Egy oylan háznál, ahol 15 cm kőzetgyapot hőszig van a falon, 15 cm a padlóban, 30 cm a födémen, 3 rtg üvegezésű ablakokkal, még ott sem biztositható minden lamináltos szobában a csak padlófűtéssel kifűtés, ha a max hőigényt vesszük, és rendesen winwattban számolunk helyiségenkénti hőigényt, valamint figyelembe vesszük a bútorozási tényezőt, és a laminált padló csökkentett hőleadási képességét.
Ötrétegűt cső használata a padlóban nem igazán jó ötlet! Már volt szerencsém ahol ötrétegű cső belapult miközben járkáltak rajta. Ez műanyag csőnél nem fordulhat elő.
Másrészt a mai hőtechnikai követelményeket kielégítő házak simán kifűthetők, még laminált padló mellett is.
Sokkal olcsóbban kijön a padló, csak vegyél padlófűtéses caövet az ötrétegű helyett. A henco is 159Ft körül van, de hagyjuk, hasonlítsuk a legdrágább padlót az okosba' mennyezettel.
Más: Nem kéne szigetelni azt a házat először ha nem lehet kifűteni padló+laminálttal? A tévhitekkel ellentétben elég tisztességes fűtőteljesítmény leadható laminált padlón keresztül is. Hány w/m2 ismereteid szerint?
Az hogy te nem hiszed el, magánügy. Csak éppen ennyibe kerül a sima aljzathoz képest.
Mennyezetfűtésnél azt nem veszed pl számitásba, hogy sokan fafödémet, vagy gerendás födémet csináltatnak maguknak, ami máris más kiindulási alap a mennyezetfűtéshez.
Nekem a két szobába (18 és 15 m2-esek) 89.000 Ft volt a cső+T-osztók, és 70.000 a mennyezetfűtő rendszerlemez. Ha hozzáadom még a többi kis mellékest, akkor kb 200e Ft-ba kerül a két szoba, az álmennyezeten kivül, plusz a munkadij lenne, ha nem csinálnám meg magamnak.
De számoljunk munkadijastól 300.000 Ft-al, azaz kb 10-12.000 Ft/m2 áron jön ki plusz álmennyezet.
(ez szigorúan az igényelt max hőigényre számolt felülettel becsövezve, tehát nem full telibe)
Radiátorral ez ~80.000 Ft lenne.
Padlófűtéssel esélytelen, mivel laminált parkettával párositva nem tud annyi hőt leadni, mint kellene.
Most épitünk egy házat, ahol már vakolunk, tehát kvázi a végefelé jár az egész.
A tulajdonos megrendelt 10 féle lámpát, és a villanyszerelővel "szárazon" próbálgatják melyik milyen világitásképet ad ki, és ez alapján lesz kiválasztva mi kerül az álmennyezetbe. Méretben, mélységben, darabszámban sincs eldöntve előre, melyik kerüljön be.
És ez teljesen általános egy családi háznál, ahol a tulajdonosok az épittetők.
Na ebbe a parttalan faszságba mégegyszer nem állok bele. Értem én hogy felvetted a szemellenzőt, de jó hogy nem rézcsővel számolunk már... A flexi ragasztón meg cigánykodunk.
Jó vicc hogy mindig az hangzik el hogy ne okoskodjon a laikus, majd a tervező megmondja mert ő ért hozzá. Aztán van itt két tervező, és egy mondat alatt össze különböznek hogy más a tuti.
Az általad vázolt gipszkartonos megoldás alsó hangon 2x, de inkább 3x drágább mint a padló.
Több ház működik a környezetemben a wattocsak által említett megoldásal, monolit vb födém, bele a cső, jó zsalu, zéró vakolás.
Nem szögelnek képet a menyóba (mert ugye a gk lemezbe lehetne?), nem pattog, és van egy vékony de erős födémük. Mellesleg a legolcsóbb. Ahol meg kell ott a padló is be van csövezve.
Nincs fekete vagy fehér valóban, ajánlatot kell kérni mindenre.
Mellesleg pont most számolgatom mennyi lesz a készülő tetőterem mennyetetfűtése rendszer lemezzel, hát nem piskóta, de nincs sok jobb megoldás ott.
Amikor megépítenek egy házat én még nem láttam, hogy kétszer átszabták volna a világítást, mert a kialakítás nem tetszik nekik. Gondolom nálatok ez az átépítés mindennapos. :-)
egy családi háznál magyarázd már el az ügyfélnek, hogy már a tervasztalon el kell döntenie hová milyen-mekkora lámpákat akar rakni, mert a monolit födém vasalásakor ezeket már el kell helyezni...
Társasházaknál és irodaépületeknél/közösségi épületeknél ezeket tudod véglegesiteni, de családi ház szinten képtelenség.
Az álmennyezet nekem mindig koszfogó. A fene tudja mi tenyészhet ott. Nem szeretek olyan helyen lakni ahol centis kosz van tőlem 2 méterre ellenőrizetlenül. Ez az én paranoiám. :-)
A gépészet minden további nélkül elhelyezhető a monolitban is. A spotlámpák is behelyezhetők a betonba, de a spotlámpák kora már lejárt és már nem divatos. Persze ha hetente változtatni akarod az alaprajzod, akkor jó megoldás az álmennyezet kialakítása, de nem életszerű a helyiségek gyakori és teljes átszabása. Kivéve kiadó irodák esetében.
Amúgy szerintem a 3000 Ft/m2 álmennyezeti ár nagyon idealisztikus.
Mi 6 éve lakunk itt, de már át kell rendeznünk a nappalit úgy, hogy a falfűtéses falszakasz elé kell bútoroznunk, tehát ki kell váltanom azt a 10 m2-nyi fűtési felületet.
Tudsz árat/rétegrendet a sima szigetelt aljzat és a padlófűtéses verzióra?
A monolit vb dolog spórolás, kompromisszumokkal jár. A falfűtésnél is mindenki rinyált hogy nem tudok majd képet szögelni a falra, nem tudok bútorozni. Az elmúlt 9 évben mióta benne lakunk nem okozott még gondot a dolog.
A baromságot arra értem, hogy számtalan más okból kifolyólag hosszú távon abszolút a használhatóság szempontjából rosszabb megoldás.
A mennyezet vakolása ~2000 Ft/m2, a gipszkarton álmennyezet ~5000 Ft/m2. Cserébe van variálható belmagasságod, fölötte mindenféle gépészetnek hellyel, és minden viszonylag egyszerűen javitható.
Az állmennyezetes gipszkartonos fűtés egy rohadt nagy baromság! :-)
Én a monolitba ágyazott fűtés mellet vagyok, ennek ellenére nem mondanám hogy ez egy egyedüli és üdvözítő megoldás lenne. Nincs olyan még a sakkban sem hogy fehér és fekete. Ők is azt mondják, hogy világos és sötét. Megvan mindkét megoldásnak az előnye és hátránya. Helyén kell kezelni a dolgokat.
- a sima aljzatbetonhoz képest kb 8000 Ft/m2 a padlófűtés kiépitése
- a monolit födémbe ágyazott mennyezetfűtés egy rohadt nagy baromság. Ha nincs álmennyezeted, akkor az azt jelenti, hogy SOHA nem rakhatod arrébb a lámpáidat, rohadt nehéz süllyesztett spotokat berakni, és bármiféle belsőépitészeti dzsizitő flikkflakkot kiépiteni.
A gipszkartonos rendszer drágább (12-15.000 Ft/m2), de felette elmehetnek a légtechnikai és elektromos vezetékek, bármikor átvariálhatóan. Ráadásul a monolit födémbe ágyazott mennyezetfűtés rettenetesen lassú (még a padlófűtésnél is lassabb), mig a gipszkartonos megoldás gyorsabb reagálású fűtés/hűtés.
- falfűtésben egyetértünk, nekem is van, de a mennyezetfűtést jobban preferálom, most már nem csinálnék falfűtést.
Felhasználóként tudok nyilatkozni, a pontos esettel kapcsolatban érdemes árajánlatot kérni erre is, arra is.
Szóval van padló, fal és mennyezetfűtésem is.
Alapesetben minden szobában padló+fal, ahol nem lehetséges a fal (konyha) ott padló+mennyezet.
A falfűtést már nem erőltetném, jó dolog de feleslegesen drágítja a beruházást, a mai jól szigetelt házakat önmagában kifűti egy padló is.
Bár sok vita volt róla, de semmi pénzért nem mondanék le a padlófűtésről, télen kifejezetten zavar a hűvös kő, laminált padló, így megfűtve (25-26 fokra temperálva) már nem hideg hanem kellemes.
A beruházás plusz igénye a sima betonhoz képest nem vészes, mivel úgyis van:
- szerelőbetonod
- vízszigetelésed
- hőszigetelésed
- technológiai fóliád
- betonhálód (én nem spórolnám ki, bár nem kötelező)
- és rajta a járóbetonod burkolattal
Ami különbség hogy kell bele cső, és valamivel vastagabb beton.
Egy ház több 10MFt-os költségét nem sokkal dobja meg az a pár százezer forint szerintem.
A mennyezetfűtés kétségtelen előnye, hogy hűtésre is alkalmas.
Jó időben ki kell találni, mert ha időben gondolkodsz még be lehet tenni a csöveket a monolit vb födémbe, így sokat lehet olcsósítani egy gipszkarton hűtött álmennyezethez képest.
Én tennék padlófűtést (legalább a vizes és hidegburkolatos helyiségekbe), és mennyezetfűtést a többibe (háló, stb) ahol hűteni is kell.
De a legegyszerűbb ha kérsz mindkettőre ajánlatot és mérlegelsz neked mik a preferenciáid.
Padlófűtést valamint mennyezetfűtést/hűtést szeretnék csináltatni az új építésű házunkba. Érdeklődnék, hogy aki csinált/csináltatott ilyet, akkor milyen árakra lehet számítani? Gondolom a padlófűtés az olcsóbb, de mire számíthatok?
Meg még olyan kérdés, hogy érdemes a ház teljes mennyezetét becsövezni vagy vannak olyan helyek amelyeket ki lehet hagyni (pl. kamra, fürdőszobák, háztartási helyiség)?
Amúgy ha a páralefutást megnézem akkor nagy jelentősége nincs a fóliának. Ha belső tér akkor teljesen mindegy, ha külső, akkor sem sok vizet zavar, hiszen a gipszkarton lesz rajta.
Tehát felesleges pénzkidobás, viszont jól néz ki. :-)
de ezzel nem vagy kész, mert ahol átfűzöd a csövet, szétmegy a fólia. igaziból fólia kuka, bordák is leszed, új fólia, borda vissza, lemez vissza, cső vissza...
Mester mit mondott a munkájára? Vagy kifizetve elment, mint aki jól végezte a dolgát?
Én leszednén a csöveket, megnézném a lemezek csatlakozását, ahol sorjás ott javitanám. Majd vissza a vezetéket a gerinc felett befűzve. Persze ha a csővezeték spröd ez szívás. Emlékeim szerint ez meglehetősen kemény cső, tehát szívás.
- bordát egy lemezcsíkkal, vagy felülről U alakban kivágott bordával oldalról jól megerősít, popszegecs, vagy akár anyáscsavar alkalmazásával.
persze a fólia javítása így is szinte lehetetlen. a lemezt a csövekkel akár le lehet venni hogy a bordához hozzáférj, de a cső át fog menni a mostani fólián oda-vissza.
tulképp simán le lehet bontani az egészet, paneleket, bordákat, és visszarakni úgy hogy a bordát előre átdugod a a hurkon. de a fólia akkor kuka.
>1: Cso visszabontasa, atfuzese a profil felett -> foliat meg kell bontani, ezt javitani viszont eleg problemas, normalisan talan lehetetlen. Esetleg a visszabontas helyett a csovet elvagni es megtoldani a profil felett lehetseges, vagy hulye otlet?
Szerintem a tökéletes párazárás lehetetlen, a csőtoldás meg drága és rengeteg hibaforrás.
>2: Lemezek alatt meghizlalni egy karton vastagsagban a profilt -> mindent lemezt leszedni, ujrafeltenni es csovet ujra bepattintgatni eleg sok melo...
Szerintem megoldható a csövek teljes kiszedése nélkül is. Egyszerre csak egy lemezpár közös oldalán kell 1 méteres vékony gk csíkot betenni, majd hosszabb csavarral visszafogatni. Esetleg a következő fémlemez első csavarjait is meg kell lazítani.
>3: Kartonozast megoldani a jelenlegi allapothoz pl. ugy, hogy a szeleken, ahol ugye vannak ezek az ivek, ott a kartonbol ket reteget tennenk, vagyis az iveken csak egy reteg lenne, azokon tul pedig ketto, tehat lenne benne egy szintugras. Ez tunik a legegyszerubbnek, kis ganyolassal, hibalehetoseggel, csak talan legkevesbe esztetikus vegeredmennyel...
Lényegesen rosszabb lesz a hőleadás a két réteg gk karton miatt. Tökéletesen nem is érintkeznek, és hőátás szempontjából nem lesz túl jó ez a rétegrend:
Igen, sajnos el lett baszarintva, ami leginkabb azert bosszanto, mert nem elotte kerdez, hanem mar mikor megcsinalta...
A lemezek kozott valoban van egy par, ami kicsit hullamos, ezert se mertem vegul a 9.5es kartont venni.
Most hirtelen 3 verziot tudnek elkepzelni:
1: Cso visszabontasa, atfuzese a profil felett -> foliat meg kell bontani, ezt javitani viszont eleg problemas, normalisan talan lehetetlen. Esetleg a visszabontas helyett a csovet elvagni es megtoldani a profil felett lehetseges, vagy hulye otlet?
2: Lemezek alatt meghizlalni egy karton vastagsagban a profilt -> mindent lemezt leszedni, ujrafeltenni es csovet ujra bepattintgatni eleg sok melo...
3: Kartonozast megoldani a jelenlegi allapothoz pl. ugy, hogy a szeleken, ahol ugye vannak ezek az ivek, ott a kartonbol ket reteget tennenk, vagyis az iveken csak egy reteg lenne, azokon tul pedig ketto, tehat lenne benne egy szintugras. Ez tunik a legegyszerubbnek, kis ganyolassal, hibalehetoseggel, csak talan legkevesbe esztetikus vegeredmennyel...
Ezt már albaxták rendesen, nem lett rendesen megtervezve a rétegrend, a fóliának nem a gk vázon kéne lennie, hanem felette.
Szerintem a fémváz és a lemezek közé egy csík mondjuk gk lapot be kéne tenni távtartónak, majd a lemezeket visszarakni hosszabb csavarral. Gányolás, de hirtelen jobb/egyszerűbb nem jut eszembe.
