Külső hőmérsékletre kapcsol , van két érték az egyik a kazán bekapcsolási értéke, a másik a hőszivattyúé. A kettő között van a hiszterézis. Mindkét készülék képes ebben a sávban dolgozni , és attól függ a kapcsolás , hogy melyik irányból közelíti meg a külső hőmérséklet a kapcsolási pontot. Vagyis csökken a hőmérséklet vagy nő. Ez az automatika vezérli a szivattyúkat , keverőszelepet , és fogadja a termosztátokat .
Felületfűtésre esetleg javaslom a levegős hőszivattyút.
Egyik ügyfelemnek csináltam bivalens vezérlést a Termomax kazán és a hőszivattyú vezérlésére. Ő meglehetősen pontosan megmérte , kiszámolta a fogyasztást :
0 fokig a hőszivattyú kb 20 e forinttal olcsóbb mint a kondis kazán. a gáz kb 60 e körül lett volna .
Kínai mezei gép. A titka ezeknek , hogy nem szabad akkor már üzemeltetni mikor kezdi magát olvasztgatni, mert ekkor már a belső meleget vonja ki a házból. Ha már a leolvasztási idő kevés az összes jég leolvasztásához akkor már csak hízik a jég a készülék sokszor fordítja meg a folyamatot.
A mennyezetfűtésem Qualitherm fémlemezes rendszerű.
20 m2 , fafödémre szerelt bramac lécre vannak a lemezek csavarozva , majd erre jön kontaktba a 12 mm gipszkarton .A lécek felett tükörfólia , a lécek között a lemez felett 5 cm üveggyapot paplan. Az egész 30+1+12 mm = 43-45 mm vastag . A belmagasság 250 cm.
Rákerestem a neten a jelenségre. A Termomax honlapján ez áll:
-------------------------------------------------------------------------- Név: BL 2009-01-04 Tisztelt Admin! Van egy 24 krk kondenzációs kazánom, ahol annak kéménycsöve vége felé a mai minusz fokokban elég sok "raszta frizurára" hasonlító jég keletkezik kb 40-50 cm hosszan. Ez normális egy kondenz kazánnál? -------------------------------------------------------------------------- Név: Admin 2009-01-05 Tárgy: Válasz BL bejegyzésére! Tisztelt Blaskó László Úr! A jelenség normális, mivel alacsony hőmérsékletű a kiáramló füstgáz, és a még benne maradt páratartalom könnyebben megfagy, mint a hagyományos készülékek esetén. A probléma viszont az, hogy pontosan ezen okok miatt, a kondenzációs kazánoknál az esővédő tárcsát nem szabad rajtahagyni a kéményen! A füstgáz ekkor függőlegesen akadály nélkül kiáramlik, és nincs amin lecsapódjon, és megfagyjon. Az esővíz szabadon beeshet a csővégen, mert az a kazán kondenz szifonján keresztül a lefolyóba távozik. --------------------------------------------------------------------------
Innentől a kérdés: van olyan akinek rajta vannak a tárcsák és "rasztásodik"? ;-)
3 hónapja (szept) mérték műszerrel a 100/60-as koncentrikus kéményt, 107% hatásfokot mondott a szervizes. Fogyasztásom 8-9 m3 a mostani -12 fokos éjszakákkal, közel 600 lég m3-re. Ezzel elégedett vagyok. Az előremenőm max. 43 C, visszatérők 30-38 között. Melegvíz 55 C. Ha jól emlékszem a kondenzáció 52C alatt következik be. Lehet, hogy a melegvizes üzemmódban, a magasabb visszatérő miatt nem kondenzálódik a vízpára és az csapódik ki a szabadba jutva?
Minden ötletet szívesen veszek mielőtt hívom a szervizest...
Egyértelmű jel, hogy túl magas a visszatérő hőmérséklete, így nincs kondenzáció a hőcserélőn. Valószínűleg jóval többet is fogyaszt neked, mint kéne, pont ez miatt.
Sürgősen át kellene nézetni egy valóban hozzáértővel a rendszered!
Figyelted esetleg, hogy ha bekapcsol 1 kör, mennyi idő alatt éri el a beállított hőmérsékletet és állítja le a kört?
Nekem Computherm Q7 van, kb 3/4 óra - 1 óra kell ahhoz, hogy 0,5 fokot emelkedjen a kijelzett hőmérséklet, tehát ennyit mindenképp megy a kazánt a gondolot
Egyre jobban foglalkoztat a gondolat, hogy kipróbálom pár napig...
Én azzal nem tudok játszani, hogy 1-1 kört állandóra nyitva hagyok, hogy ha megy a kazán, egy kicsit mindenhova ráfűtsön, mert a nappalit leszámítva minden helyiség 1 kör.
Náluk Turbo vaillant 2423 + gyári kéményes, tetőfelé...hasonló mint a tiéd és az É-K oldalon ..teljesen tiszta nincs rajta jég...a fűtés radiátoros....
Egy HMV-re kötött napkollektorral ~250 köbméter gázt megspórolnál évente. Ez látszik az adataidból. Ha a napkollektorról jövő ágba betennél egy fan-coilt, akkor az még +100 köbméter spórolás lehetne az átmeneti időben, légfűtésre használva. Bár arra jobb lenne egy megfelelő méretű levegős kollektor (sorkollektor.hu).
Nem a termosztát vezérli, csak indítja. A plc a külső hőmérséklet alapján 24-26 fok körül tartja. Ez csak temperálás, hőleadás ezen a felületen csak minimális, ez a kör általában a saját visszatérőjét kapja meg, a keverőszelep csak ritkán kever hozzá meleget. Az volt a cél hogy egyenletes legyen vele a padló hőmérséklete az egész házban. Ez most jónak tűnik.
Összeadtam az elmúlt hónapok mért fogyasztását és átlagoltam. (vezérlő adatai alapján) - Októberben nem volt számottevő fűtés - Novemberre: ~7,5 kg pellet/nap (~3,7 köb gáz) - Decembertől máig: 13,9 kg pellet/nap (~6,9 köb gáz) jött ki. (rengeteget voltunk itthon)
Azt gondoltam több lesz, mert karácsony óta nagyon soknak tűnt a fogyasztás. Legalábbis durván megnőtt érzésre, gyakrabban kell töltenem a kandalló tárolót. Mióta -5 fok alatti hőmérsékletek is vannak, napi 1,5* annyit megy a kandalló. 8-10 óra/nap november, 12-15 decemberben.
A ház extrém módon hőszigetelt (Fal: 30pth+20cell/ födém ~30cm/ padló 16cm), padlótemperálás és falfűtés, 90nm/~300 légköb fűtött (19-21 fok), 60nm/~200 légköb temperált (12 fok), nagy belmagasságokkal. Még nincs minden kész, többek között a vezérlő sincs meg, de dolgozom rajta. Légfűtés is be van tervezve kiegészíteni a felületfűtést, de még nem állt totál össze a szellőztetés így az is várat magára.
2db programozható konnektor+ kandalló időzítő végez most mindent, kézi felülbírálással. Összességében jobb ez a fogyasztás, mint az előzetes várakozásom ebben a ~félkész állapotban.
A tapasztalatodra volnék kíváncsi : a padló hőmérséklete megfelelő mindenhol így hogy a fal termosztát vezérli ? Főként az átmeneti idő érdekelne mikor már ritkán mennek a falkörök.
A készülék kerekít 20,3 tól lefelé 20,8 tól felfelé .A készülék pontossága +- 0,2 C.
Akkor a 20 fokos beállított alapjel esetén a nem látható hőm változás 19,8 tól 20,2 ig terjed . Ez a tartomány négyszerese a pontosságnak , tehát ha jól szabályoz nem kellene látnom változást a kijelzőn, hiszen 19.9 és 20, 1 között kellene lennie a hőmérsékletnek ha szimmetrikus a hiszterézis. Ha asszimetrikus akkor 19,8 és 20.0 között kellene lennie a kapcsolási tartománynak. Szerintem ....
Visszanéztem a külső hőm adatait , korábbi beállításokkal 23- 25 m3 volta napi gáz. -3-5 C esetén. Az uj beállításokkal -7 -10 C foknál is csak 20,5 max a napi adag.
Egyetértek , de sokaknak elfogy a pénze , vagy sajnálnak kiadni 100-200 ezret egy vezérlésre az 5-10 milliós rendszer mellé. Mert a jakuzzi az jól mutat meg lehet vele villogni.Még a kert tervezésére !! és nem a kivitelezésére is kiadnak 4-5 száz ezret.
Én mindig ajánlom a helyiségenkénti szabályozást , már sokszor leírtam itt , de ugy látszik kezdenek rájönni az emberek, hogy szükséges .
kb. 180 nm / 530 m3. Beszéltem egy elismert tervezővel, melynek során oda jutottam, hogy a rendszer kivitelezőjén sokkal több múlik. És mivel a felelősség és garancia kérdéseit is egyszerűbben kezelhetőnek hittem, olyan kivitelezőre bíztam a munkát, aki a terveket is képes volt elkészíteni. El is vállalták úgy, hogy a klasszikus gázszerelőnek majd csak a csonk végére kell kötnie a kazánt meg a hidrováltót, oszt jónapot :-). Aztán menet közben volt 1-2 félreértés (nem került elsőre külön osztó gyűjtőre a padló temperálás), és kiderült, hogy amit mi szeretnénk, ahhoz majd plc vezérlő is kell (folyadékhűtő, vagy levegős hőszivattyú későbbi csatolása). Ehhez ajánlottak egy úriembert, aki - miután a kazánt nagynehezen üzembehelyezhettük - 2 kiszállással és 3 termosztát (ebből 2 párhuzamosan kötött) és 3 keverőszelep motor bekötésével el is végezte a feladatot. Ekkor volt a rossz hőérzet (gyorsan hűlő hálószoba, kifejezetten meleg nappali) és 530 m3-es havi fogyasztás. Itt még a +-2 fokos érzékenységű legrand termosztátokat használtam. Így megrendeltem a szelep mozgatókat és elkészítettem ehhez az elektromos szerelést. Ezzel a következő hónapban a fogyasztás 340 m3-re csökkent. Összességében szép tanulópénz volt a fűtés a szó szoros értelmében. De legalább ma úgy érzem, hogy bár menet közben mindenki levett, mint a nagykabátot, a végére mégis sikerült jó rendszert összekalapálni.
A hidrováltót és a bekötését nagyon is helyeselte a kazán üzembehelyezésekor a gyártó képviselője, ezért nem hiszem, hogy gond lenne belőle.
Szia! Hány nm/ légköbm a fűtött terület? Én eddig úgy tudtam, hogy a kondenzációs készüléknek direkt káros a hidrováltó. Merthogy annak az a legjobb, ha alacsonyabb a visszatérő hőfok, nem kell forrót visszakeverni. Akkor most hogy van ez? Vagy másképp van bekötve, mint szokásosan? Neked ki volt a kiviteleződ/ terveződ?
Sziasztok, Engedjétek meg, hogy leírjam a nálam működő rendszert: - 3 szint (fsz, em, tető) - telekhatárra épített ház (önálló fallal, ikres jellegű beépítés) - padló, fali és mennyezeti csövek (vakolt) - szintenként 1-1 padló osztó-gyűjtő: temperálás 24-25 fok állandó előremenővel, 1 szivattyúval - szintenként 1-1 osztó gyűjtő, ebből fsz és em 1 szivattyúval, tető külön szivattyúval - kondenzációs kazán+hidraulikus váltó - 9 db termosztát, bármelyik termosztát indítja a kazánt és a padklókör szivattyúját, valamint a hozzá tartozó kör (fsz+em, vagy tető) szivattyúját - 30-as porotherm tégla, 8 cm kőzetgyapot szigetelés+ 2 cm légrés+ 4 cm-es betonba rakott 12 cm-es terméskő fsz, 30-as ptm tégla és 8 cm kőzetgyapot szigetelés em, 20 cm szálas szigetelés a tetőtérben - van még egy mitsubishi vezérlőm, amit ma már nem vennék meg, elsősorban a későbbi rendszerbővítés miatt számítok rá, jelenleg a külső hőmérséklet függvényében állítja az előremenőt a padló (24-25 fok)és a fal (26-40 fok) körökben. - a fali/mennyezeti osztó-gyűjtőkön szelepmozgató motorok vannak, melyeket a termosztátok nyitnak/zárnak - a termosztátok 22,5 fokra vannak állítva ott, amelyik helységeket gyakran használjuk (140 nm), amelyeket kevésbé, ott 20 fok (28 nm), amit pedig nem használunk, ott 18 fokot tartunk - decemberi átlagfogyasztás 11 m3/nap
Tehát nálam a kazán akkor indul el, ha valamelyik helységben a hőmérséklet nem megfelelő, és akkor áll meg, ha a hőmérséklet minden helységben a termosztát által beállított értéknek megfelelő tartományban van. Így mindegy, hogy az egyes helységek eltérően hűlnek, mindig egyenletesnek tűnik a hőmérséklet. Nem igazán nézem, hogy mennyit megy a kazán, de viszonylag ritkán kapom azon a szelepeket, hogy nyitva vannak. Mivel az osztó gyűjtőn a rengeteg cső miatt a legkisebb helységhez is 2-3 szelep tartozik, még azzal is tudtam játszani, hogy a jobban hűlő helységekben 1 szelepet nyitva hagyok, azaz bármely más helységben indítja a fűtést egy termosztát, a hidegebb helység számára is jut a melegből. Valószínűleg ezért ritkábban is indul a kazán. Elnézést, hogy hosszúra nyúltam...
van egy 9 körös fal osztóm és egy 6 körös padló osztóm, mindegyiken 1-1 Wilo star RS25/6 szivattyú. Előttük a hidraulikus váltó kimenetén egy wilo Star RS25/4.
Az osztóra a Danfoss motoros szelepet raktam, mert csak az passzolt rá a Danfoss csapokra.
A maximális csőhossz boattis szerint ha jól emlékszem 100 méter körül van. A tömegáromok úgy, hogy a falkör szivattyúja maximális teljesítményen van a leghosszabb körnél kb 2,75 l/perc. A legrövidebb körnél kb 4 l/perc. A másik 2 szivattyú középső állásban üzemel.
Ezt a keverőszelepes kérdést nem pontosan értem, ne haragudj. Az előremenőt a kazán csinálja a hidraulikus váltón keresztül, az osztó bemenetén van egy termosztát féle, ami a fal körnél tökig nyitva van, a padlón 2-esen megy, így oda 34 fok köröli víz megy.
az a gondom, ha egyfolytában mondjuk 21.5-en hagynám a termosztátokat, a kazán relatív sokszor menne, amiatt amit említettem, hogy nem egyformán hülnek a helyiségek.
Ha csak 1 termosztát lenne, valószínű , hogy így csinálnám.
