatlakoztatni az osztógyűjtőkbe. MAjd ezek után egy hozzáértővel elkészítteni a vezérlést... Működhet-e így a dolog???
Én véletlenül ezzel a készülékkel oldok meg mindent , családi házakban csak ezt szerelem . A multkor dobtam ki a dobozokat , amit a gari miatt meg szoktam tartani , kb 20- 22 db ot számoltam ... Soha eggyel sem volt gond. Évek óta erre fejlesztek szoftvereket , gyakorlatilag mindent meg tudok oldani vele. Sokkal komolyabb dolgokat szoktam rá programozni . Van olyan Alpha , amin 8-10 menüablak van A napkollektor vezérléstől a kazánon keresztül a hőszivattyúig, medence forgatásig mindent. És igy egyszerübb és olcsóbb mintha mindegyikhez megvennél egy saját cuccot. Ráaadásul pl. a Buderus hűtést nem is tud kezelni. Sőt a Stiebel hőszivattyúkhoz is evvel készítem a passzív hűtést. Ennek a tetőnek a mozgatását és a forgatás vezérlését is .
Tanácsot szeretnék kérni. 96nm-es lakóépület+tetőtér 44-es PTH falak D tájolású az alsó szinten konyha-kamra+háló+nappali+fürdőszoba+mosókonyha. A padlófűtés csöveit magam szeretném lerakni 15 rasztertávolságal, csigavonalú fektetési móddal. Elronthatom-e a ház fűtését azzal, ha nem szakemberrel rakatom le?
Egyszerűbben: ha mindenhová egyforma raszterrel tekerem le a csöveket, későbbb az osztó gyűjtővel tudom-e megfelelően szabályozni a helyiségek hőmérsékletét, vagy helyiségenként más-más képpen kellene lerakni a csöveket?
Más, 24 cm vastag monolit födémem van amibe szintén benne vannak a padlófűtés csövek (20/2), 6 kör, körönként 55-60 m cső csigavonalban fektetve, fúrt kútból hűtésre szeretném használni. Vajon fűtésre lehet-e használni? Túl nagy tömeg stb...
Sziasztok, Azt meg tudnátok mondani, hogy nektek milyen a kéményetek, ill. mekkora szakasza van fűtött és mekkora fűtetlen környezetben. Pl. nekem kb. 60 cm halad 22 C beltérben, majd jó 4-5 méter a fűtetlen padláson/tetőn (ahol most most -13C van). Amikre gondolok: - Lehet, hogy a rövidebb kinti (hűtött) szakasszal rendelkező kémények nem jegesednek, mert a kémény végére érve sem hülnek le (ez nem annyira valószínű, inkább csak magas hőmérsékletű égéstermékeket előállító , nem kondenzációsoknál lehet ez a magyarázat) - a hosszabb kinti szakaszú kémények nem jegesednek, mert már a kilépés előtt kicsapódik még a maradékpára is és visszafolyik a kéménycsőben! - egyszerűen csak rajtahagytam az "esőtárcsát" és amiatt dermed rá a maradék vízgőz - csak a szomszéd akar megtréfálni és éjszakánként fel-fel mászik a tetőre egy kis locsolókannával... ;-)))))
Egy Daikin mini hőszivattyús folyadékhűtővel szemezek én is. Nyilván az lenne az optimális, ha valami automatikusan kiszámolná a fedezeti pontot a gáz és a hőszivattyú esetén az adott időpontban a körülményeknek megfelelően választana energiaforrást. A legegyszerűbbnek a 0 fok külső felett menjen a hőszivattyú, alatta a gáz tűnik.
Jelenleg a kazán nálam kialszik, ha a visszatérő megközelíti az előre menőt, a kazán szivattyúja viszont nem áll meg. Ebből nekem az jön le, hogy ha a hőszivattyút a főkörbe kötöm be és ugyanolyan előremenőre állítom mint a kazánt, akkor addig a kazán nem kapcsol be, míg a hőszivattyú működik. A hőszivattyút tudom úgy paraméterezni, hogy 0 fok alatt kapcsoljon ki, felette meg be. Így azt remélem, hogy az egyes rendszerek natív szabályozásával (azaz plc nélkül) is megvalósítható az automatikus átállás. Vagy ezt rosszul gondolom? Örülnék, ha valaki meg tudná mondani, hogy mire tudom használni a vezérlőmet (Mitsu Alpha), ha már neki csak az előremenő beállítása marad...
A komolyabb problémának a fagyálló és a belső főtőközeg elválasztása miatt fellépő 5 fokos lépcső miatt bekövetkező veszteség látszik.
Q7-esek vannak nekem is. A felfűtési idő kb. ugyanitt van, nyilván a helység mérete ezt azért tudja befolyásolni. Az ajtók nyitva vannak az egyes helységek között általában, ezért is előfordulhat, hogy 1-1 termosztát egész nap nem kapcsol be. Ezt az éjféli relézajból sejtem. Viszont addig is pumpál máshova meleget a kazán, ezért előfordulhat, hogy más helységekben esetleg később indít a termosztát.
Attól függ, most hogy állítod elő/tárolod a használati melegvizet. Egy vákumcsöves kollektor+ csövezések+ keringtető 4-6 főre kijön 200-250E-ből, ha van mihez illeszteni. Ha nincs akkor persze több.
A levegős, amit linkeltem (sörkollektor) kijön 50-60E-ből, akár marha nagyban is, kevés munkával.
