12 év? Az nem rossz. A mostani ház, amiben élek, olyan 90 éves lehet. Jómagam még 65 évet tervezek élni. Én hosszabb megtérülésre számítottam, bár ugye a gázár (már ha lesz gáz) azért drasztikusan változni fog.
Ilyenkor jó annak, aki hitelből építkezik. Nekem pl. nincs 2,2 milkám, azt a bank adja. Így be sem tudom tenni kamatoztatni, hiszen csak akkor kapom meg a pénzt, ha felteszem a szigetelést., Egyszóval a hitelemmel nem bukok 3 milkát a szigetelésen, azaz ennyivel éri meg jobban hitelből építkezni, azaz a hitelem 3 millával olcsóbb, azaz akár lehet kamatmentes is (most nem számolnék pontosan utána).
Következtetés: Ha hitelből építkezel, tegyél fel jó vastag szigetelést, akkor a kamatot megúszod.
A "mennyit tettel felre" szerintem egy rabeszelogep-mondat, nagyon nem ertek egyet vele. Mert en amit felretettem volna, azt a hazba raktam ugy, hogy tobbet hoz, mintha a bankban lenne. Akkor most felretettem vagy nem? Amugy a tavalyi allapotokhoz kepest vannak redonyok is pluszban (muanyag, nem a hoszigetelonek mondott alu).
Epp azt akartam az elkuldesre kattintaskor hozzairni, hogy plusz nyaron jobb homerseklet (klimat mondjuk amugy se uzemeltetunk), plusz nulla peneszedes is elony.
Egyreszt azert csaloka, mert nem a 108 nm lett szigetelve amit futunk, hanem a teljes kulso felulet, tehat peldaul a kesobb beepitheto tetoterhez is szolgal. Masreszt a kazan meg nincs atallitva az uj igenynek megfeleloen, vszinu gazdasagtalanabbul fut. Vezerles is finomitando lenne... Harmadreszt eladas eseten - mivel szigetelni 4 centivel 5e/nm es annyit csak elobb-utobb felrak mindenki - hamarabb is visszajohet a befektetes. Negyedreszt a kamatokkal ilyenkor nem szamolunk, mert jelenertekben atlagban ugyanannyinak vesszuk, mint a gazar jelenerteket (a valosag ennel jobb, mert a beteti kamat alatta, a gazaremeles varhatoan felette van az inflacionak). Otodreszt meg a mar meglevo tovabbi (kiveve ablak es meg hianyzo tetosik) szigetelesekhez ez illett, es ha mar korbe jol be lesz zarva, akkor a most felrakottra eso megtakaritas is nagyobb (nem megy el pl. teto fele sok, akkor tobb menne a falon at, amit a mostani hoszig szinten nem enged at). De azert koszi hogy kiszamoltad, a 12 ev jo lenne, kar hogy eros also becsles reszedrol, bar a fentiek arnyaljak. Kazan ontottvas allo, vszinu 20+ evet birna, mas kerdes hogy erkolcsileg el fog avulni (tkp. 3 eves de ma mar nyilvan nem ezt vennem, sd klo30).
1, hány forintot tudsz felmutatni amit 12 éve tettél félre? 2, a szigetelés nem csak a minusz 5 fokan hasznos hanem a plusz 35ben is! kalkulálj bele 4hónap meleget is... :)
A szigeteléssel megtakaritasz havi kb . 30e forintot , akkor ha 6 fűtési hónapon keresztül ilyen hideg lenne , akkor az évi 180 e forint . A 2,2 Mft 12 év alatt jönne vissza , úgy hogy semmilyen egyéb költséged nincs . Pl javitás szervíz stb.
Persze nincs mindig ilyen hideg , akkor a megtérülés még hosszabb. Addigra a kazánt is ki kell cserélni.
Ha a pénzt bankba teszed, 10 % kamatra , évi 240 e forintot nyersz . 12 év alatt az 2.880000 ft + az alaptőke = 5.080000 ft.
Ebből levonom a szigetelés hiánya miatti többletkiadást 12 évre 2.160000 ft ot - marad 2.920000 forint .
Persze akkor ha a gáz ára nem változik . De hosszú lekötésnél magasabb a kamat , az fedezi a áremelést :)).
Nem falfuteses ugyan, de nalunk eppen 1 honapja csinaltak a szigetelest. Tavaly januar elejen eleg hasonlo idojaras volt. Akkoriban 18-20 m3 gaz ment el per nap (naponta irom a villanyt, gazt, idojarast, hmv-tartaly homersekletet). Az utobbi napokban 12-13 m3. Ez eleg meggyozo? [108 nm egyedulallo csaladi haz, 12 cm dryvit szigetelest kapott 6e / nm alapkoltseggel - sajnos a haz alakja miatt 2,2M volt de normal haznal 1,5 alatt varhato -, plafonban tovabbi javitasi potencial, ablakok sajna csak 1.4-esek].
Szüleimet győzködöm, hogy szigeteljék le a házukat, mert így a gatyájuk is rámegy. (Persze ha lesz gáz egyáltalán, mert akkor szó szerint még azt is el kell, hogy tüzeljék). Apám mérnök, a számoknak jobban hisz. Készítettem egy végletekig leegyszerűsített modelt, excel-ben amit szeretnék empírikusan finomítani (azaz nem bonyolítani, hanem tapasztalati adatokkal korrigálni a benne szereplő becsléseket). Ime a feltételezések: 22 fokos belső, 2 fokos külső átlaghőmérséklet téli átlagban 12 fokos földhőmérséklet 2 hideg 2 közepes és 2 enyhe hónap = 4 hideg hónap 20% egyéb hőveszteség 9.44 kWh/ gáz m3 átlagos energiaérték
Úgy tűnik, megvan, hogy mi volt a gond az INKA kazánnal.
Van a kazán programjában egy olyan paraméter, amelyet egyszerűen kihagytak a kézikönyvből. (OE) (Még a Termomax honlapjáról frissen letölthető kézikönyvben sincs benne)
A paraméter állítólag az "Od" párja, és a kézikönyvben leírtakkal ellentétben ez vonatkozik az alacsony hőmérsékletű fűtőkör K értékére, az "Od" pedig a magas hőmérsékletű fűtőkör K értékére.
Mindenesetre most, hogy átállítottam 0,2-ről 0,4-re, 30-ról 34-re változott az előremenő hőmérséklete, tehát valami történt. Majd még tesztelgetem... Kiváncsi vagyok, hogy a külső hőmérséklet változásával mennyit változik az előremenő. De valami nem kerek, mert 0,2-es K-nál is kellett volna valamennyit változnia, és mégis végig stabilan 30 fokon volt az előremenő. Szóval még semmi sem biztos...
A vakolt ( nedves ) falfűtés , és az öntött (monolitba tekert ) mennyezetfűtés ugyan lassabb felfűtési időt eredményez , de tovább is tartja a meleget .
A monolit mennyezetfűtés fölé hőtükör és nagyon vastag szigetelés kötelező !
Mivel a vakolt megoldásnál valóban fűtöd a falat magát is , növeled a ház hőveszteségét is , mivel kb. 6- 7 fokkal magasabb a fal belső felülete , így a külső - belső közötti DT is .
A vakolt falfűtés és öntött technológia olcsóbb , mivel födém és vakolat ugyis kell, így csak a csövek anyaga, a tartószerkezet és dryvit háló a többletköltség.
A lemezes megoldásnál a lemez a legdrágább , bár még mindig olcsóbb mint a kész panelek. És még rugalmasabb és hatékonyabb is.
A lemezes gipszkarton hamar felfűt , viszont hamar le is hűl . (saját tapasztalat ).
Ezt már meglévő épület mennyezetére , utólagos száraz szerelésre ajánlom.
Száraz technólógiával mennyezetfűtésnél a monolit födém alatti plussz szigeteléssel és hőtükörrel elvileg nem fűtöm a födémet sem, míg nedves technológiánál az egész födémet fűtöm, ha kell, ha nem. Jól gondolom? Vagy ez nem jelentős külömbség szerintetek?
Amúgy közben érdeklődtem, ezek a panel elemek nagyon drágák.
A fal 38-as PTH plussz min 8cm szigetelés, tehát ezzel azt hiszem nem lessz gond.
Kedves Joci12! Mindkét technologia jó ha megfelelően leméretezik a házat! Csak megfelelő Kb 0,4 U hőátbocsátási tényező W/m2K alatt ajánlott a falfűtés! Egyéb esetben sajnos nem...
Ha rendben van a fűtőfelület méretezése, akkor már csak a vezérlésen érdemes egy "kicsit finomítani". Amikor nálam átadták a rendszert, nekem is csak 1 termosztát működött, lent kánikula, fent hűvös volt, a tavaly decemberi fogyasztás 530 m3, kb. 170 m2 lakóterület érintve. Egy kicsit itt el voltam keseredve, mert én is többet (kevesebbet) vártam a falfűtéstől. Akkor álltam neki a helységenkénti vezérlest kialakítani (termosztátok és motoros szelepek), ezzel a januári fogyasztás (itt még 2-3 fokkal alacsonyabb is volt a külső átlaghőmérséklet) 340 m3-re csökkent. Nekem külön volt tervező/fűtőfelületes, kazánházi kötős, vezérlős vállalkozó, de sajnos a szakemberek tobzódása sem garantálta a megfelelő végeredményt.
Ha kizárólag padló és falfűtés kombináció üzemel, akkor a rendszer tehetetlensége miatt nem érdemes a helységek hőmérsékletét napközben váltogatni. 2-3 fok különbséget 10-12 óra alatt lehet elérni, akármilyen irányba. Ennek realitása a gyakorlatban akkor van, ha legalább 3-4 napig nincs otthon az ember. Ehhez viszont megint jól beállított vezérlés, vagy jó termosztát szükséges.
A száraz-nedves technológia közötti különbség kérdéskörében nincsenek gyakorlati tapasztalataim, de érzésre nincs érdemi különbség ezekben. Annyit energiát kell betáplálni a házba, amennyi a hővesztesége.... Itt a megvalósítás költségeit és az egyéb technológiai feltételeket kell mérlegelni.
Az inkább fontosnak tűnik, hogy a nagy ablakfelületek előtt mindenképpen legyen mennyezeti csövezés, és hogy ne felejtsünk most télen gondolni a falhűtésre is, mivel a csőrendszert méretezni elsősorban erre kell, ugyanis ez nagyobb felületet igényel.
Nagyon érdekelne Conticat próblémájának oka, mert házépítés előtt állok és hasonló az épülendő ház paramétei.
Más: Villamos szakember lévén nem nagyon értek a hőtechnikai dolgokhoz, ezért kérnék segítséget, vagy magyarázatot.
Fafűtés (nedves) megoldás. --- ekkor a külső falat gyakorlatilag fel kell fűteni, hiába bármekkora szigetelés kívűl, attól még a 38-as téglafalat is fűti a rendszer.
Mennyezetfűtés: (amit magam is preferálok) paneles megoldás, ami esetében a monolit födém alá szigetelőréteg, aztán hőtükör, aztán a gipszkartonba szerelt csőrendszer. Ez józan ésszel nekem hatákonyabbnak tűnik, nem kell felfűteni az egész födémet, a sok ablakfelületnél a sugárzó hő fentről hőfüggönyt képez.
Javítsatok ki, ha nem így van, de akkor miért jobb a nedves technológiás falfűtés?
Mondjuk a paneles megoldás azért drágábbnak tűnik.
Tegnap találtam rá erre a fórumra és egy kis segitséget szeretnék kéreni természetesen falfűtéssel kapcsolatban. Olvasgatva a fórumot elhűlve láttam az alacsony gázfogyasztásokat, merthogy az enyémről ez nem mondható el. December közepe óta a mai napig kb. 350 m3 gáz fogyott, és még csak fél hónapnál járunk. A házban mindkét szinten falfűtés van, a földszinten mindenhol és az emeleti fürdőben padlótemperálás. Egy termosztáttal működik a fűtés, ami csak a falat szabályozza, a padlófűtést egy órát üzemel, egy órát kikapcsol.; A fűtést a kivitelező és tervező cég (Qualitherm) -15 foknál 35 °C-os előremenő viz mellett 22 fokra méretezte, a vizes helyiségekben pedig 24 fokra. Ezzel szemben a Saunier Duval Isotwin Condens kazánom 35 fokra be sem kapcsol (mi lehet az oka?), 45 foknál hajlandó délután 4-től lefekvésig kb. fél- 1 fokkal feljebb vinni a hőmérsékletet. Az utóbbi napokban szinte sosem érte el a 22 fokot a termosztát szerint (az emeleten viszont ilyenkor hőgutát lehet kapni, gondolom kisebbek a helyiségek meg az ablakok). Napközben ugyan leveszem a hőmérsékletet 19,5 fokra, de a ház még egyszer sem hült 21 fok alá, ezért nem gondolom, hogy a szigetelés a probléma. A padlófűtés a fentiek szerint egész nap megy, de minimális a fogyasztása. Nagyon elszomoritó ez a magas számla, mert a falfűtés jelentős költség, ráadásul szakemberek végezték a kivitelezést. Az új házam alapterülete kb. 155 nm (fölszint 100 + emelet 55) + 26 nm garázs. Nagyon sok ablak van főként a fölszinten, szinte mind földig érő, 1,1-es üveggel, déli-délnyugati tájolással. A garázs is fűtve van kb.10 fokra temperálva. A falak 30-as Mátratherm tégla, rajta 10 cm hőszigetelés, a födém az emelet alatt monolit vasbeton, a többi helyen 20 centi hőszigeteléssel. Tudnátok esetleg tanácsot adni?
Én 2X is meggondolnám hogy milyen minőségű anyagokat szerelvényeket rakok falon belül! Föleg ha a saját házamról van szó... Mert késöbb lehet hogy többe kerül az 500 Ft-os csatlakozó mint egy 1700 Ft-os!
A fa és műanyag nyílászáró profilok hőszigetelése közötti különbségről nincs igazán értelme beszélni, mindkettő viszonylag jó, és magához az üveghez képest jóval jobb a hőszigetelésük. Mindkettőből létezik jó minőség, és egyikből sem érdemes legolcsóbb gagyit venni, mert pár év után tönkremennek, és cserélheted őket újakra.
Az időjárás igénybevételei miatt (UV, eső, stb.) mindkettőnek a felülete előbb-utóbb utólagos kezelést igényel, ami fa esetében jóval egyszerűbb.
Elsősorban tehát esztétikai kérdésről van szó. (+ pénztárcavastagság) A jó minőségű fa nyílászárót biztosan nem fogod később megbánni.
A szenzor megfelelően működik, a kazán kijelzőjén meg is lehet jeleníteni az éppen mért hőmérsékletet. Az alacsony fűtési tartományra van állítva a program, és be van kapcsolva az időjáráskövetés is.
Azóta már a kazán is többször volt áramtalanítva is, de ennek ellenére nem működik az időjáráskövetés.
Érdemes megnézni a programot , mert van egy olyan lépése , amelyik az alacsony és a magas fűtési tartományt váltja . Egyébként jó helyen van a külső érzékelő? Be van kötve ? Egyes vezérlések ha nem érzékelnek szenzort , az adott funkciót nem hagyják használni .Ilyenkor az alap szabályozást kapcsolják be . Ha bekötik az érzékelőt áramtalanitani kell , csak utánna látja meg a szenzort.
Megnéztem a programot: időjáráskövetősre van állítva minden paraméter, mégis csak a beállított min. előremenőre hajlandó fűteni a vizet. Szerintem elromlott a vezérlés (ha volt valaha jó egyáltalán). :)
Lesz egy köröm a szervizzel hétfőn. Az előlapi gombbal is lehet rajta +/- 5 C-ot állítani, de most inkább átállítottam a min. előremenőt 30 C-ról 35-re, és ha kell, éjjel még az előlapi gombbal kicsit feljebb tekerek. Jelenleg már 35-tel megy. (Ha az időjáráskövetős program jó lenne, akkor a képlet szerint most kéne 38,2 C előremenőt csinálnia a jelenlegi külső hőmérséklet alapján.) A tökmag szobájában már 21,5 C van.
Nah, ma éjjel már nem fogunk megfagyni, pedig -7 és -13 között lesz a hőmérséklet. :) Hacsak ukrán testvéreink le nem tekerik a gázt mégiscsak... :)
lehet kulonbseg a fa es muanyag nyilaszarok kozott ilyen tekintetben? az esztetikan tul... sok mindent olvastam pro es kontra, de igazabol nem tudom a valaszt a kerdesre... vagy mindket anyagbol lehet jo minoseget kihozni?
Nekem nem Inkám van ( hanem az elődje) de azt tudom, hogy az időjáráskövetőt kikötve visszaáll a sima szabályzásra. Ha jól emléxem a reset gomb benyomásával akaratom ellenére egyszer lecsökkenttetem a fűtési előremenőt! Szintén a reset gomb rövid nyomogatásával vissza tudtam állítani az eredeti állapotba.
A jelszót nem nagyon árulják el , de nem ez lesz a gond.
Ha külsőre szabályozna , akkor kellene valamelyest változnia ekkora tartományban .
Ha mindig ugyanannyi akkor az nem külső szabályozott.
Az előlapi gombbal nem tudsz állítani rajta ? Van egy rendszerünk , azon simán lehet állítani a vizet a radiátor jelű gombbal. A gyári alapbeállítás általában nem a külső függő, hanem a kézi szabályozó. Van keverőszeleped a fűtéskörben?
