A normális kutak már 125 -ös csővel készülnek, 5 mm-es falvastagsággal. Minél nagyobb az átmérője , annál több viz van benne adott magasságnál.
Aki barna KG lefolyócsővel akarja a kutat bélelni , az nem komoly kutas. Volt ügyfelem akinek összeroppant a kút a felénél. Másik fontos dolog , hogy a szűrő körül be kell sóderozni a kutat. Különben folyamatosan homokolni fog ,es meg fogja kajolni a lapátokat.
nem tudod véletlenül, hogy egy 4"-os szivattyú (pl. Pedrollo 4BlockM 4/7) ami 99,5mm mekkora csőben működk biztonsággal? elég neki a 110-es, vagy mindenképp 125-ös kell?
ennek egyébként 3,5A a fogyasztása (550W-os motorja van) és 4,8m3/h-t tud.
Ciao,
U0
ui: Néztem még a GRUNDFOS SQ 5/25 (3"-os) az 3,7A-t fogyaszt de mivel egyedüli a piacon a 3"-os átmérővel több mint dupla annyiba kerül.
A "búvópatak" csak akkor alakul ki, ha a nyelő kút nem bírja elnyelni a vizet, és az visszajön.. Egyébként meg 30m-el lejjebb (amiben 10m-es agyagboltozat is van) tök mindegy mi történik...
Nálunk eddig egy nagy szívás volt, hogy a ház alá tervezett nyerő kút, bár nagyon jól sikerült (óriási volt benne a nyomás, 1m-re feljött a víz!), az alsó kő-agyag réteg beszakadt és felnyomta a követ a csőbe, ami meg eldugaszolta a kutat mintegy 15 méteren keresztül. Szegény kútfúróm ki volt borulva rendesen... mondta, hogy 44 éve fúrja a kutat, de ilyet még nem tapasztalt..
Így most arrébb kellett egy másik nyerő kutat csinálni, ami szintén nem rossz (most kb. 150-200l/percet tudunk kivenni), amiből nekem 66 kell... Nekem az a szívás, hogy így nem a pincében közvetlenül a hőcserélőben megy a víz, hanem azt 15m csövön kell bevinni a házba...
Gondolom, ha néhány év múlva jelentkezik gond, akkor ki lehet kompresszorozni vagy ilyesmi...
Igen jól számoltál: 15kW-os hőszivattyú lesz (ehhez kell 4m3/h), mert ugyan a ház hőigénye a számítások szerint nincs ennyi, de én ragaszkodtam a kicsit nagyobbhoz, mert a feleségem sok melegvizet használ és még az 5 gyerek.. szóval sok melegvíz kell. Én a 8kW-ot már kevésnek érzem 210m2-re 7 embernek (persze lesz napkollektor is, de akkor is).
A 130l/h-át a kútfúró mondta, ha a fele igaz, akkor már jó! :-)
A szivattyú teljesítmény soknak tűnik amit írsz. A kutas azt monta, hogy 30-35 m-en van a víz (megmutatta a környéken fúrt kutak adatait), innen kell felhozni. Ezt egy Nocchi Dominator 115/57M (0,8kW) fogja felnyomni, de a szivattyú "bolt"-ban (Hidroszer) még azt mondták, hogy ez túl sok, válasszak kissebbet, az is elég lesz. Még nem dötnöttem, szerinted?
A hőszivattyút nem fogom hűtési módban használni. a 14 fokos víz elég hideg.
A szóbeszéd szerint nem napok múlva tömődik el a nyelőkút , hanem néhány év múlva.
Ezért óvatosabban bánnak a kutas hőszivattyúkkal. A 60- 70 liter (4,2 m3/h ) jónak tűnik , ez egy 16 kW os hőszivattyyúnak a javasolt tömegárama. Méréseim szerint ez hűtéshez is elegendő.
A 130 l/p (7,8 m3/h ) már már ipari kút ,( kicsit túlzónak hangzik )
ehhez nagyon jó terepi adottságok és nagy szerencse kell. Viszont ha ilyen magas a vizadó réteg , akkor az elnyeletéssel is gond lehet.
A szivattyúzási teljesítményt is érdemes figyelembe venni .
Egy 25 m mély kútból 3-4 m3/h vizhozamhoz szükséges 1,4 kW os szivattyú. Egy 6 m3/h teljesítményhez már 3 fázisú 3 kW os szivattyú kell.
Ez a teljsítmény rontja a hőszivattyús rendszer hatásfokát.
Másrészt minél nagyobb a tömegáram , annál nagyobb hűtési hőcserélő kell , és ennek az ára is jóval nagyobb.
Szóval nem érdemes sokkal nagyobbra készíteni , mint amekkora kell. A nagyobb szivattyú akár háromszoros áron is lehet.
Még egy egy jótanács tapasztalatból: kútszivattyúhoz mindenképpen kell szárazonfutás ( vízhiány, elfagyás ) és túláram védelem . Némely hőszivattyúban benne van , de csak fűtési módban. Hűtésnél ez nem működik.
Az én telkem kicsi más... az eleje 26 m széles a vége 46 és közte kb. 100 m hosszú. A 25 métres részhez kerül a ház. Lesz alatta egy kicsi pince, ahol a gépészet is helyet kap. A nyerő kutat ide furatom a ház alá a pincébe. Így közvetlenül a hőcserélőbe megy a víz, nem kell szállítani. Innen kimegy a házból abban az irányban ahol a csatorna bejön. A csatorna mellett kivezetem (a képen jobbra) a telek sarkáig, ott furatom az első nyelő kutat (azért erre, mert ezt az árkot amúgy is ki kell ásni..). Ha ez nem lenne elég, akkor ásatok árkot balra is és 20 méterre ott is lesz egy nyelő. Nem baj, hogy közel van a házhoz.. (már ehhez is 30 m cső kell...)
Kölönösebben nem félek attól, hogy visszajönne a víz, mert pl a gyümölcsfáim alá drain-csöveket tettem, és némelyikben a 1/2 colos csöből ömlő víz úgy eltűnik mint a csatornában... ha még furatok egy 20 méter mély kutat is...
Köszi! Kicsit megnyugtattál. :) És neked a nyerő és nyelő kutak hogyan helyezkednek el?
Nekem van egy 21x36 méteres telkem, annak az elején a ház úgy, hogy hátsó kertnek 16x21 méter marad. A kert bal hátsó sarkában van egy kút 125-ös csővel. Legyen ez mondjuk a nyerő. A nyelő kutat a jobb hátsó sarokba terveztem. Ha nem elég, akkor valahogy úgy akarom a második nyelőt megcsinálni, hogy a házhoz és a másik 2 kúthoz se legyen túl közel. Az a tervem, hogy a nyelő és nyerő kutakat időnként váltogatom, bár pont a nyelőbe van begépészkedve...
Nekem a jövő héten jönnek és fúrják a kutakat. Én először egy nyerő és két nyelő kútban gondolkodtam, de a kútfúró azt mondta, hogy szerinte egy kút is simán el fogja nyelni azt a vízmennyiséget, úgyhogy egyelőre 1-1 kút lesz. Ezt kipróbáljuk, több órán keresztül járatjuk (legalább 5, de megpróbálok egy 10-est is), és meglátjuk... végülis neki jobban megérné ha 3 kutat fúrna, úgyhogy bízom a tapasztalatában.
A kútfúró szerint kb. 120-130 liter/perc-et fogok tudni kivenni, de számításaim szerint ennek a fele is elég lesz. A fűtéshez biztos max. 65-70 l/perc elég, de azért megpróbálom néha a maximumra járatni.. és a hűtést is kiszámolom pontosan.
A nyelő kutat úgy csinálom, ogy hamar észrevegyem akár később is, ha nem bírja, és a nyerőtől az elvezetést úgy fogom kialakítani, hogy bármikor lehessen csinálni mégegy nyelőt az ellenkező irányba..
A ki be kapcsolási periódusok csökkentésére építs be puffert , hidrováltó gyanánt. A hőszivattyú és a kazán nem zárja ki egymást , csak pénz kérdése.
A kútvizet mindenképpen el kell nyeletni , mert öntözéshez egy kicsit soknak tűnik az a napi 30 - 40 ezer liter víz , hacsak nincsen rizs - ültetvényed.
Én meg azon parázok, hogy hova fogom eltüntetni azt a vizet, ami kútból kijön és a hőcserélőn átmeny, majd távozik a házból. Magyarul a kútvizet mi nyeli el...
Hidegburkolatú helyiségekben (fürdő-előszoba-konyha) csak padlófűtést tervezek, míg hálószobákban és nappaliban kizárólag falfűtést.
A szóbajöhető kazánok mind belső HMV tárolósak, mert ezzel látom biztosítottnak a folyamatos melegvíz-ellátást.
Alternatívák:
SD Isotwin Condens 24
Baxi Prime Storage HT 240
Viessmann Vitodens 222-W
Victrix Zeus 20
Egyelőre az ár és a melegvíz komfort miatt a SD felé hajlok, de hallottam olyan infókat, hogy a minimális hőteljesítmény legalább olyan fontos falfűtés/padlófűtés esetén, mint pl. a hatásfok. Ha ez az érték viszonylag magas - mint az SD esetében a 6,8 kW - , akkor fennáll a veszélye, hogy a kazán folyamatosan ki-be kapcsolgat és a sugárzó fűtés előnyét így nem tudom kihasználni. Sőt, még a hatásfok is jelentősen csökken.
Ebből a szempontból a Viesmann az ideális 5,9 kW-tal, illetve az általam kevésbé ismert Victrix Zeus 4,7-tel.
Miért fontos még a hőcserélő anyaga? Ha jól tudom, akkor alu-szilícium az SD-nél, illetve nemesacél a Baxinál és a Vitodensnél.
Jó hosszú hsz lesz, mert még eszembejutott egy ezzel kapcsolatos másik kérdés is. Ha van hőszivattyú, akkor ugyebár nem kell kondenz kazán, de ha nincs hőszivattyú, , akkor lehetséges falhűtés kizárólag kondenz kazán+kutakkal?
Jó kérdés. Ez attól függ, hogy ki csinálja és milyen anyagokból. Lehet műanyag, réz , ötrétegű stb. regiszterek. A kazán hagyományos gáz vagy kondenzációs esetleg hőszivattyú. Kérdés, hogy akarsz-e hűtést is . A vezérlés is lehet változatos. Szerintem mindent belevéve, 30 %-kal biztos többe kerül , mint a hagyományos radiátoros. Egy biztos, csak szakemberrel érdemes készittetni.
A rendszer nyomásnak mikor semmi nem megy , min. 1,5-1,8 bar- nak kell legyen .
Több emeletes épületnél lehet még több is . A szivattyú szivó oldalán min. 1 bar nyomásnak kell lenni a kavitáció ( buborékosodás, zajosság ) elkerülése miatt.
A nyomás emelése nem fog segíteni a problémán. Az MGX által leírtakat kell kipróbálni! Minden kört külön-külön max. szivattyúteljesítménnyel kell járatni. Ha ez nem segít és rá tudsz csatlakozni az osztóra hálózati vízzel, a dugultnak vélt kört a gyűjtőn keresztül kiengeded szabadba. Az a lényeg, hogy minnél nagyobb nyomáskülömbséget hozz létre a dugulás előtt, és után.
Meg kellene próbálni az osztón a csapokat teljesen kinyitni , majd elzárni.
Ha van rajta tömegáram indikátor , azt ellenőrizni kellene.
Még azt lehetne csinálni , hogy minden csapot elzársz , egy kivételével , a e keringető szivattyút maximális fordulaton járatod. A légtelenitő kupakjait ki kell csavarni , esetleg kicsit megkoppintani hogy az úszó fellazuljon.
Minden egyes csap esetén 10-20 percig járasd a kört, majd egy másikat nyiss ki , az előzőt zárd el.
Nálunk falfűtés van a házban, de észrevettem, hogy néhány regiszter nem működik. Van valakinek valami ötlete, hogy ilyenkor mit lehet csinálni? Köszi minden segítséget, ötletet, hozzászólást. Lóca
(Úgy kikapcsolódtam egy hétig, hogy még net hozzáférésem sem volt az üdülőben.)
Ha kinyitunk egy másik meleg víz csapot mi történik?: semmi! Ugyanolyan meleg víz folyik a habtestemre zuhanyzás közben, amikor Hitvesem hozzákezd mosogatni, mint előtte. Az INKA-nak egy másik műszakilag jó tulajdonsága, hogy a 24kW-os tragacs vízfűtős üzemmódban 35kW-tal pöfög. (a dokumentáció szerint)
Működés közben csendesnek hallom a cuccost, de ez életem első gázkazánja. Szóval nem zavaró. ... ha nem a hálószobába teszed :-)
A kódot nem kértem az üzembehelyezős szervizestől, mert akkor még nem tudtam, hogy kell kód. Úgy gondoltam, játszadozzon a beállításokkal, majd én belövöm magamnak az egész rendszert tapasztalati értékek alapján. Aztán amikor a "gépkönyv" utasításait követve próbáltam beállításra bírni a tragacsot, nem azt válaszolta, mint a kottában le volt írva (nem volt programozható üzemmódban). Felhívtam a "gyártó" "hivatalos emberét", azt mondta a pasas, hogy ő nem adja meg a kódot, de ha a szervízes elárulja nekem, az a mi dolgunk. Az Internet és az email jó dolog, nem kell oda szervízes....
Gázfogyasztás? Számolj! A kondenzációs készülékek 12-13%-kal kisebb fogyasztása annál számottevőbb, minél gyengébb a ház (lakás) hőszigetelése. Ha jó a hőszigetelés, akkor az alacsony gázfogyasztás tizenix százalékos megtakarítása mennyi időn belül térül meg, ha rászánsz plusz százezret egy kondenzációs készülékre egy jó minőségű hagyományossal szemben? De a gáz ára drágább lesz......
Szivesen ajánlom , ahol eddig láttam bevált. Komoly érv , hogy öntöttvas , és aluminium a hőcserélője , nem pedig vékony rm. lemez.
Az olcsóbb kazánoknak a HCS . je néhány év mulva kilyukad , a cseréje 50-100 ezer között van . Ha összeadjuk a kazán árával ,megvan az INKA ára .
A HMV gondot egy külső tárolóval szokták megoldani .
Még egy hasznos dolog van a vezérlésében : a szivattyú fordulatszámát tudja állítani , így a kondenzációhoz legalkalmasabb visszatérőt képes beszabályozni magának. Evvel elérhető , hogy még radiátoros üzemben is képes ezt az üzemmódot használni.
Ezt a továbbképzésen ők maguk mondták.
Az alkatrész utánpótlás is talán könnyebb , mint a olaszoknál. Szerintem jó vétel .
