Eppenseggel meg lehet csinalni, belso konnyuszerkezettel (parazaro mindket oldalon), gipszkarton boritassal. De elvesztenel egy csomo hasznos teruletet. Az sok penz, de a legnagyobb baj, hogy ez a helyisegek tervezett funkciojat is befolyasolhatja.
(Es a szuk keresztmetszet tovabbra is a nyilaszaroid lennenek.)
Valszeg olcsobb lenne a szigetelest upgrade-elni. Ragasztva vagy dubelezve is van? Korrekt az lenne, ha leszedned a regit, es tennel 15 cm ujat, de ha eleg surun dubelezed, ramehet meg 10 centi kivulrol. Ezzel a mostani k=0.34-rol lemenne k=0.18-ra.
Lehet, hogy en szamoltam rosszul, egy "nem tul rossz" falhoz kepest, mint a Tied, az extra utolagos hoszigeteles csak evtizedek alatt terul meg (fatuzelesu futessel szamolva). Uj epitesnel valamivel hamarabb. A falad elvileg most is eleg a falfuteshez, legfeljebb meretezd folul 10-20%-kal a falfutest. (UI. Nem vagyok szakerto, sozd meg es ellenorizd az otleteimet :).
Azon gondolkodtam itt nemely hozzaszolas kapcsan, hogy a 30 pth + 5 cm hungarocell falat erdemes e belulrol megboritani 5-os v 10-es gyapottal mielott rateszem a csoveket. Valahol mitha azt olvastam volna hogy belulrol szigetelni nem jo mert megfagyhat a fal. BAr mostanaban nem nagyon volt ilyen hideg. Szoval a kerdesem az lenne van e ertelme ennek a muveletnek vagy csak felesleges penzkidobas?
Itt nem "rosszaságról" van szó, hanem a vastagságról. Az pedig egy 30-as falhoz kevés. Persze ha PTH30 NF és szakszerűen, hőszigető habarccsal rakták akkor már átlag feletti lehet....
A 21-22 fokos hőmérséklethez megfelelő a napi 10 m3 fogyasztás. Valószinű a szigetelés sem rossz. A falfűtés lassabb , mint a radiátoros. Kisebb az előremenő, ezért több idő kell a helyiségek felfűtéséhez. Ilyenkor szokott az lenni, hogy sokan melegebb vizet engednek a rendszerbe, de igy ritkábban érezheted a fal " sugárzását" .
Zsuri és MGX1, éppen tegnap voltak a szerelők, mert jeleztük nekik a "nyomásleesést" és észre is vették, hogy az egyik helyen eresztett… tehát most ismételten tesztelünk. Reméljük ez a probléma megszűnik.
Amit Porker írtál hát egy picit elszomorodtam (vékony a falvastagságunk :-( ) … de ekkor merült egyébként fel bennem a kérdés, hogy azt lehet tudni, hogy kinek mennyi köbmétere fogyott el ezen a télen? Én napi szinten is néztem … 10 m3 volt jan-feb illetve most a március 5 m3/nap átlagban, de ugye az átlaghőmérséklet nálunk a lakásban nem 26 fok!
Nem szabadna esnie .Ha melegszik a rendszerben a viz , egy kicsit emelkedhet a nyomás. Ha a nyomáscsökkenés amiatt van, hogy a levegőt kidolgozza annak egy idő után be kellene állni. Ha folyamatosan megy bele a víz , sztem , valahol ereszti a vizet.
Ki kellene légteleniteni a köröket egyenként. A kazánt beinditani alacsony vizzel , majd a mindent elzárni egy - egy kör kivételével. Igy járatni mig a visszatérő is kicsit felmelegszik. Automata légtelenitőknek illene a rendszerben lenni. Minden kört járatni külön külön. A redszernyomást 1 bar felett kell tartani. Ha a kazán esetleg levegőt kapna fel , leállhat. Általánosságban a nyomást nem szabad 1 bar alá engedni , mert a meleg viz szivattyuzásakor kavitáció jön létre a szivattyúban. Ekkor csak keveset szállít , buborékokat termel, a tömegáram lecsökken és a kazán felforr.
Nekem a Buderushoz pl. van szervíz menűs kézikönyv....
30 cm PTH + 6 cm szigetelés? ... Hát, mit mindjak? ... Az álmoskönyv szerint ennyihez nem igazán való az alacsony hőfokos falfűtés, mert túl nagy a fal hővesztése kifelé. Nálam a házon ennyi van 44-es PTH-n, de a lábazatra most raktam +5 cm-t (van pince). Szüleim házán pedig a 38-as PTH-ra 15 cm-t raktunk most fel a falfűtéshez.
Az mit jelent, hogy a kazán nyomása 0.5bar alá esik? Ez az egész fütési rendszer nyomása, vagy külön kör van a kazánnak höcserélövel? Én elsöre azt mondanám, hogy ha havonta leesik 0.5bar alá a nyomás, akkor ott vmi ereszt. Nekünk is volt sajnos egy ilyen idöszak, nekünk ~1.5 hét alatt esett 2 barról 0.5barra. Szerencsére sikerült megoldani a problémát, azóta egy egész szezon alatt ~0.1bar-t esik a nyomás.
Én nem vagyok nagy szakértö, de ha olyan a szoba elhelyezkedése, elképzelhetönek tartom, hogy a nyomásproblémák / esetleges levegösség miatt nem megy fel a hömérséklet. Mi is a levegösségre tippeltünk elöször, de aztán kiderült, hogy ereszt.
Az elöttem szólókkal teljesen egyetértek abban, hogy ha naponta (többször) kapcsolgatsz két hömérséklet között (éjszakai/nappali), akkor nem biztos, hogy elég a 40 fokos elöremenö. Nekünk is ilyen rendszer van, pont az összel próbáltam ki 40 fokos elöremenövel, ~2x annyi idö alatt melegítette fel a szobákat, mint a nálam "normál" 45-48 fokos elöremenö.
Először is nagyon köszönöm az észrevéteiteket illetve segítőkésszégeteket.
Amit Zsuri írt, hogy a szobában levegős a rendszer… hát ez nem olyan rossz feltevés. Nem tudom, hogy ehhez kapcsolódhat-e, de pontosan havonként 1x leáll a kazánunk amiatt, hogy szárazégés keletkezik, mivel nem elég a víz a rendszerben azaz 0,5 bar alá esik a kazán nyomása… az első hónapban (januárban tapasztaltuk először - dec elején költöztünk- , mi is erre gondoltunk, hogy a levegős rendszer miatt történik mindez. De szerintetek ez normális,hogy minden hónapban előfordul??? Én még arra emlékszem, hogy a szüleim központi fűtésében max évente 1x kellett a rendszebe utántölteni, de azt is "jelezte" a rendszer mert jött az a jól ismert "kortyogó" hang a radiátorokból. Szóval szerintetek mennyi ideig fordulhat ilyen elő??? Milyen módszer lenne a levegőtlenítésre???
Porker amit írtál, hogy a szigetlés nem igazán megfelelő? Hát igaz, hogy csak 30-as porotherm téglából építkeztünk, de 6 cm vastag a szigetelés ezen felül illetve a szinezés is elkészült a házon? Lehet, hogy ez kevés???
Illetve az is tetszik amit írtál, hogy a kazánvezérlésnél beállítható, hogy hány fokos külső átlaghőmérséklet során váltson nyári üzemmódba. Már csak az a kérdés, hogy ezt szakember tudja elvégezni (szakszervízt kell hívni ehhez a művelethez). Néztem már a használati útmutató, de sajnos erről nem túl sok található… hogy úgy mondjam zéró információ van. Illetve esetleg valaki tudna ebben segíteni, hogy hogyan kell ezen állítani?
No és MGX1 ami írtál, a külső hőmérséklet érzékelőről az igencsak tetszik. (Csak ha ezt tudtam volna, akkor biztosan nem veszek külső hőmérsékelt érzékelős termosztátot, mert tulajdonképpen túl sok haszna a mi esetünkben nem sok van, ha jól értem. No mindegy. Mindig tanul az ember.)
Amit a példában is írtál, szemléletes volt, igen értem, hogy magasabb előremenő vízzel hamarabb tudjuk felfűteni a szobát, de engem aggaszt egy picit, hogy az 1,2 jelleggörbe használata nem okoz-e "kárt" a rendszerben? Mivel sajnos a falnál nincs külön hőmérő beépítve így nem tudom, hogy mennyi a veszteség mire az osztógyűjtőtől a körig ér a víz a falban. De talán az mi esetünkben (sajnos vagy nem sajnos) nincs túl nagy esély arra, hogy folyamatosan 50 fok feletti víz menjen a fűtési körre. Esetleg nincs valakinek az ilyen típusú kazánhoz normális doksija, hogy a jelleggörbét pontosan be tudnánk állítani, hogy ne tegyünk kárt a rendszerben?
Nagyon köszönöm mégegyszer a hozzáértő válaszaitokat!!!
Némely kazánnál elegendő kikötni a külső érzékelőt, majd a kazánt visszakapcsolva az előlapján a szabályozóval beállítani az előremenőt.(radiátor szimbólum.) Ekkor az elektronika érzékeli ,hogy nem érzékel :)), és kikapcsolja a korrekciót. Ilyenkor egyszerű kazánként viselkedik. Egyébként én ezt a módot szoktam javasolni , úgy hogy a szobatermosztát bemenetét vezérli a gyüjtött inditó jel. Nem szokott gond lenni a vizhőmérséklettel , mert ha kicsi a hőigény , mert pl. besüt a nap , akkor relative melegebb vizzel de hamarabb lesz meg a kivánt hőmérséklet. A radiátoros fűtéshez szokott lakók nehezebben viselik a hosszú fütési reakciót. Abban viszont van igazság , hogy nem kellene leengedni ennyire a hőmérsékletet. Meg kellene próbálni fix előremenővel dolgozni. Tapasztalatból mondom , van egy munkánk ahol a hőszivattyú külső hőmérséklet függő vizzel fűtött egy 400 m2 körüli házat. Hol hideg volt , hol meleg. Átkapcsoltunk kazánra , fix előremenővel . 9 db !! termosztát van felszerelve , ezek bármelyike bekapcsol , indul a kazán is. Most az ügyfél szerint jó idő van , mindenhol annyi a hőfok amennyi a kijelzőn. Nagyon érdekes dolgot figyeltem meg : a termosztátok egy PLC be mennek be és ez vezérli a körök szivattyúit és a kazánt. És most jön a lényeg , van egy két olyan kör amelyik csak nagyon rövid ideig kapcsol be. Nem órákról beszélek percekről ! Tehát hőntartani kevesebb energiával is lehet.
Az a véleményem , hogy esetleg hidegebb vizzel fütve a falat /padlót a hordozó felület vesztesége közel van ahhoz a teljesitményhez amivel a szobát gyorsan fel lehetne fűteni. Tehát melegebb vizzel kell füteni. Főként akkor , ha valaki rövid időn belül változtani akarja a hőmérsékletet. Az időjárás követő fütés sztem. akkor lehet jó , ha állandóan keringetjük a közeget, és nincs termosztát a lakásban. Vannak ilyen rendszerek, de a többtermosztátos fütéseknél mindig kell hogy legyen a hőtermelőnek teljesítménytartaléka !! Egy példán keresztül szeretném érzékeltetni. Az autó esetén a sofőr dönti el mennyivel megy fel a hegyre. Lehet kis gázzal hosszú idő alatt , vagy nagyobb gázzal fele idő alatt. A fogyasztás nem lesz lényegesen több. Az időjáráskövetés olyan lenne az autónál , hogy csak annyi gázt adna a vezérlés , hogy az éppen következő emelkedőt és a légellenállást leküzdjük. A fütési görbe pedig az elérhető legnagyobb sebesség lenne . A termosztát pedig a pedál, vagy elfogadjuk ezt a sebességet , vagy megállunk. Előbb vagy utóbb feljutunk....
Elnézést kérek a hosszúra sikeredett hsz-ért , remélem érthető voltam.
Porker rátapintott a lényegre a szigetelés hiányosságával szerintem. Nekem is az jutott eszembe, hogy igazán azt sem értem, hogy miért engeded vissza 3 °C-ot a hőmérsékletet, de azt meg végképp nem értem, hogy hogyan csökkenhet annyit. A mi házunkra sokmindent lehet mondani, csak azt nem, hogy agyon van szigetelve. De ilyen időben napközben talán 1x kapcsol be a kazán, ami azt jelenti, hogy fél nap alatt csökken 0,4 °C-ot a hőmérséklet (állandó szellőzés mellett), mivel én nem változtatom, állandó 20,5 fokra van állítva a termosztát. Az más kérdés, hogy a közvetlenül melette lévő digit hőmérő 21,5-22,3 °C-ot mutat :)
A 12 m2-es szoba 900 W-os hőigényéből arra következtetek, hogy vagy nagyon kritikus elhelyezkedésű az a szoba (több külső fal) és/vagy nincs "túlzásba víve" a szigetelés. Nálam pl. az észak-nyugati elhelyezkedésű konyhának van ekkora hőigénye, de gyakorlatilag 2x akkora, mint a Te szobád és 320 magas.
Vagyis relatíve nagy a hőveszteséged. Ez egyik oldalról azt jelenti, hogy nem várható el egy falfűtéstől az azonnali hőmérséklet korrekció. A másik oldalt esetleg a fűtőfelület téves számítása eredményezheti. A hőtechnikai méretezés ugyanis -15 fokra történik vagyis a mostani időben azért illene a rendszernek gyorsabban reagálnia. ... Mindenesetre ha 7 m2 a fűtőfelületed akkor az ezzel a csővel és 10 cm-es csőtávolsággal szerelve kb. 840 W-ot értéket ad 40 fokos előremenőnél. További probléma lehet az olyan jellegű telepítési hiba, amikor a 40 fokos előremenő az adott szobáig elérve esetleg már csak 35 fokos (egy-két plusz kanyar a csőben vagy hideg felületen történő átvezetés).
Nyilván ez utóbbi 2 problémával nem sokat tudsz kezdeni. Marad a jelleggörbe finomítása (bár ott ahol 1 és 1,2 között 10 fokos hőmérsékleti különbség van nem sok a teendő) és vagy más jellegű vezérlés. Értsd: ha az adott szobának 2,5 óra kell a rendes felfűtéshez akkor indítsd előbb ott a fűtést. Persze ha nagy a hőveszteséged a szigetelés okán, akkor ez nagyobb fogyasztást fog eredményezni.
Időjárás függő vezérlés: a gyári kazánvezérléseknél általában beállítható, hogy hány fokos külső (átlag)hőmérséklet esetén váltsanak át nyári üzemmódba. Nálad ezen kellene finomítani, mert valószínűleg a telepítő túl alacsony - 10 fok - hőmérsékletet állított be. Sajna nem ismerem ezt a kazántípust, hogy vannak-e ezen felül is további lehetőségek, de vígasztaljon a tudat, hogy a fűtés finomhangolása egy-két éves folyamat!
Azért ilyenkor értem meg, hogy Boattis miért ódzkodik annyira attól, hogy csak a fűtés egy bizonyos részét készítse ő! ;)
Nem lehet a görbét és annak talppontját külön állítani? A görbével elméletileg azt kellene beállítani, hogy a külsö hömérséklet milyen mértékben befolyásolja az elöremenö vízhömérsékletet, míg a talpponttal azt lehetne, hogy honnan induljon.
Az nem lehet, hogy az adott szobában levegös a rendszer és nem müködik minden regiszter? Egyébként nekünk is van egy eléggé nehezen melegedö helységünk, de ez csak mostanában lett így, régen rendesen melegedett. Nem is teljesen értem, mi történhetett.
Boattisnak említettük, de telefonon és 150 km távolságból elég nehéz "orvosolni" ezt a problémát. (Egyébként ő amikor elkészítette a vezérlést csak utána kezdtük el használni a fűtésünket, szóval a tapasztalaink is csak ezutánra tehetők. Ezután költöztünk be az új házunkba.)
A vezérlés egyébként szobánként történik, tehát minden szoba fel van szerelve termosztáttal. Ezek vannak összekötve az osztógyűjtőkkel, majd azok a kazánnal. A termosztát napközben mindenütt 19 fokra van állítva. A házunk egyébként 1 szintes 115 nm alapterületű.
Az időjárásfüggő szabályozónkkal kapcsolatban nálunk is felmerült a kérdés, hogy az annak függvényében állítja elő az előremenő vizet, hogy kint mennyi a külső hőmérséklet, illetve gondolom nagyban befolyásolja, hogy milyen jellemgörbe van beállíva a kazánra. A gyári beüzemeléskor 0,6-os görbe lett beállíva (ez elvileg külső 0 C foknál 35 fokos előremenő vízzel számol). Ezt kevésnek talátuk ezért átállítottuk 1,2-re . Itt viszont az előremő hőmérséklet ugyanúgy 0 C-nál már 52-55 fok. Ez ugye nem túlzottan ajánlott falfűtésnél alkalmazni… igy maradt az 1-es jellemgörbe. Ami 40-42 fokot készít ugyanilyen paraméterekkel. De itt is azt tapasztaltuk, hogy azt a bizonyos északi fekvésű (egyébként hálószobát) olyan este 8-ra tudja csak felfűteni (19-ről 21 fokra) 1/2 6-tól.
Többször tapasztaltam már azt is, hogy "enyhébb" időben, mint a mostani hétvége is volt a szobában lett volna hőigény a termosztát szerint, de a kazán kijelzője azt írta, hogy "nyári üzemmód és nincs hőigény". Ezt hogyan lehet "kiküszöbölni"?
Illetve volt egy olyan felvetés, hogy ki kellene iktatni a külső befolyást? Ezt hogyan kell? Mivel laikus vagyok, ezért csak úgy nem mernék belenyúlni a kazán vezérlésébe is kivenni az időjárásfüggő szabályozót.
Szükség lenne egy -két adatra . Pl. egy adott időben a falba belépö hömérséklet, a visszatérő hömérséklet, esetleg a kinti hömérséklet. Illetve még a szobai átlag hömérséklet.
Én arra gondolok , - volt már ilyen - ,hogy a a kazán által kiszámolt előremenő éppenhogy fedezi a hőveszteséget. Ilyenkor jellemző a hosszú felfütési idő. Ez főképp hirtelen emelkedő külső hőmérsékleteknél fordult elő. Egyébként a radiátoros fütésnek is kell azért egy két óra , mire 19 ről 22 re felfüt. Javaslatom szerint meg kellene próbálni kiiktatni a külső befolyást, és több különböző előremenővel megpróbálni füteni.
Eszembe jutott még 1 "apróság". Ha időjárásfüggő szabályozásod van, akkor az előremenő víz hőmérséklete nem állandó, hanem a külső hőmérséklet függvényében változik. Így nem beszélhetünk állandó 40 fokos előremenőről (bár nem így írtad).
Boattisnak beszéltél erről a problémádról? Mert gondolom ő azért talált volna rá megoldást. A kazánod szerintem egy jó kis kazán főleg a saját szabályozójával. Persze kérdés, hogy mekkora a ház. Ha szakember végezte a számítást és a kivitelezést is, akkor nem hiszem, hogy a méretezésből eredne a probléma (bár nem kizárt). Azt írod, hogy nem megy 21 fok fölé a hőmérséklet, de azt nem, hogy a termosztát hány fokra van állítva. Valamint azt sem, hogy egy termosztáttal kapcsolod a fűtést, vagy helyiségenkénti vezérlésed van.
űtés index-es topicot már régóta olvasgatom. Ez erősített meg abban, hogy tavaly elkészült családi házunk fűtését is falfűtéssel oldjuk meg. Érdekesnek találtam az 1969-es hozzászólásodat. Sajnos mi nem tudunk 26 fokot előállítani 40 fokos előremenő vízzel. :-(
Vaillant kondenzációs kazánunk van (VAILLANT ecoTEC VU 186/3-5 E Plus) ezen kívül id
őjárásfüggő szabályozóval is rendelkezünk (VAILLANT VRC 430 eBUS). A falfűtéscsövünk HAKA típusú 10x13-as.
40 fokos el
őremenő vízzel az egyik szobánkban (Északi fekvésű) még nem sikerül 21 foknál magasabb hőmérsékletet elérnünk illetve egyik szobában sem volt még 22 foknál magasabb. Napközben 19 fokra van levéve a szobai termosztát, délután 1/2 6-tól van magasabb hőmérsékletre kapcsolva. Ennek ellenére este 8 óra magasságában van csak 21 fok. Lehet, hogy nem igazán lett jól kiszámolva a hőigény, így a falfelületünk nem egészen elegendő?
Boattis készítette el a vezérlést. De
Ő már csak ebben vett részt. A kivitelezést illetve a hőigény kiszámolását is más szakember végezte.
Mi a normális, hogy mennyi id
ő alatt fűti fel a kazán 12 nm-es szobát 22 fokra? (900 W lett számolva / 22 fokra és ehhez 7 nm falfelület lett betekerve.)
A legjobb szakirodalom ez a topik. Olvasd el elejétől a végéig, nézegesd a neten a különböző cégek rendszereit, menj el a néhány nap múlva megrendezésre kerülő Construmára, nézegesd meg, tapogasd meg a kész rendszerek demóit.
Ezek alapján a saját kivitelezést meg lehet csinálni. Én így csináltam.
Koszonom a hozzaszolasokat. A lemezes megoldasban csak az nem tetszik, hogy valaki nagyot akar szakitani a lemezeken. Nem nagyon ertem, hogy miert kerul ez a lemez tobb mint 5000 ft/nm. Es ez meg nem is a szigetelt hatoldalu... :(
"Szakszemmel az a legjobb, hogy benne legyen a cső a lapban ne pedig mögötte,"
Igy a csövek felületén hűtéskor a karton által tárolt nedvesség kicsapódódás esetén biztosan bennmarad a gipszben ... A nedves csikokon a por megtapad és jól mutatja hol mennek a csövek . Tetőtérben egy esetleges beázáskor az egész tábla , csövekkel együtt leeshet, a panel nem javítható. A fémlemezes megoldásnál a lemezek fel vannak csavarozva a párnafákra , igy a gipszlap sérülésekor a kartonok akár egyesével is cserélhetők , a fütés leersztésese nélkül.
Véleményem szerint a fém jobb hővezető mint a gipsz.
Egyik közeli ismerősöm nemrégiben épített házat ahol van padlótemperálás, a téglán vakolható falfűtés a tetőtérben pedig gipszkartonos technológia. A munkálatok során mindig kikérte a véleményem, mivel az építőiparban dolgozom. Persze több helyről kértünk ajánlatot, végül mi a Comfort System cég rendszere mellett döntöttünk.
Szakmailag elég felkészült a csapatuk, pedig a megbeszélések során forgattam őket rendesen. Tényleg olyan egyszerű szerelni a rendszerükkel, hogy mi magunk is megcsinálhattuk volna egy részét. Ami igazán meggyőzött az a száraz technológiás falfűtésük.
Ezek megoldották, hogy teljes gipszkarton méretekkel lehessen dolgozni 1200*2000*15 mm tűz-víz álló lapok.
Ekkora méretekkel nagyon gyorsan lehet haladni, persze több méretben is árulják, SŐT egyedieket is gyártottak a gerendaközökbe. Majd nézz utána kinek lehet még ekkora panelje engem is érdekelne, nemsokára én is építkezem.
Ami a legfontosabb, hogy itt a cső benne van a kartonba. Kitaláltak egy különleges marási eljárást aminek a segítségével nem törik el a lap. Szakszemmel az a legjobb, hogy benne legyen a cső a lapban ne pedig mögötte, mint más rendszereknél a hőt igy sokkal jobban át tudja adni, mert a cső így teljes felületével érintkezik a gipszel. Ez nagyon fontos nézd meg a padlófűtést ott is a cső teljes felületével érintkezik a betonnal, már ha jól van megszerelve. A paneleknél gondoltak a hő "irányítására" is a szendvicspanel hátoldalán egy hőtükörfólia van, ez kerül ugye a szigetelés felöl a látszó oldala pedig nem tér el a sima gipszkartonétól. A festést már mi csináltuk "kalákában" (csak ki ne derüljön) ugyan úgy gletteltük, mint a sima gipszkartonokat, majd festettük.
igen ismerem ezeket az elemeket mar atragtam magam egy ket leirason forumon ... igazabol szaraztechnologisnal ketto fajta van egy amikor a gipszkartonba van belemarva a nut a masik amikor femlemezen van rogzitve a cso a karton alatt... A ketto pro es kontrajara lennek kivancsi...
