Akkor renben van, de , nulla szor nulla az nulla . nulla osztva fénysebességgel az nulla. És az eggyel mit kell csinálni?mert szorzásnak néztem. Kivonni, vagy hozzáadni.Az előző hozzászóló azt mondta hogy kivonni. Hogy az egyenlet kijöjjön, szerintem hozzáadni, de az egyenletben nem ez van.
Az előzőekben tulajdonképpen a Destruktnak válaszoltam. Az egészet nem értem, nem tudom hogyan kell nézni. A gyök alatt nem egyre jön ki.Hogy mit nem értek?
Már Einstein kiinduló elképzelése is hibás volt, amely szerint nincs fényéter, ezért kitüntetett koordinátarendszer sincs. Einstein szerint az inerciarendszerek egyenértékűek és minden rendszerben ugyanannyi a fénysebesség.
Ezek miatt a tévedések miatt kellett az időt és a távolságot relatívvá tenni, ami nagy hiba volt.
A képletek a rendszerek közötti relatív rendszeridők és távolságok átszámítására vonatkoznak, amelyek így teljesen feleslegesek.
Ráadásul a képletek fénysebesség felett amúgy is értelmetlenné válnak, mert a gyök alatt negatív szám lenne. Olyan szám pedig nem létezik, amelynek a négyzete negatív.
A nevezőnek kellene egyre kijönni.hogy közérthető legyek. Te egy szóval sem támadtad meg ezeket egyenleteket , vagy képletet. Pedig kíváncsi lettem volna.
Nulla osztva egy bazi kicsi számmal az nem egy . A tört alatt egynek kellene kijönnie,hogy az egyenlet igaz legyen. A v aránylik a céhez, A v mennyivel kisebb mint c. Fogadjunk, hogy egyikőtök sem érti. Én sem értem.
(Egy) mínusz ((v a négyzeten) per (c a négyzeten)), és az egész a gyök alatt..
A gyök alatt egy van, ha a v egyenlő nullával, így pl. a tömeg egyenlő a nyugalmi tömeggel.
A gyök alatt egy, a nullához közeli, bazi kicsi szám van, ha a v sebesség közelít a c-hez, a fénysebességhez, a tömeg így tart a végtelen felé.
Attól, hogy a fénysebesség a legnyagyobb sebesség, egy arányszámban szerepelhet a négyzete, amikor egy másik sebességgel hasonlítják ott össze, gyakorlatilag nem a fénysebességet emelik ott négyzetre, hanem a v és c sebességek arányszámát.
Itt csak az ap robléma, hogy a tört alatti számitásnak egyre kellene kijönnie. Mivel a fénysebesség összege tudott, ézért sehogy sem jön ki az egyenlet. Az alsó részt nem értem. Ha valaki tudja magzarázza meg. Továbbá a fénysebesség állítólag a legnagyobb sebesség . Ha ez így van akkor mi az ,hogy fénysebesség a négyzeten?
Destrukt. Te azt állítod , hogy a körmozgás egyenes.Úgy néz ki ,hogy nem tévedsz.Na most A körvonal szerintem nem egyenes.Az van hogyha a kör forog, vagy nem forog? kőr egyik oldala az egyik irányba mutat, a szemben lévő oldala a másik irányba, akkor két irány kifesziti a kört, és ez adja a körben lévő egyenest.Ez adja az egyenest
"Van egy központ, és a központ körül a mező gömbszimmetrikus. Ez a centrális erőtér. Ha ebben a mezőben közmozgást végez egy test a központ körül, akkor ez erőmentes mozgás. Nem változik a sebesség nagysága, az sebesség iránya pedig követi a gömbszimmetrikus mező azonos erősségű felületét. Így nem kell erő (energia) a mozgás fenntartásához, elvileg a végtelenségig fennmarad az egyenletes körmozgás."
Háát.. ha ilyen -kvázi- 'szuperfolyékonyságú', 'ellenállás' nélküli ez a 'mező'
akkor miért 'nincs olyan', hogy "végtelenségig fennmarad az egyenletes körmozgás" ?!
;-/
"Csak egy gömbszimmetrikus struktúrájú, nem forgó, nem fluktuáló, nem áramló mező."
Ha ez a "mező" 'nem csinál semmit', és még 'ellenállása' sincs (lásd fentebb...! ;), akkor 'vehetjük úgy', hogy ez a "mező", nincs is... ! ;-)
"a "centrális mező"-ben, a 'központ körül', a "mező" 'erőtere', 'körkörösen' "struktúrált"."
Nagyjából így van. Van egy központ, és a központ körül a mező gömbszimmetrikus.
Ez a centrális erőtér. Ha ebben a mezőben közmozgást végez egy test a központ körül, akkor ez erőmentes mozgás. Nem változik a sebesség nagysága, az sebesség iránya pedig követi a gömbszimmetrikus mező azonos erősségű felületét. Így nem kell erő (energia) a mozgás fenntartásához, elvileg a végtelenségig fennmarad az egyenletes körmozgás.
"vagy 'forgó'..? .. vagy 'áramló'..? .. vagy 'fluktuáló..?' .. vagy mifene?? ;"
Egyik sem. Csak egy gömbszimmetrikus struktúrájú, nem forgó, nem fluktuáló, nem áramló mező.
