gépészek, tanácsot kérnék. Fal és padlófűtésünk van, immár 5. éve, szeretjük, élvezzük.
Viszont mióta ilyen tartós hidegek vannak, felmerült egy kérdés erre, szeretnék választ.
Energiatakarékosság szempontjábül az a kedvezőbb, ha több órát megy alacsonyabb (30 fokos) előremenővel vagy kevesebbet magasabb előremenővel (42 fok)? (Hagyományos kéményes, modulációs kazánunk van)?
Ha 42 fokos az víz, akkor kellemes a meleg idebent reggel és este, tehéát kétszer 3 órás fűtési ciklussal, viszont a padló és a falak nem langyosak, hanem rendesen melegek.
Ha 30 fokos a víz, jobb a padló és a fal felületi sugárzása, nem süt, csak éppen langyoska, de akkor kevés a kétszer 3 óra, legalább 10 órát kell hogy menjen a kazán.
Van valakinek ebben tapasztalata?
Napi köbmétereket tudnék mondani a kétféle használatnál, de mivel sok egyéb tényező is van (melegvízhasználat, főzés, kinti hőmérséklet egyenetlensége), ezért a szakmai oldal véleméyne nagyon érdekelne.
Rengeteg múlik a vakoló tudásán. Beszélgettem az emberrel, aki csinálta, látszólag egyszerű volt, de kell hozzá bőven tapasztalat. A lényege, hogy csak annyit vigyen fel egy menetre, amennyit elbír a fal/vakolat csúszás nélkül. Nekem össze vissza mentek, nyomták fel, aztán tértek vissza az előzőhöz, amint kicsit meghúzott és úgy látták mehet még rá. Géppel vakoltak és gipszvakolattal lett csinálva, direkt a repedések és a jobb páraszabályozás miatt. A műanyag hálót az utolsó réteg előtt tették be. (vagy 3 rétegben ment fel, 16-os cső) 1. Grundolás vékonyan 2. Fedés (csöveket szintbe) 3. Háló fedése, majd simítás léccel ha jól emlékszem.
Lekopogom, de egy hajszálrepedésem sincs. Igaz száradt a ház előtte vagy háromnegyed évet ablakok nélkül.
Mi külön állapodtunk meg a gép vakolásra egy olyan céggel, akinek már volt dolga falfűtéssel. Nekem úgy csinálták, ahogy leírtad. Arra kell vigyázni, hogy rendes anyagot használjanak, mert nekem repedezett. Ennek oka lehetett az is, hogy a festő hamar ráglettelt. Aztán kapott a fal egy új réteg tapétát...
A vakolással kapcsolatban lenne kérdésem. Már átolvastam a fórumot, de nem láttam egyértelműen leírva, hogy hogyan is kell a falfűtést vakolni. Persze nem vagyok kőműves és lehet ha az lennék egyértelmű lenne amit eddig írtatok. Kérlek erősítsétek meg, hogy jól értelmezem-e, hogy mit mondjak a kőművesnek majd? Először be kell vakolni durva vakolással a csöveket (ezt annyira, amennyire a csövek kiállnak), majd erre jön a rabic háló és úgy még 10 mm - 15 mm simítóvakolat?
Azért a hőtágulásra érdemes figyelni . A mennyezethűtés a beton legalsó felületén van , onnan viszonylag könnyen leszakad a hideg , viszont a padlófűtés a inkább a beton közepén , közelebb a célhelyiséghez (emelet).Így annak a helyiségnek az alsó légrétegét fogja hűteni inkább mint az alsó mennyezetét. A mennyezethűtésnél a hideg levegő fajsúlykülönbségét használjuk ki. Ahhoz , hogy az alsó helyiséget hűtsük a beton egész tömegét át kell hűteni. Ekkor viszont már az emeleten odafagy a lábatok a padlóhoz. És mivel általában vizes helyiségben van padlófűtés nem biztos hogy jó érzés. Még egy gond lehet, ha van szigetelés a fűtés alatt , akkor már meg is dőlt az egész.
Engem arról győzködött a vállalkozó, hogy ő megmondja hova, milyet, mennyit kell tekerni, és a hagyományos fűtésszerelő meg csinálja meg. Az a legjobb, amit szűz kéz csinál, mert jobban odafigyel (mint ők?). A fűtésnél elvileg nem lehet nagy gond, mert ha kevés lett, akkor feljebb veszed az előremenőt, csak a fogyasztásod bánja. A hűtésnél viszont lehet egy kis probléma, mert ott az előremenőt nem csökkentheted akármeddig. Nem gondolkodtál azon, hogy a falakat és a mennyezetet is becsövezd? Szerintem, ha Te csinálod gazdaságosabb is lesz, mint a radiátor. A csak padló fűtést, meg érdemes átgondolni...
Volan még1 kérdésem. Amennyiben a padlófűtés csövei le van tekerve, 15-ös osztással. Minden további vezérlés megoldható a föld felett?
Vagyis el lehet-e rontani egy padlófűtést a csövek elhelyezésével, akkor ha a vezérlés jól van elkészítve? Milyen buktatói lehetnek a csövezésnek?
Azért kérdezem mert úgy látom talán magam is le tudom tekerni a csöveket és csatlakoztatni az osztógyűjtőkbe. MAjd ezek után egy hozzáértővel elkészítteni a vezérlést... Működhet-e így a dolog???
Én véletlenül ezzel a készülékkel oldok meg mindent , családi házakban csak ezt szerelem . A multkor dobtam ki a dobozokat , amit a gari miatt meg szoktam tartani , kb 20- 22 db ot számoltam ... Soha eggyel sem volt gond. Évek óta erre fejlesztek szoftvereket , gyakorlatilag mindent meg tudok oldani vele. Sokkal komolyabb dolgokat szoktam rá programozni . Van olyan Alpha , amin 8-10 menüablak van A napkollektor vezérléstől a kazánon keresztül a hőszivattyúig, medence forgatásig mindent. És igy egyszerübb és olcsóbb mintha mindegyikhez megvennél egy saját cuccot. Ráaadásul pl. a Buderus hűtést nem is tud kezelni. Sőt a Stiebel hőszivattyúkhoz is evvel készítem a passzív hűtést. Ennek a tetőnek a mozgatását és a forgatás vezérlését is .
Tanácsot szeretnék kérni. 96nm-es lakóépület+tetőtér 44-es PTH falak D tájolású az alsó szinten konyha-kamra+háló+nappali+fürdőszoba+mosókonyha. A padlófűtés csöveit magam szeretném lerakni 15 rasztertávolságal, csigavonalú fektetési móddal. Elronthatom-e a ház fűtését azzal, ha nem szakemberrel rakatom le?
Egyszerűbben: ha mindenhová egyforma raszterrel tekerem le a csöveket, későbbb az osztó gyűjtővel tudom-e megfelelően szabályozni a helyiségek hőmérsékletét, vagy helyiségenként más-más képpen kellene lerakni a csöveket?
Más, 24 cm vastag monolit födémem van amibe szintén benne vannak a padlófűtés csövek (20/2), 6 kör, körönként 55-60 m cső csigavonalban fektetve, fúrt kútból hűtésre szeretném használni. Vajon fűtésre lehet-e használni? Túl nagy tömeg stb...
Sziasztok, Azt meg tudnátok mondani, hogy nektek milyen a kéményetek, ill. mekkora szakasza van fűtött és mekkora fűtetlen környezetben. Pl. nekem kb. 60 cm halad 22 C beltérben, majd jó 4-5 méter a fűtetlen padláson/tetőn (ahol most most -13C van). Amikre gondolok: - Lehet, hogy a rövidebb kinti (hűtött) szakasszal rendelkező kémények nem jegesednek, mert a kémény végére érve sem hülnek le (ez nem annyira valószínű, inkább csak magas hőmérsékletű égéstermékeket előállító , nem kondenzációsoknál lehet ez a magyarázat) - a hosszabb kinti szakaszú kémények nem jegesednek, mert már a kilépés előtt kicsapódik még a maradékpára is és visszafolyik a kéménycsőben! - egyszerűen csak rajtahagytam az "esőtárcsát" és amiatt dermed rá a maradék vízgőz - csak a szomszéd akar megtréfálni és éjszakánként fel-fel mászik a tetőre egy kis locsolókannával... ;-)))))
Egy Daikin mini hőszivattyús folyadékhűtővel szemezek én is. Nyilván az lenne az optimális, ha valami automatikusan kiszámolná a fedezeti pontot a gáz és a hőszivattyú esetén az adott időpontban a körülményeknek megfelelően választana energiaforrást. A legegyszerűbbnek a 0 fok külső felett menjen a hőszivattyú, alatta a gáz tűnik.
Jelenleg a kazán nálam kialszik, ha a visszatérő megközelíti az előre menőt, a kazán szivattyúja viszont nem áll meg. Ebből nekem az jön le, hogy ha a hőszivattyút a főkörbe kötöm be és ugyanolyan előremenőre állítom mint a kazánt, akkor addig a kazán nem kapcsol be, míg a hőszivattyú működik. A hőszivattyút tudom úgy paraméterezni, hogy 0 fok alatt kapcsoljon ki, felette meg be. Így azt remélem, hogy az egyes rendszerek natív szabályozásával (azaz plc nélkül) is megvalósítható az automatikus átállás. Vagy ezt rosszul gondolom? Örülnék, ha valaki meg tudná mondani, hogy mire tudom használni a vezérlőmet (Mitsu Alpha), ha már neki csak az előremenő beállítása marad...
A komolyabb problémának a fagyálló és a belső főtőközeg elválasztása miatt fellépő 5 fokos lépcső miatt bekövetkező veszteség látszik.
Q7-esek vannak nekem is. A felfűtési idő kb. ugyanitt van, nyilván a helység mérete ezt azért tudja befolyásolni. Az ajtók nyitva vannak az egyes helységek között általában, ezért is előfordulhat, hogy 1-1 termosztát egész nap nem kapcsol be. Ezt az éjféli relézajból sejtem. Viszont addig is pumpál máshova meleget a kazán, ezért előfordulhat, hogy más helységekben esetleg később indít a termosztát.
Attól függ, most hogy állítod elő/tárolod a használati melegvizet. Egy vákumcsöves kollektor+ csövezések+ keringtető 4-6 főre kijön 200-250E-ből, ha van mihez illeszteni. Ha nincs akkor persze több.
A levegős, amit linkeltem (sörkollektor) kijön 50-60E-ből, akár marha nagyban is, kevés munkával.
Külső hőmérsékletre kapcsol , van két érték az egyik a kazán bekapcsolási értéke, a másik a hőszivattyúé. A kettő között van a hiszterézis. Mindkét készülék képes ebben a sávban dolgozni , és attól függ a kapcsolás , hogy melyik irányból közelíti meg a külső hőmérséklet a kapcsolási pontot. Vagyis csökken a hőmérséklet vagy nő. Ez az automatika vezérli a szivattyúkat , keverőszelepet , és fogadja a termosztátokat .
Felületfűtésre esetleg javaslom a levegős hőszivattyút.
Egyik ügyfelemnek csináltam bivalens vezérlést a Termomax kazán és a hőszivattyú vezérlésére. Ő meglehetősen pontosan megmérte , kiszámolta a fogyasztást :
0 fokig a hőszivattyú kb 20 e forinttal olcsóbb mint a kondis kazán. a gáz kb 60 e körül lett volna .
Kínai mezei gép. A titka ezeknek , hogy nem szabad akkor már üzemeltetni mikor kezdi magát olvasztgatni, mert ekkor már a belső meleget vonja ki a házból. Ha már a leolvasztási idő kevés az összes jég leolvasztásához akkor már csak hízik a jég a készülék sokszor fordítja meg a folyamatot.
A mennyezetfűtésem Qualitherm fémlemezes rendszerű.
20 m2 , fafödémre szerelt bramac lécre vannak a lemezek csavarozva , majd erre jön kontaktba a 12 mm gipszkarton .A lécek felett tükörfólia , a lécek között a lemez felett 5 cm üveggyapot paplan. Az egész 30+1+12 mm = 43-45 mm vastag . A belmagasság 250 cm.
Rákerestem a neten a jelenségre. A Termomax honlapján ez áll:
-------------------------------------------------------------------------- Név: BL 2009-01-04 Tisztelt Admin! Van egy 24 krk kondenzációs kazánom, ahol annak kéménycsöve vége felé a mai minusz fokokban elég sok "raszta frizurára" hasonlító jég keletkezik kb 40-50 cm hosszan. Ez normális egy kondenz kazánnál? -------------------------------------------------------------------------- Név: Admin 2009-01-05 Tárgy: Válasz BL bejegyzésére! Tisztelt Blaskó László Úr! A jelenség normális, mivel alacsony hőmérsékletű a kiáramló füstgáz, és a még benne maradt páratartalom könnyebben megfagy, mint a hagyományos készülékek esetén. A probléma viszont az, hogy pontosan ezen okok miatt, a kondenzációs kazánoknál az esővédő tárcsát nem szabad rajtahagyni a kéményen! A füstgáz ekkor függőlegesen akadály nélkül kiáramlik, és nincs amin lecsapódjon, és megfagyjon. Az esővíz szabadon beeshet a csővégen, mert az a kazán kondenz szifonján keresztül a lefolyóba távozik. --------------------------------------------------------------------------
Innentől a kérdés: van olyan akinek rajta vannak a tárcsák és "rasztásodik"? ;-)
3 hónapja (szept) mérték műszerrel a 100/60-as koncentrikus kéményt, 107% hatásfokot mondott a szervizes. Fogyasztásom 8-9 m3 a mostani -12 fokos éjszakákkal, közel 600 lég m3-re. Ezzel elégedett vagyok. Az előremenőm max. 43 C, visszatérők 30-38 között. Melegvíz 55 C. Ha jól emlékszem a kondenzáció 52C alatt következik be. Lehet, hogy a melegvizes üzemmódban, a magasabb visszatérő miatt nem kondenzálódik a vízpára és az csapódik ki a szabadba jutva?
Minden ötletet szívesen veszek mielőtt hívom a szervizest...
Egyértelmű jel, hogy túl magas a visszatérő hőmérséklete, így nincs kondenzáció a hőcserélőn. Valószínűleg jóval többet is fogyaszt neked, mint kéne, pont ez miatt.
Sürgősen át kellene nézetni egy valóban hozzáértővel a rendszered!
Figyelted esetleg, hogy ha bekapcsol 1 kör, mennyi idő alatt éri el a beállított hőmérsékletet és állítja le a kört?
Nekem Computherm Q7 van, kb 3/4 óra - 1 óra kell ahhoz, hogy 0,5 fokot emelkedjen a kijelzett hőmérséklet, tehát ennyit mindenképp megy a kazánt a gondolot
Egyre jobban foglalkoztat a gondolat, hogy kipróbálom pár napig...
Én azzal nem tudok játszani, hogy 1-1 kört állandóra nyitva hagyok, hogy ha megy a kazán, egy kicsit mindenhova ráfűtsön, mert a nappalit leszámítva minden helyiség 1 kör.
