Ha jól tudom léteznek olyan gipszkarton elemek, amelyekbe a csövezetö horony eleve bele van marva. A többiek biztosan jobban tudják, hogy ez milyen méretü csövekhez használható. A Meditherm-hez lett volna - az álmennyezeteknél került szóba.
Nem hivatalos információ szerint a gépi vakolat kevesebb vizet igényel, mint a kézi és hamarabb kiszárad, emellett keményebb is lesz a megkötött felület.
Egy biztos: gyorsabb a technológia, hamarabb végeznek
Köszi választ. Nekem azt mondták, hogy a házi keverésű vakolat olcsóbb, mint a gépi, de pontosan még nem számoltam utána. (Mondjuk az épített kéményre is azt mondták, hogy jóval olcsóbb, aztán kiderült, hogy az előregyártott elemekből olcsóbb lett volna.) Milyen egyéb érvek voltak a gépi mellett?
Erdeklodnek ki melyik ceg anyagaval dolgozott es hogy van megelegedve vele? Igazabol csak azok erintenek engem akiknek szarazepitesu technologiajuk is van. Sajna egy kicsit idoszukeben vagyok igy egy ket het alatt el kell dontenem mit is rakjak a falra.Jelenleg a Ziment altal forgalmazott elemek allnak befutora de meg nincs dontes. Szivesen veszek barmilyen poz. es neg kritikat barmelyik cegrol. A hozzaszolasokat elore is koszonom.
Múlt évben több helyről, gépi és kézi vakolós társaságtól kértem árajánlatot, és végül árban a gépi győzött. Emellett volt még egy-két más érv a gépi vakolás mellett.
Én csak ezeket a személyes tapasztalataimat tudom megosztani, a többihez nem értek.
Van valakinek tapasztalata az otthon kevert vakolattal kapcsolatban a falfűtéses falra? A műszaki ellenőr azt javasolta, hogy a házilag kevert vakolat jobban tapad egy régi építésű, összevissza téglákból készült ház falán a nagy egyenetlenségek miatt. És persze ktghatékonyabb is lenne, mint a gyári vakolatok. Mehet az ilyen falfűtésre, vagy inkább a gyári?
Sikerült végigolvasnom mindent ugyhogy meggyöztem magam falfütés lesz nálam is.
Most vásároltunk egy régi házat ugyhogy teljes átalakitás lesz igy talán könnyeben "verem" szét az egészet :-)
Kérdésem az lenne ismertek e zalaegerszegen falfütéssel foglalkozó embert? Már csak azért is mert ahogy itt olvasgattam nem feltétlenül jó ha a szomszéd fütésszerelö vagy a villanyszerelö rakja össze a rendszert. Illetve valaki olyat aki mindezt megtervezi normálisan? Segitségeteket elöre is köszönöm
ui.: boattis-tól kérdezném még hogy zalaegerszeg már nagyon kiesik neked?
Jelenleg nincs benne keveröszelep. Anno, amikor tervezték nem hívták fel rá a figyelmemet, hogy ez miért kellene, én most kb. 3 év után és ezt a topicot olvasgatva jöttem rá, hogy miért lenne fontos.
Szerintem elsö körben jobb lenne a keveröszelepre tett külsö érzékelö, mert a kazán teljesítményét nem akarnám nagyon leszabályozni a hatásfok miatt. Amit most egyébként meg kell tegyek kézzel, ha kinn felmelegszik az idö.
A kazán "primer" köre egy nagyon "kicsike" kör, csak a höcserélöig megy. A höcserélö másik oldalán van a szekunder kör, ami az egész házat ellátja. Mint írtam, az oxigéndiffúzió miatt kellett, de a höcserélön keletkezö "hölépcsö" is segít egy kicsit abban, hogy alacsonyabb legyen az elöremenö hömérséklete.
A házban csak fal/mennyezet és padlófütés van. A padlófütés egyetlen helységet leszámítva úgy van bekötve, hogy az adott helységben a falból visszajövö (lehült) viz megy át a padlón. Radiátoros fütés nincs.
>"55-57 fokos primerkör, ~45 fokos szekunder kör, szobahömérséklet 22 fok: ez a >régi beállításunk,"
>Egy kicsit mintha sok lenne a hőcserélőn a veszteség !
Hát ehhez annyira nem értek. Igazából az a tapasztalatom, hogy bekapcsoláskor ~40C elöremenövel tud indítani, ahogy melegszenek a falak egyre melegebb tud lenni az elöremenö is. Kikapcsolás elött - a ház höelvételének a függvényében - elérheti akár a 48-50 fokot is. Pont emiatt amikor kinn már melegebb van, leveszem max. 53 fokra a primer kört, különben az elöremenö 50 fok fölé emelkedne, ami nem túl jó semmilyen szempontból. Azt hiszem egy keveröszelep hiányzik a szekunder körböl, tervezem hogy beépíttetem.
Tudok 45 fokos elöremenö vízzel melegebbet is csinálni. Már nem tudom melyik hozzászólásom alapján írtad ezt, de elképzelhetö, hogy valamit félreértettél. Valaha régen olyat tényleg írtam, hogy -13 fok környékén a kazán 3 óra alatt sem tudott 20 fokból 22 fokot csinálni, de akkor olyan nagy volt a ház höelvétele, hogy az elöremenö nem is tudott 40 fok fölé menni ennyi idö alatt. Viszont ha folyamatosan 22 fokon hagytam a termosztátot (nem hagytam, hogy áthüljenek a falak), akkor természetesen elérte a 22 fokot és tudta is tartani. Mostanában nem volt olyan hideg, hogy ezzel kapcsolatban újabb tapasztalatom lenne.
"hogy fütés szempontjából "túl van tervezve" a házunk."
Hát ha a 45 fokkal csak 22 fokot tudsz csak csinálni , akkor nem biztos. A mieink is hütésre és fütésre vannak számolva , igy 35 fokkal. 40 fokos vizzel 26-27 fokot lehett csinálni ! A hőcserélőt már értem .
"55-57 fokos primerkör, ~45 fokos szekunder kör, szobahömérséklet 22 fok: ez a régi beállításunk,"
Egy kicsit mintha sok lenne a hőcserélőn a veszteség !
Mi nem szoktunk ilyen rendszerbe (padló és fal ) hőcserélőt tenni egyáltalán.
"egy rendszert meg lehet tervezni 35 fokos vízre is, bár öszintén szólva kételkedem,"
Lehet , tervezés kérdése. A mi rendszereink -15 fokra 35 fokos előremenővel lettek számolva. Az egyik ügyfélnél voltam ma, a kazán közvetlenül fűti a köröket , 36-38 előre , 25,5 fok a szobában , az összes többi helyiségben is 24 fok van . 1 órát megy a sziv . 4 órát nem , igy is 25 fok van. A kazán kb 8 kW on ( a mérésem szerint) mehet , a belső teljesítmény poti le van tekerve, az előlapi gomb már a minimumon van.Még így is elég. 400m2 a ház.
BCG HR Alkalmazni lehet fűtésrendszerek felújításánál épp úgy, mint a régi rendszerek karbantartásánál. Használható acél, aluminium és műanyag vezetékekben. Keverési arány: 1:100 Megszabadítja a csővezetékrendszerekben a vízkő-, rozsda- és iszaplerakódásokat.
5 liter kanna, 29.000.-
BCG K32 :Inhibitor Műanyag padlófűtéseknél védőfilm (oxigéndiffúzió) kialakítását teszi lehetővé. Meggátolja a csővezetékek falán a lerakódádsokat. Keverési arány: 1:100 Acél és réz korrózióját gátolja meg.
Ilyen intelmekről eddig még nem értesültem, pedig végigolvastam a falfűtés topicot elejétől a végéig, és egy éve figyelemmel kísérem a testvér fűtés topicot is. Kár, hogy ezekről csak most lett tudomásom.
Elárulnád a vegyszernek és a korróziógátló inhibitor adalékéknak a nevét?
"Soroljam ?" Sorold!
Szerintem sokakat érdekel. Én már megtudtam azt, hogy mit kell csinálnom, remélhetőleg azt is megtudom hogy mivel, de szerintem sokan kíváncsiak erre a méltatlanul mellőzött kérdéskörre. Tanuljunk!!!!! :-)
Vegyszerrel nagyon ritkán ( szinte soha ) nem mosnak ki új rendszert. Minek azt , minden uj benne !:)))) Szóval régebbi több éves ( esetleg nem diffúziómentes ) rendszereket szoktunk igy átmosatni. A vegyszer elég drága , a mennyisége függ a fütési viz mennyiségétől. A feltöltés után pedig korróziógátló inhibitor adalékot is szoktunk javasolni. Függ attól is milyen elemeket alkalmaztak az építés során. Pl. alu radiátor , réz csövek , fittengek, öntöttvas kazán.Visszatérő probléma az hidraulikus váltó , vagy vas osztó. Majd én megcsinálom , minek megvenni azt olyan drágán ! mondja a szerelő , azután beépíti a kondenzációs kazánkörbe az ócska csőből hegesztett cuccokat horganyzott fittingekkel..Max kivülről lefesti . No , én nem engednék csak rozsdamentes vagy réz elemeket beépíteni. Gondoljuk csak meg mennyivel kerülne többe az osztó , és mennyibe kerülnek majd egy pár év mulva a javítások. Csak a kazán hőcserélője 50 - 70 000 ft. Sokkal több kárt okoz mint amit nyer. (Ő) Időzitett károkozó , amit soha nem lehet leverni rajta. Ugyanez a helyzet a töltővizzel , néhány év múlva elvizkövesedik a hőcserélő. Soroljam ?
Hát inkább nem kommentezem, csak annyit, hogy ez már beteges.. :)
Tele a t..öm az ilyenekkel, akik ide nem írnak semmit, csak magánban irogatnak. Már engem is megtalált pár ilyen. Ebből vontam le azt a következtetést, hogy sok szakmabéli olvassa a fórumot, csak csesznek írni, mert segítő szándék (és a tudás?) az nulla.
Ezért becsülöm azokat, akik aktívan megjelennek és segítenek a felmerült kérdésekben. A többi lapító meg elmehet a sunyiba.
Hűha! Vegyszeresen én sem mostam át a rendszert, csak tiszta vízzel, és csapvízzel töltöttem fel. Milyen vegyszert kell használni, milyen adagolással? Azt hiszem, hogy a fűtési idény után átmosom a rendszert. Köszi az újabb tippet.
A padlótemperálást végül javaslatod szerint a már meglévő CM907 távoli hőmérséklet érzékelésével oldottam meg. A víz- gáz- fűtésszerelés topikban tárgyaltuk tovább a kérdést, ahol megkaptam a Honeywell termisztornak az értékét. Így 70 Ft-ból megoldottam a kérdést. 10k-s NTC kell hozzá.
Nem akartam már evvel foglalkozni de megkértek ,hogy rakjam fel ezt is.:-)
"Életszerű! Ugyanaz a gépsor a törököknél, mint az olaszoknál! Ugyanazok is dolgoznak, ugyanabból és egy gépsoron … Csak a török féle olcsóbb féle … és természetesen erre te jöttél rá! Gratula!
Tényleg vicces gyerek vagy! r0226 :-)))) !Szerinted ez a gyerekes játék tényleg minden fórumozót érdekel? Akkor rakd fel ezt is …"
"R0226 :-)))
Csak a Fórumban … jólvan!
Ismered azt a mondást, hogy aki mindenhez ért az igazából nem ért semmihez!
Felraklak úgyis a weblapomra, hogy generál kivitelező… nos? Igy rendben?"
Amint emlitettem soxor nem mossák át a redszert. A sok savas folyasztószer maradvány , a cső belsejében maradt anyagok , az osztók gyártásakor bennmaradt vegyszerek okozhatják ezt . Egyébként a kazánban is lehetnek maradványok. Az acéllemez radiátorokban forgácsolási maradványok, hengerlési kenőanyagok is szoktak lenni.Ezeket nemigen szokták kimosni . Ilyen rendszermosás során találtam már homokot , kavicsokat is , valszeg a vakolás simitása során hullott bele. Egy elvileg zárt redszer vegyszeres mosása során borzalmas mocskos viz tud kijönni. Tervezem egy vizlágyító beszerzését is , amellyel fel lehet tölteni a rendszert nullás vizzel is . Méréseim szerint 15-25 nk -s vizzel töltik fel a fűtéseket. A kazán leírásában 15 nk felett lágyitani kellene .Kb. hány fűtésszerelő méri meg a vizet ????
Nagyon köszönöm a válaszodat, egy újabb sötét folt világosodott ki.
Tehát az utókeringetés csak és kizárólag a kazán védelmére szolgál, ez a fűtés hatékonyságát nem befolyásolja. Akkor a kérdésemben hivatkozott kísérletben az utókeringetés idejének módosításával elért 4 %-os gázmegtakarítás nem lehetett valós, illetve nem voltak teljesen azonosak a körülmények a kísérlet két napján.
Apropó, rendszer átmosás. Tavaly októberben üzembe helyezett rendszer, INKA kazánnal. A fűtési idény közepén azt vettem észre, hogy a padlófűtés csövek belül kezdenek barnulni, mintha rozsdásodnának. A rendszerben vasat tartalmató eszköz mindössze a két rozsdamentes ICMA osztó-gyűjtőn kívül a két keringető szivattyú WILO RS 25/6, és egy hidraulikus váltó.
Az utókerngtetésnek mindössze annyi szerepe van , hogy a forró kazántestet visszahütse. A régebbi kazánoknál az égő kialvása utáni másodpercekben sistergést lehetett hallani.Gyakorlatilag a hősokkot kerüli el. Az öntöttvas kazánoknál kötelező az utókerintetés . A vékony lemezes hőcserélőjű ujabb kazánoknál a bennhagyott hő jelentéktelen, a fogyasztást nem befolyásolja . Viszont a kazán élettartamát igen !!! Legtöbb kazánnnál a hőcserélő felül van , ezeknél max 5 perc szokott lenni . Kivétel az INKA , amelyiknél a hőcserélő alul van és öntöttvas / alu kombináció , ennél például 5 másodperc .
Az osztók és a csövek szigetelésével viszont jelentős megtakaritást éretsz el, a bekerüléshez képest.:) Még a termosztátok helyes beállításával is lehet fogyasztást csökkenteni. Esetleg a kazántest időszakos tisztítása is hasznos lehet , a rárakódott szennyeződés csökkenti a hőátvitelt, illetve az égési levegő keringését is. Kivétel a zárt (turbós) kazán , ahol kintről szív a kazán. Ez főként új kazánok esetén lehet hasznos , mivel az épitkezés során a rengeteg szálló port a kazán az égési levegővel együtt beszivja a fúvókákhoz is.
Szoktam látni új kazánt vastag malterdarabokkal a tetején , vastagon porosan , ami beszáll a belsejébe is. Ennek a tisztását sem szokták megcsinálni , hasonlóképpen a fütésrendszer átmosásához.
Fűtési rendszerben a kazán kikapcsolása utáni utókeringetéssel kapcsolatban először a Víz- Gáz- Fűtésszerelés topikban érdeklődtem, de érdemi válasz nem kaptam.
Először a neten kiadott anyagokból próbáltam tájékozódni az utókeringetést illetően, de azokban mindenütt a kazán kikapcsolásakor a benne felhalmozódott meleg víz elvezetésétől értekeznek.
Nálam kissé más a helyzet, mert az én kazánom hidraulikus váltóra dolgozik, ezután van falfűtés saját osztó-gyűjtővel, keringető szivattyúval, és padlófűtés külön osztó-gyűjtővel, keringető szivattyúval. A vezérlésem pillanatnyilag jelfogós, amikor a termosztát kikapcsol, a keringető is leáll. A kazán utókeringet magának, a hidraulikus váltón át megforgatva azt a néhány liter vizet, aztán kikapcsol a beállított időérték után. De ezzel a falfűtés és padlófűtés körök már régóta nem foglalkoznak, mert már termosztáttal egy időben kikapcsoltak.
Valaki írta, hogy 5 percről 10 percre módosított a tesója rendszerének az utókeringetésén, és ha jól emlékszem, 4% gázmegtakarítást ért el.
Azt szeretném tudni, hogy az én rendszerem esetében van-e értelme az utókeringetésnek, és ha van, akkor nálam is ilyen 5-10 perc lehet az ideális időérték?
Nem utolsó sorban szeretném megérteni az utókeringetés pozitív hatását-ha van.
